Nem változtatott az irányadó dollárkamatsávon az amerikai, így a december óta érvényes 2,25-2,50 százalékos sávban hagyta a szinteket a hónap elején. Bár a várakozásoknak megfelelt a lépés, szerdán az ülésről közzétett jegyzőkönyvek alapján a döntés mégsem volt annyira egyértelmű.

A Fed több tisztviselője ugyanis arról az aggodalmáról beszélt, hogy a lágy, elvárásoknak megfelelő 2 százalék körüli infláció csak ideiglenes és nem tart ki tartósan. Fel is vetették a kérdést, hogy mi történik, ha az infláció a kockázatosnak tartott szint alatt horgonyzik le. Végül kamatemelésről mégsem döntöttek.

A lépés és az aggodalmak alapja is egy volt - a WSJ cikke alapján -, vagyis hogy a Fed tisztviselői szorosan figyelik a háztartások és a vállalkozások jövőbeli inflációra vonatkozó elvárásait, mert úgy vélik, hogy ez döntő szerepet játszik a tényleges inflációs szint beállásában. A maginfláció - amelynek nem részei a gyorsan változó élelmiszer- és energiaárak -, márciusban csak 1,6 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 1,8, és a decemberi 2 százalékkal.

Az elnök, Jerome Powell viszont elzárkózott attól, hogy kamatot vágjanak. Akkor azt mondta, hogy vélhetően a vártnál rosszabb pénzromlási adatok egy-két tételnek köszönhetők. Azonban arra számít, hogy ezek a hatások átmenetiek lesznek, de ezzel együtt monitorozzák a változásokat és lépnek, ha az indokolt lesz.

Néhány tisztviselő azt mondta, hogy úgy gondolja, a Fednek esetleg fel kell készülnie a kamatlábak emelésére, mert a feszes munkaerőpiacok a bérek és ezáltal az árak emelkedéséhez vezethet. Mások viszont azzal érveltek ez ellen, hogy valójában nagyobb volt a munkaerődeficit, mert több állást szüntettek meg, mint hoztak létre áprilisban. Miközben az addigi amerikai bérnövekedés nagyjából összhangban volt a munkavállalók termelékenységének növekedésével.

Bár az ülésen egyöntetűen szavaztak a benchmark tartásáról, a chicagó és a St. Louis-i Fed-elnökök is elképzelhetőnek tartják, hogy vágni kell a szinteken. Ugyanakkor türelmes álláspont látszik a testületnél, vagyis nem nőtt annak valószínűsége, hogy a tavalyi négy 25-25 pontos emelést követően ismét hasonlót lépnének, vagy visszavágnák a rátákat.