Az önelégültség pánikra váltott Európában

Ki gondolná, hogy a szigorú költségvetési politikának geopolitikai jelentősége lehet? Legalábbis úgy tűnik, hogy Németország, amely kínosan ügyel költségvetése egyensúlyban tartására, hátrányba kerül Kínával szemben, amely kevésbé izgatja magát ezen.
Komócsin Sándor, 2019. március 10. vasárnap, 19:09
Fotó: Shutterstock

Az EU és ezen belül leginkább Németország legfontosabb geopolitikai kihívása manapság minden bizonnyal a Kínához fűződő viszony. Február utolsó napjaiban a német kormány egyik vezető tisztviselője a kémkedés kizárásáról szóló egyezményt írt alá Pekingben. Bár az ilyen egyezségek nem érnek többet a papírnál, amire írták őket, úgy tűnik, ezzel a fügefalevéllel akarták elfedni azt, hogy a kínai cégekkel (köztük a Huawei távközélésieszköz-gyártóval) kötött megállapodások biztonsági kockázattal járnak - vezeti fel háttércikkét Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) publicistája.

Németországban ambivalens érzéssel kezelik a kínaiakkal folytatott gazdasági együttműködést. Európa legnagyobb gazdaságának szüksége van a kínai technológiára, köztük a Huawei 5G-s távközlési rendszerére, mivel a német távközlési vállalatok már most is használják hálózataikban kínai társuk berendezéseit. Ugyanakkor a politikai és gazdasági elitet aggasztja, hogy a Németországban üzletelő kínai cégek hozzáférnek német technológiához.

Helycsere

Ezt tükrözi az a december elfogadott új törvény, amely leszállította azt a piaci értéket, amely felett minden cégfelvásárlás hatósági ellenőrzést von maga után. A kormány új ipari stratégiája egész ágazatokat - a légiipart, a pénzügyi szektort, a távközlést, az energiaszektort, a vasúti közlekedést és a robotgyártó vállalatokat - akar megvédeni az akvizícióktól.

Bruno Macaes korábbi portugál Európa-ügyi miniszter Belt and Road (Új selyemút) című könyvében azt írja, hogy a német-kínai viszony alapjaiban megváltozott. Németországban korábban exportpiacként tekintettek Kínára, amelyre gépipari termékeket szállíthatnak, amiket azután a vevő beépít formálódó ipari bázisába. Ma már Kína a domináns fél a felek kapcsolatában - idézi a könyvet az FT publicistája.

Villanyautó-csata

Az autóipar kulcsfontosságú. Ebben az ágazatban a németek nagy sikereket értek el a múltban, a kínaik pedig ezt szeretnék lemásolni a jövőben. A németországi vállalatokra súlyos csapást mért túlzott függésük a dízeltechnológiától, ezért igyekeznek gyorsan váltani a mesterséges intelligenciára és az elektromos meghajtásra. Macaes könyvéből azonban kiderül, hogy immáron nem érik be összeszerelő üzemekkel, hanem az elektromos autók gyártásának teljes ciklusát uralni akarják. Ezért megszerezték a világ kobaltutánpótlásának nagy részét - ez az anyag fontos alkotóeleme az akkumulátoroknak.

Hasonlóság és különbség

Mind a német, mind a kínai gazdaság exportvezérelt és nagy külkereskedelmi többletet termel. Ugyanakkor a német gazdasági stratégia nem annyira összehangolt, mint a kínai. A berlini kormány fő célja az államadósság lefaragása, ami viszont fontos forrásokat von el a közúti, távközlési és más technológiai infrastrukturális beruházásoktól.

Ez rámutat egy általános különbségre Európa és Kína között. Az öreg kontinensen egymástól függetlenül fut a makrogazdasági, az ipari, a biztonság- és a külpolitika, míg az ázsiai órásnál jobban összekapcsolódnak ezek. A Huawei ügye rávilágít arra, hogy az ipari és a biztonságpolitika nincs napi beszélő viszonyban egymással Európában, ezért kerülte el a döntéshozók figyelmét az elmúlt időkig, hogy a kínai cég távközlési eszközei alkalmasak lehetnél például lehallgatásra.

Ébresztő

Az európaiak ehhez hasonlóan nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy merev költségvetési szabályaik hogyan hatnak más szakpolitikákra. A kínaiak ezzel szemben egységesen kezelik gazdaság- és külpolitikájukat. Ha a németek a költségvetési szigor helyett a védelmi iparba és a jövő technológiáiba fektették volna a pénzüket az elmúlt tíz évben, akkor Európa most beljebb lenne a Kínával folytatott gazdasági versenyben - véli az FT cikkírója. Ez azonban geostratégiai gondolkodást igényelt volna. Az említett intézkedések a kínai vállalatfelvásárlásokkal szemben arra utalnak, hogy az Kína jelentette kihívás önelégült lebecsülését felváltja az emiatt érzett pánik.

HOZZÁSZÓLÁSOK