EU-csúcs: megvan a megállapodás az uniós költségvetésről

Az EU-csúcson megszületett a döntés a következő hétéves költségvetésről, ami azt is jelenti, hogy az uniós dötéshozók belementek a németek által kidolgozott kompromisszumos tervezetbe a jogállamisági feltételrendszerről.
Szabó Zsuzsanna, 2020. december 10. csütörtök, 19:26
Fotó: AFP - forrása: AFP photo/pool/Stephanie Lecoq

Charles Michel az Európai Tanács elnöke pár perccel este hét óra előtt a Twitteren közölte, hogy megszületett a döntés a következő hétéves kölstégvetésről és a helyreállítási alapról. Bár az elfogadott dokumentumot még nem tették közzé, úgy tudni, hogy lényegében helyben hagyták azt az egyezséget, amit a német kormány alkudott ki a magyar és a lengyel kormányokkal.

Az MTI arról írt részleteket ismerő diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy a huszonhét tagország vezetői által elfogadott megállapodás szerint a rendelethez olyan záradékot csatolnak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.

A csütörtökön délután kezdődött csúcstalálkozó egyik fontos témája az uniós források kifizetéséhez kötött jogállamisági feltétel elfogadása volt, ami miatt a magyar és a lengyel kormányfő hetekkel ezelőtt belengette a vétó lehetőségét, amivel nemcsak a következő hétéves költségvetés elfogadását blokkolták volna, hanem a koronavírus-járvány gazdasági következményeit enyhíteni hivatott helyreállítási alap elindítását is, amire főleg a déli uniós államoknak nagyon nagy szüksége lenne.

A következő hétéves költségvetés és a helyreállítási alap összesen mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi keretet jelent. Ennek a költségvetésnek Magyarország és Lengyelország a legnagyobb haszonélvezői, a következő hét évben előbbi összesen 38,8 milliárd eurót, utóbbi pedig 125,5 milliárd eurót hívhatna le a közös kasszából.

Mit fogadhattak el?

Az ügyben szerdán sikerült a soros elnökséget vivő Németországnak és a két vétóval fenyegető állam kormányfőjének egy kompromisszumos javaslattal előállni. A csúcs előtt kiszivárogtatott megállapodás szövege nagyjából megegyezik a novemberben elfogadottal, a különbség az időbeliségében és alkalmazhatóságában van. Benne van például, hogy a jogállamisági kritérium - aminek megsértése az uniós források felfüggesztéséhez vezethet - a csalásra, korrupcióra és az összeegyeztethetetlenségre összpontosít.

A szöveg deklarálja, hogy a jogállamisági feltételt a tagállamokra nézve fair, részrehajlásmentes és nem diszkriminatív módon kell alkalmazni. A jogállamisági feltételrendszert a most következő hétéves pénzügyi ciklustól kezdik el használni, azaz 2021-től már alkalmazható lenne, viszont a most lezáruló ciklus forrásaira vonatkozóan nem.

Ugyanakkor a mechanizmus alkalmazhatóságát kitolná, ha valamelyik tagállam érvénytelenítési eljárást indítana a jogszabály miatt az Európai Bíróságon, miután a szöveg szerint, amíg az EU Bírósága ki nem mondja, hogy a jogaszabály összeegyeztethető az uniós joggal, addig felfüggesztik a jogszabály alkalmazását.

Két év szünet?

Ez egyes vélemények szerint akár két évvel is kitolhatja az alkalmazást, viszont amennyiben az eljárás gyorsítását kérné bármelyik fél - a felperes, aki ebben az esetben a Bírósághoz forduló tagállam, vagy az alperes, aki pedig az Európai Parlament és a Tanács -, akkor az eljárás akár 4-6 hónapra is rövidülhet. A gyorsított eljárás elrendelésére azonban csak nyomós okból kerülhet sor. Abban az esetben, ha a késlekedés helyrehozhatatlan kárral, vagy súlyos érdeksérelem bekövetkezésével fenyeget.

Ugyanakkor bizottsági források megjegyezték, hogy egy 1-2 éves csúszásnak nem lenne jelentősége, ha csak az új forrásokra vonatkoznának a szabályok. Az első pályázatok kiírása, megvalósítása és elszámolása ugyanis legalább ennyi időt venne igénybe. A helyreállíltási alap esetében viszont ez nem igaz, ott az első két évben történik a források lehívása és felhasználása.

Vagy mégsem?

A Politico tudósításából viszont az derül ki, hogy hiába nem lehetne alkalamazni a jogállamisági mechanizmust az Európai Bíróság döntéséig, amennyiben valamely tagállam kéri ezt a testülettől (amire egyébként a jogszabály kihirdetésétől számítva 2 hónap áll rendelkezésére), nem telhetne el ez az időszak sem következmények nélkül. Mark Rutte holland miniszterelnök ugyanis azzal a három feltétellel fogadta el a német javaslatot, hogy biztosítékot kért három dolog teljesülésére. Egyrészt arra, hogy a jogállamisági kompromisszumot az EP is támogatja, másrészt, hogy a Tanács jogi szolgálata garantálja, hogy a korábban az EP-vel is megállapodott verzióhoz képest nincs visszalépés, harmadrészt pedig, hogy a jogállamiság megsértése január 1-től szankcionálható lesz még akkor is, ha a mechanizmus végrehajtása csúszik. Egy uniós diplomata szerint Rutte is megkapta amit akart, azaz megkapta a fent említett három követelésére a biztosítékot.

Útmutatást kell kidolgozni

A német javaslat a csúcs előtt kiszivárogtatott szöveg alapján azt is tartalmazta, hogy az Európai Bizottságnak kell egy úgynevezett útmutatást kialakítania a tagállamokkal együtműködésben arra, hogyan lehessen használni a jogállamisági mechanizmust és addig, amíg meg nem születik az iránymutatás, nem alkalmaznak semmilyen szankciót. (Kommentárok úgy értékelték, hogy ez a kitétel a 2022-ben választások elé néző Orbánnak nagy győzelem, amit viszont valamelyest ellensúlyoz a holland miniszterelnöknek adott fent említett bizotsíték.)

A szövegben azt is rögzítik, hogy a jogsértések és az EU pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között közvetlen kapcsolatnak kell lennie, azaz a jogállamiság megsértésének a puszta megállapítása nem elegendő a mechanizmus elindításához.

Az EP is áldását adhatja rá

A megállapodásra áldását kell még adnia az Európai Parlamentnek is. Bár a Politico szerint David Sassoli, a testület elnöke a csúcs elején elhangzott beszéde utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem tudja azt mondani, hogy az EP rábólint-e a német javaslatra, miután az intézménynek meg kell azt vizsgálnia, de azt is hozzátette, hogy nem fognak elfogadni semmilyen változtatást abban, amit a tárgyaló felek elértek. Sassoli szavai alapján viszont azt lehet feltételezni, hogy jó eséllyel nem akad el a javaslat az EP-n.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

oligomer, 2020.12.12 11:08

@dakujeme: Ennyi tellett tőled hozzászólás gyanánt? Hát ez nem igazán sok. Ezek szerint a támához érdemben nem tudsz hozzászólni, hanem nekiállsz személyeskedni, ami számomra azt jelenti, hogy igazam van, te pedig puffosz otthon magadban.
Úgy gondolod? hogy aki a jelenlegi kormány oldalán szót emel, az mind fizetett kommentelő? Sajnállak...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

dakujeme, 2020.12.12 10:10

@oligomer:
A Fideszes nyaloncság jól fizet? Talán te is kaptál valami alibi állást.
Megvetlek benneteket. a primitív haszonlesés bajnokait.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

oligomer, 2020.12.12 08:42

@v007zsolt: "Szóval köszönöm, hogy beismerted a csalást és bizonyítottad, miért van szükség jogi feltételekhez kötni a kifizetéseket."
nem kell köszönetet mondanod, hisz amire én rávilágítottam az a ballib oldal szégyene. Én a helyedben mélyen hallgatnék, és megkövetném a magyarokat, hogy az ő adóforintjaikkal kellett visszafizetni, amit elloptak az elvtársaid.
"Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), és az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot - közölte hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára."
"Magyarország 13 éves európai uniós története legnagyobb fejlesztésének és legnagyobb korrupciós ügyének nevezte, elmondta: az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint."
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

v007zsolt, 2020.12.11 19:43

@oligomer: "Valóban az adófizetők pénzéből ment, de ez a példa is bizonyítja, hogy működik a felelősségre vonás rendszere. "

Kit vontak felelősségre? Fel világositalak, hogy senkit, még, hogy müködik a felelöség vonás rendszere ne röhögtes! Szóval köszönöm, hogy beismerted a csalást és bizonyítottad, miért van szükség jogi feltételekhez kötni a kifizetéseket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

dakujeme, 2020.12.11 18:13

Orbánból úthengerrel kellett volna kiszorítani a szuszt. A hibbant fideszesek szidják Merkelt, még annyi eszük sincs, hogy ez a kancellár már többször megmentette a magyar diktátort!
Nem biztos, hogy az utód ilyen lágyszívű lesz!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html