Ezt köszönheti a megszorításoknak - Íme az új jelentés

A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság kezelésére alkalmazott megszorítások olyan politikai realitássá alakultak át, ami az elmúlt hat évtizedben felépített társadalmi szolidaritását és emberi jogi védelemben tett előrelépéseket veszélyezteti az Európa Tanácsban résztvevő tagállamokban - olvasható a szervezet emberi jogi biztosának, Nils Muiznieks jelentésében, amelyet decemberben hoztak nyilvánosságra. Ebben Magyarország megemlítése sem marad el.
Szabó Zsuzsanna, 2014. január 2. csütörtök, 07:04
Fotó: Napi.hu

A válságra adott kormányzati intézkedések eredeti célja az lett volna, hogy az eddig nem látott monetáris és fiskális intézkedések sorozatával úgy élénkítsék a gazdaságot elkerülve egy súlyos globális depressziót, hogy közben a szociális védelmet is garantálják. A jelentés azonban arra mutat rá, hogy 2010-től több kormány a megszorító intézkedésekre mint sürgős intézkedésekre tekintett, gyakran megkerülve a társadalmi részvétel csatornáit, valamint az elfogadott demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Sőt, az európai és a gazdasági kormányzás nemzetközi szervezetei is központi szerepet adtak a megszorítások kikényszerítésének.

A kiadáscsökkentések többsége - amelyek főleg a közkiadások csökkentését, regresszív adóemeléseket, a munkavállalók védelmének megnyírbálását és a nyugdíjreformok visszafogását jelentette - csak súlyosbította a gazdasági válság egyik komoly velejárója, a rekordszintű munkanélküliség következményeit. Ez pedig az emberi jogok széles spektrumát is érintette, a tisztességes munkához való jogtól kezdve a megfelelő életszínvonal és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát, a szólásszabadságot és szabad véleménynyilvánítás jogát, valamint az átláthatóságot és elszámoltathatóságot is.

A megszorítások végrehajtásakor több európai kormány megfeledkezett az emberi jogi kötelezettségeiről, különösen a legsérülékenyebb réteg szociális és gazdasági jogait illetően, hogy biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az egyenlő bánásmódhoz való jogot - derül ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogok biztosa jelentéséből, ami azt is hozzáteszi: a szegénység - beleértve a gyermekek nélkülözését - egyre súlyosabb, és ennek vélhetően hosszú távú hatása lesz.

Az emberi jogok árán nem

A biztos a jelentésben felhívja a figyelmet: mint ahogy az a nemzetközi emberi jogi törvényekben ez megfogalmazott, a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok még a gazdasági válságok idején sem áldozhatóak fel, sőt, ezek szükséges részei a fenntartható és befogadó fellendülésnek. Az Európa-szerte látott megszorítóintézkedések azonban az emberi jogok fő területeit ássák alá.

A jelentés rámutat, az állami szociális kiadások voltak a fő célpontjai a költségcsökkentéseknek több európai országban. Ezek vagy bértömegcsökkentésen, vagy bérbefagyasztáson keresztül történtek meg - különösen az oktatásban, egészségügyben és a közszféra más ágazataiban -, illetve a szociális védőhálók "racionalizálásában", az üzemanyagokra, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre adott támogatások csökkentésében vagy teljes megszüntetésében, számos szociális ellátáshoz való hozzáférés szigorításában, valamint az oktatási és egészségügyi rendszerek költségvetésének visszavágásában nyilvánultak meg.

Újabb csoportok a hajléktalanok között

Szegényedik Európa
Tavaly az EU 28 lakosságának mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Ez 124,5 millió főnek felel meg, közülük 3,2 millióan Magyarországon élnek. Az EU-ban és hazánkban is romlott a helyzet az Eurostat adatai szerint. Erről bővebben itt olvashat.

Ezek az úgynevezett programországokra (amelyek pénzügyi mentőövre szorultak) különösen igazak: 2007 óta a vizsgált 21 országból 15-ben növekedett a hajléktalanság, amelynek fő katalizátora Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban a válság volt. A jelentés szerint a hajléktalanok körében újabb csoportok jelentek meg, amelyek között a nőket, bevándorlókat, fiatalokat, és családokat említi a dokumentum.

A jelentés nehezményezi, hogy sok kormány gyorsan hajtotta végre a megszorításokat, és a pénzügyi, gazdasági vészhelyzetre hivatkozva megkerülte az előzetes egyeztetés tradicionális csatornáit és a társadalmi párbeszédeket. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa által készített jelentés szerint a súlyos megszorító intézkedések és az érintettekkel gyakran elmulasztott konzultáció provkálta ki a széleskörű tüntetéseket Spanyolországban, Portugáliában és Görögörszágban, amelyekkel szemben keményen felléptek a hatóságok. Ezek azonban megrengethetik a demokratikus rendszerekbe vetett hitet is - figyelmeztet a jelentés.

Magyarország és az igazságszolgáltatás

Magyarország - név szerint említve - a dokumentumban az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogának veszélyeztetése kapcsán jelenik meg. Ez a jog a biztos szerint - Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Észtország, Litvánia és Lettország mellett - Magyarországon 2008 és 2010 között az igazságszolgáltatási rendszer hozzáférhetőségének és kapacitásának gyengítése terén jelentkezett - az igazságszolgáltatási rendszer költségvetését az általános költségvetési szigorításokkal együtt kurtították meg. Emellett néhány országban emelkedtek az eljárási illetékek is. Itt a dokumentum Észtországot emeli ki, ahol az eljárási díjak polgári és bizonyos közigazgatási jogi eljárások esetében 2-5-szörösére ugrottak 2009-ben. Németországban, Írországban és az Egyesült Királyságban viszont 2011-12-ben a jogsegélyben történt jelentős szigorítás, sokkal szűkebb körű ügyre korlátozva ezek igénybevételét.

Csorbult az élelemhez és ivóvízhez való hozzáférés joga is

Az élelemhez való hozzáférés joga is sérült, amikor a kormányzatok által bevezetett megszorítások során a döntéshozók úgy korlátozták a támogatásokat, hogy nem biztosították az alapvető élelmiszerek minimum mértékéhez való hozzáférést. Többeknek a megszorítások eredményeként az ivóvízhez való hozzáférés jogának korlátozásával is szembesülnie kellett. Utóbbira példaként azt említi, hogy Írországban a trojka néven emlegetett EU/ECB/IMF által adott pénzügyi segítség egyik feltételeként helyi vízhasználati díjat vezettek be.

Az oktatáshoz való hozzáférés joga is sok helyen sérült, főleg az oktatás költségvetési keretének megnyírbálása miatt. A jelentés megemlíti, hogy a trojka a pénzügyi mentőöv feltételeként szabta például Görögországnak, hogy az egészségügyre fordított költségvetési keret nem haladhatja meg a GDP 6 százalékát, amelynek hosszú távon kihathat a társadalom egészségügyi állapotára. Lettországban pedig az egészségügyben végrehajtott költségcsökkentések a rendszer rendelkezésre állását illetve az ahhoz való hozzáférést ásta alá.

Az Európa Tanács szerint a megszorításokat a médiaszabadság is megszenvedte: mind a magán, mind az állami médiában elbocsátások voltak,visszavágták a fizetéseket és külső tudósítói bázisokat szüntettek meg - itt különösen a görög állami média, az ERT bezárását emeli ki a jelentés. Ez ugyanis nemcsak a média sokszínűségét csökkenti, de a demokrácia egyik alappillérének működését is veszélyezteti azzal hogy korlátozza a média szükséges tájékoztató szerepének ellátását és "őrzőkutya" szerepük betöltését, megkurtítva ezzel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot.

Ajánlások
Az emberi jogi biztos úgy látja, hogy szükséges az európai szociális modell emberi méltóságra, a nemzedékek közötti szolidaritásra és a mindenki számára biztosított igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre alapozott megerősítése. A biztos az Európa Tanács tagállamai számára ennek érdekében 12 pontban fogalmazta meg ajánlásait:
  • Intézményesítsék az átláthatóságot, a társadalmi részvételt és az elszámoltathatóságot a gazdaságpolitikai ciklusokon átívelően.
  • Végezzék el a szociális és gazdaságpolitikai intézkedések emberi jogokra és egyenlőségre gyakorolt hatásainak rendszerszintű hatásvizsgálatát.
  • Támogassák egyenlőséget, a diszkrimináció és rasszizmus ellen pedig lépjenek fel.
  • Biztosítsák a szociális védelmet minden szinten - a kormányoknak fenn kell tartaniuk a társadalombiztosítási garanciákat az alapvető jövedelemhez és egészségügyi ellátáshoz, az alapvető termékekhez és szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés biztosításának érdekében.
  • Garantálják a tisztességes munkához való jogot.
  • Az emberi jogok figyelembevételével szabályozzák a pénzügyi szektort. (Átlátható szabályozásokat kell bevezetni az olyan elszámoltathatósági mechanizmusok biztosítása érdekében, amelyek a káros gyakorlatokat büntetik és lehetővé teszik az elkövetők bíróság előtti felelősségre vonását. A jelentés ennek kapcsán megjegyzi: létfontosságú közpénzeket nem lenne szabad rövid távú, felelőtlen gyakorlatokat folytató pénzügyi intézmények megmentésére használni.)
  • A kormányok az európai és nemzetközi szervezetek pénzügyi mentőprogramjának keretében meghozott döntéseiket az emberi jogok szem előtt tartásával hajtsák végre.
  • Vonják be és támogassák az aktív civil társadalmat. A kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk a civil szervezetek kritikus szerepét a megszorításokkal kapcsolatban, illetve a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési jogok tekintetében.
  • Biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést mindenki számára.
  • Azok a tagállamok, amelyek még nem tették, ratifikálják az európai és nemzetköz emberi jogi eszközöket a gazdasági és szociális jogok terén.
  • Az államigazgatás minden szintjén, a mindennapi munkába integrálni kellene az emberi jogokon alapuló megközelítést.
  • A tagállamoknak meg kellene erősíteniük a nemzeti emberi jogi struktúrákat a gazdasági válságra adott válaszok keretében - ez főleg az ombudsmanok, nemzeti emberi jogi biztosok és esélyegyenlőségi szervek megerősítését és hatékonyabbá tételét jelenti.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

oreghalasz, 2014.01.04 13:05

@jobbajobb:Látványosan épülnek a stadionok és nő a Simicska féle vállalkozások közvetlen megbízása. 4,5 millió hazánkfia él a létminimum alatt és 100 000 gyermek alul táplált akikből 20 000 rendszeresen éhezik. Vannak VADBARMOK akik szerint ez a jó irány.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2014.01.03 17:00

@htszht: Úgy van, use-less, úgy van...

és menjen is tüntetni ellenük...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

htszht, 2014.01.03 14:55

Az ajánlások 12 pontja egy az egyben a magyar úttörők 12 pontja.
...és ezért kőkemény eurót kapnak érte a "kiötlői".
Olyan szánalmas, mint Olli Rehn és Mario Draghi intézkedései.
Ezermilliárdok évente a naplopóknak a dolgozóktól.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

htszht, 2014.01.03 14:52

Olli Rehn és Mario Draghi bizonyítványa a jelentés.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw, 2014.01.03 14:43

@na4: az állam élénkítheti a gazdaságot, attól még nem válik a piaccá. Ahogy attól sem válik azzá, ha pénzelszívással (adózás) lassítja azt. Egyszerűen csak egy piacbefolyásoló tényező.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html