Európa újra mentőcsomagra szorul - megbillent az euró

Az Európai Központi Bank ott tart, ahol egy évvel ezelőtt. Hiába indította el ösztönző programját, ami adott némi lökést az európai gazdaságnak, a külső feltételek romlása felemészti ezt a hatást. Ezért újra lépéskényszerben van a bank - hírek szerint már dolgoznak a lehetséges intézkedéseken.
Napi.hu, 2015. november 9. hétfő, 17:22
Fotó: Napi.hu

Igencsak nehéz helyzetbe került Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke - derül ki a Bloomberg cikkéből. Miután a bank hathatós közreműködésével némi életet leheltek az európai gazdaságba, lecsillapították az év első felében elmérgesedett görög adósságválságot és tovább kezelték az európai bankrendszer hét éve szerzett mély sebeit, elvileg itt lenne az ideje annak, hogy az ECB döntéshozói egy kicsit hátradőljenek a székükben.

Ehelyett azonban azt látják, hogy a feltörekvő országok gazdasága lassul, ami visszafogja az európai gazdaságot és inflációt is. Más szóval elveszi a márciusban elindított kiterjedt monetáris enyhítési program hatását, azzal fenyeget, hogy az pénzromlás üteme továbbra is olyan alacsony marad, ami a befektetőket beruházásaik, a fogyasztókat vásárlásaik halogatására készteti.

Rossz környezet

A végeredmény: az ECB éppen ott tart, ahol egy éve volt, újra azt kell mérlegelnie, hogy milyen (további) monetáris beavatkozással tudná lendületbe hozni az eurózóna gazdaságát, hogyan tudná kissé két százalék alá feltornászni az inflációt. (Ez az európai jegybank hivatalos célértéke.)

Hiányzik az infláció - foglalja össze a helyzetet lakonikusan Peter Dixon, a Commerzbank AG elemzője. Az a globális gazdasági környezet, amelyben az eurózóna országai illeszkednek láthatóan romlott. Ez lehet az egyik oka annak, hogy az ECB megfontolja értékpapír-vásárlási programjának kibővítését. A bank jelenleg havonta 60 milliárd euróért vásárol eurózónás kötvényeket.

Fontos számok

A héten Draghi és döntéshozó kollégái fontos adatokat várnak. Nyilvánosságra kerül az eurózóna harmadik negyedéves GDP-növekedési adata. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők várakozása szerint 0,4 százalékkal nőtt a közös európai valutát használó országok gazdasága az április-júniusi időszakhoz képest. Ez megegyezne a második negyedév bővülésével.

A legnagyobb tagországok közül a francia GDP 0,3 százalékkal araszolhatott feljebb a második negyedéves stagnálás után. A német gazdaság hasonló ütemet produkálhatott az április-júniusi plusz 0,4 százalékot követően. A görög gazdaságban ebben az időszakban már éreztették a hatásukat a júniusban bevezetett tőkekorlátozások. Rossz hír, hogy az Európai Bizottság rontotta 2016-os növekedési és inflációs előrejelzését: az előbbre 1,8 százalékot, az utóbbira egy százalékot jósolnak.

Valami készül

Draghi a jelek szerint nagyon közel állhat ahhoz, hogy a maga részéről támogassa a monetáris enyhítés bővítését. Erre abból következtethetnünk, hogy a gazdasági folyamatok nyomon követésével kapcsolatban úgy fogalmazott: éberen figyelnünk kell, mit történik. Ez a jegybankárok sajátos nyelvén azt jelenti: készülnek a beavatkozásra.

Már csupán némi plusz információt várnak ahhoz, hogy lépjenek - véli Dario Berkins, a londoni Lombard Street Research tanácsadó cég közgazdásza. Az ECB tovább viheti lejjebb a kereskedelmi bankok hiteleire adott már így is negatív kamatait és kiterjesztheti monetáris enyhítési programját.

A szakértő véleményét támasztják alá azok a sajtóértesülések, amelyeket a Portfolio.hu idéz. Az egynapos betéti kamatot mínusz 0,2 százalékról legalább mínusz 0,3-ra vagy még mélyebbre vihetik le. Piaci pletykák szerint húszféle további lépést mérlegelnek, beleértve ebbe a kötvényvásárlás kiterjesztését. A nagy feladat az utóbbival kapcsolatban az, hogy megtalálják azokat az értékpapírokat, amelyeket az ECB-nek joga van megvásárolni, mert például megfelelő (magas) hitelminősítéssel rendelkezik. E hírek nyomán kissé gyengült az euró.

Kína nem bánt

Érdekes, hogy a nyár közepe óta látszólag sokkszerűen hat a kínai gazdaság növekedésének lefékeződése (az ottani tőzsdék legalábbis komoly megrázkódtatáson mentek keresztül), ám ez nem járt olyan erős hatással, amilyet a szakértők korábban gondoltak. Az ECB kalkulációja szerint a kínai GDP egy százalékponttal alacsonyabb bővülése 0,1-0,15 százalékpontot kapar le az eurózóna növekedéséből.

A legnagyobb gond az infláció hiánya - csatlakozik elemzőtársai Anatoli Annenkov, a Société Generale vezető elemzője. Ez az a terület, ahol az ECB-nek tartania kell magát hosszú távú céljához, a kissé két százalék alatti ütem eléréséhez.

HOZZÁSZÓLÁSOK