Gerxit? Németország elindult a brexit nyomában

Úgy szidják az eurózónát és az Európai Központi Bankot Németországban, ahogy az EU-t ütötték-verték 30 éven át Nagy-Britanniában. A két ország között sok a hasonlóság és a sorsuk is hasonlóan alakulhat, ha az unió hívei nem tanulnak a brexit kapcsán elkövetett hibáiból.
Komócsin Sándor, 2019. augusztus 25. vasárnap, 18:08
Fotó: Getty Images

Az Egyesült Királyságban az 1990-es évek elején az EU verbális szidalmazása mindennapos volt: Margaret Thatcher konzervatív miniszterelnök például sűrűn figyelmeztetett az európai szuper állam kialakulásának veszélyére, mindennapos dolog volt, hogy Brüsszelt a vízfejű bürokráciával azonosították és ostorozták, hogy az európai parlamenti képviselőket azért, mert munkaidejük egy részét azzal töltik, hogy a parlament két székhelye, Brüsszel és Strasboug között vonatoznak. Így kezdődött a brexit - írja a az ehhez hasonló németországi jelenségekre figyelmeztető cikkében Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) publicistája.

Úgy tűnik ugyanis, hogy valami olyasmi történik most a németeknél, ami a briteknél történt azokban az időkben: a célpont nem az EU, hanem az Európai Központi Bank, illetve az eurózóna. Az FT cikkírója szerint ezek szidalmazásának nyelvezete kicsúszott minden józan kontroll alól. A német média rutinszerűen állítja, hogy az ECB alacsony kamataival a németeket sújtja, mert nekik vannak megtakarításaik. A bank államkötvény-vásárlásait, amelyekkel élénkíti az eurózóna gazdaságát, úgy emlegetik, hogy a német adófizetők pénzét költik más országok állampapírjainak megvásárlására. A Die Welt egyszerűen a németek pénzének eltulajdonításáról ír.

Párhuzamok

Világosak a párhuzamok a brit és a német történet között. Az Egyesült Királyság kitűnő üzletet kötött az EU-val: része volt a vámuniónak és az egységes piacnak, de kimaradt az eurózónából és a schengeni övezetből. Számos területen egyéni kivételt kapott az EU szabályainak betartása alól és David Cameron miniszterelnök a 2016-os függetlenségi népszavazás előtt további kedvezményeket taposott ki uniós kollégáiból, hogy azt mondhassa a hazai szavazóknak: jól jár az országuk az EU-val.

Németországot ma a szakértők túlnyomó többsége az euró legfőbb haszonélvezőjének tartja (főként azért, mert a gyengébb gazdasággal rendelkező eurótagállamok gyengítik a közös fizetőeszközt, ami segíti a német vállalatok exportját, amelyek amúgy az erős márkával küszködnének). Németországban azonban nem így látják: úgy érzik, hogy a monetáris unió nem úgy működik, ahogy kellene - ennek egyik példája, hogy átkozzák a nulla közelében lévő kamatlábakat. A németek kényelmetlen tartják, hogy országuk olyan államokkal (Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia stb.) van összezárva az eurózónában, amelyek vezetőiben nem bíznak.

Nem minden kifogás irracionális - ismeri el az FT publicistája. A németek nagy megtakarításait külföldön fektetik be, ám ennek nem sok hasznát látják. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a G7-országok közül Németország külföldi befektetései hozzák a legkevesebb hasznot. Így aztán egyebek mellett nem mérséklik például a társadalom elöregedéséből fakadó problémát, hiszen a megtakarítók nem számíthatnak arra, hogy jól fial az idős korukra félretett, elhalványuló nyugdíjukat pótolni hivatott pénzük.

Baj lesz

Németország hamarosan szembesülni fog két fenyegetéssel. Az egyik, hogy ma is a 19. század végén megalapozott gazdaságára alapoz, legjobb vállalatai, autógyártói, vegyipari és gépipari cégei egy analóg világ szülöttei. Jövőjük bizonytalan. Ma is sok kiváló német mérnök dolgozik az országban, ám a kutatás és fejlesztés élén Kína és az USA menetel. A költségvetési egyensúly bármi áron való fenntartásának dogmája miatt a közszféra - még olyan területeken is mint a zöld energia - alulfinanszírozott.

Az FT cikkírója szerint lehetetlen megmondani ma, hogy a németek hogyan fogják kezelni a technológiaváltást, amelyben élünk, illetve a másik nagy fenyegetést, az európai monetáris unió egyensúlyi gondjait. A legjobb megoldás az lenne, ha bármi áron - azaz a németeknek tabunak számító közös betétbiztosítás és kötvénykibocsátás bevezetésének árán is - fenntarthatóvá tennék az eurózónát, továbbá feladnák a költségvetési szigort, hogy növelhessék a tudományos kutatásra és a technológiai fejlesztésre költhető közpénzt. Most azonban ennek éppen ellenkezőjét teszik.

A nagy tanulság

És itt is megfigyelhető a párhuzam a britekkel, akik a legjobban tennék, ha az őket is fenyegető geopolitikai és technológiai bizonytalanságokat az EU-n belül kezelnék, nem válnának túlságosan függővé az USA-tól. Sajnálatos módon az unióban maradás mellett kampányolók nem erre helyezték a hangsúlyt. Nem arról beszéltek a szavazóknak, hogy az EU jó dolog, ezért, és ezért, és ezért, hanem csak riogattak, azt szajkózták, milyen károkat okoz, ha kilépnek. Ezzel átadták a terepet a brexitereknek, akik zavartalanul vetíthették a szavazók elé a függetlenség nagyszerűségéről szóló víziójukat.

Németországban is az euroszkeptikusok beszélnek egyszerűen, a választók nyelvén - ahogy azt a cikk elején szereplő hiedelmek mutatják. Az Európa-barát németeknek nem szabadna szem elől téveszteniük, miért vesztetettek brit kollégáik: mert rossz stratégiával gyáván politizáltak - véli az FT publicistája.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

flydomi, 2019.08.26 17:21

@na4:

Kiralynovel nem kampanyolsz? :))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2019.08.26 14:22

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.08.26 12:53

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.08.26 12:47

@lauda:
Nem...
A kezdet vége.
A franciák és a németek együtt nagyon is érdekeltek az EU, vagy egy ehhez hasonló gazdasági-politikai konglomerátum fenntartásában.
Az ilyen cikkek inkább kattintásvadászatra szolgálnak. Mindig találnak olyan egyedeket, újságírókat, elemzőket, akik ebből élnek.
Azt inkább tartom valószínűnek, hogy az EU-n belül az EU szorosabb integrációjában érdekelt országok (közöttük a németekkel) önállóan lépnek, összehangolják tevékenységüket külpolitika, hadügy és pénzügy területén, kvázi igazi uniót kezdenek alkotni, aztán a peremre szorulók jól megnézhetik magukat, vagy akár mehetnek is "exitelni".
Erre nagyon nagy a szükség, ha függetlenek akarnak maradni az USA és az oroszok között. Erre a gazdasági potenciál megvan vagy meglehet, ellenben a politikai szervezeti forma jelenleg erre nem alkalmas a tagállamok túlzott önállósága miatt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

frikazojd, 2019.08.26 12:26

az EU előnyeit csak véglényeknek kell elmagyarázni, de azok meg úgysem értik meg. namost a probléma akkor van, hogy ahogy Hitler, Orbán és BoJo is, a véglények valahogy hatalomhoz jutnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html