Vége a haknimunkások kizsigerelésének - itt a munkaerőpiaci forradalom

A jövőben jellemzőnek tartott atipikus foglalkoztatás előretörése mellett a munkavállalói oldal is kezd felébredni és aktívan harcol az Uberhez hasonló cégek foglalkoztatási modellje ellen. Az Egyesült Királyságban a nyáron született egy olyan bírósági döntés, amelyet sokan fordulatként értékelnek.
Szabó Zsuzsanna, 2018. szeptember 9. vasárnap, 16:54
Fotó: Shutterstock

A technológia fejlődésével a munkaerőpiacon is új jelenség ütötte fel a fejét, az úgynevezett gig economy - magyarul hakni gazdaság. Ezek legismertebb képviselői Magyarországon az Uber vagy az Airbnb, külföldön pedig a főbb szereplők között van a Deliveroo és a Foodora. E cégek üzleti modelljére jellemző, hogy egy online platformon vagy applikáción keresztül rövid távú, alkalmi munkákra jelentkezhetnek magánszemélyek.

Mivel a gig economy rohamos előretörésével sokak számára az effajta munkavállalás a fő bevételi forrássá vált, több uniós tagállamban - például az Egyesült Királyságban és Franciaországban - is előtérbe kerülnek az így foglalkoztatottak munkaügyi problémái. Az Ubernél például az vált a fő kérdéssé, hogy a cég által alkalmazott sofőrök a cég munkavállalóinak vagy a platformot használó ügyfeleknek minősülnek-e.

Míg sokan ezt a foglalkoztatás innovatív formájaként emlegetik, sokszor erről szó sincs. Ahogy arra egy, a Napi.hu-nak korábban interjút adó szakértő, Jeremias Prassl, az Oxfordi Egyetem docense is felhívta a figyelmet, a gig economy legtöbb vállalatáról egyáltalán nem mondható el, hogy új technológiát és új üzleti modellt alkalmaznának. Lehet, hogy új technológiát használnak, ám azt egy régi funkció kiváltására alkalmazzák, azaz a vállalkozás mögött megbúvó üzleti modell nagyon is régi. Prassl szerint emiatt a digitális platformokat nem lenne szabad a munkaerőpiactól elkülönítve kezelni és a technológiai kivételezettség csapdájába esni.

Európában ma már kezdenek a dolgok a helyükre kerülni - legalábbis munkavállalói szempontból. Az OECD blogfelületén megjelent bejegyzés egy, a nyáron az Egyesült Királyságban hozott bírósági ítéletre hívja fel a figyelmet, amely a bejegyzés szerint jelentős változást hozhat a gig economy cégei által foglalkoztatott "hakni munkások" foglalkoztatási státusának megítélésében.

Az ügy, amelynek kapcsán fontos döntés született, a Deliveroot érinti: a vállalat úgy döntött, hogy 50 alkalmazottjának - akik szerint a cég jogtalanul tagadta meg tőlük a minimálbért és a fizetett szabadságot - egy peren kívüli egyezség keretében inkább kifizet egy hatjegyű összeget. A vállalkozás nem véletlenül gondolhatta ezt a kisebbik rossznak, ugyanis az ügy túlléphet az egyszerű munkaügyi vitán.

Az OECD blogja szerint a haknimunkások mögé a Deliveroo-vitában beálló szakszervezet része a brit szabadúszók szakszervezetének (Independent Workers' Union of Great Britain - IWGB), ami az első olyan érdekvédelmi szervezet az Egyesült Királyságban, amely a gig economy munkásainak érdekeit képviseli.

Munkaügyi vitából emberi jogi ügy

Az ügyet első körben az IWGB megnyerte, miután a brit Legfelsőbb Bíróság (High Court) engedély adott az ítélet teljes körű bírósági felülvizsgálatára, amelyet a Központi Döntőbírói Bizottság (Central Arbitration Commitee - CAC) kapott meg tavaly novemberben. A High Court egyetértett a CAC döntésével, miszerint a futárok nem olyan munkavállalók, akiknek joguk lenne kollektív szerződés megkötéséhez, de azt is kimondta az Emberi jogok európai egyezményének 11. cikkelye alapján, hogy az vitatható, hogy a Deliveroo futárainak joguk van a kollektív alkuhoz.

Ez az a megállapítás az OECD blogbejegyzése szerint, amellyel a bíróság az egyszerű munkavállalói jogi kérdést emberi jogi üggyé emelte, hozzásegítve ezzel a munkavállalókat és a szakszervezeteket az olyan vállalatokkal szembeni győzelemhez, amelyek a sikerüket erre a kizsákmányoló üzleti modellre építik.

A jogi győzelem viszont azzal is jár, hogy a Deliveroonak most szembe kell néznie azzal is, hogy a parlament átvizsgálja a fizetéseket és a munkavállalás feltételeit.

Másoknak is jól jöhet

A Deliveroo-ügy sikerét emellett erősítette még egy másik döntés is, amely egy, a Pimlico Plumbers által foglalkoztatott fűtéstechnikai mérnök ügyében született: a Legfelsőbb Bíróság ugyanis kimondta, hogy ő nem egyéni vállalkozó, hanem alkalmazott. Ez szintén precedens értékű ítélet lehet a hasonló jogi vitákban: az Uber és az emelt színvonalú személyszállítással foglalkozó Addison Lee is hadakozik a dolgozóival, az ügyben szintén a munkavállalók munkaügyi státusa a fő kérdés.

Mindez azért lényeges, mert az olyan alkalmazottak, mint az Uber-sofőrök, vagy a perben szereplő fűtéstechnikai mérnök, a jövőben remélhetik, hogy a teljes munkaidős dolgozóknak biztosított jogok szélesebb spektrumához férhetnek hozzá (fizetett szabadság, betegszabadság), erősebb munkajogi védelemben részesülve. Az ilyen ügyekben hozott döntések ugyanis csak az Egyesült Királyságban mintegy 4,8 millió alvállalkozót érinthet - jegyzi meg az OECD blogja.

Az Egyesült Királyság Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottságának vezetője, Rebecca Hilsenrath szerint ezen esetekben a kulcskérdés, hogy "ha egyenruhát viselsz, ha egy márkanév alatt futó járművet vezetsz, ha csak egy vállalkozásnak dolgozol, akkor alkalmazott vagy. Márpedig azokat a munkavállalókat, amelyekre e kritériumok igazak, megilleti a megfelelő védelem és minden egyéb, ami a munka biztonságos és produktív ellátásához szükséges."

Máshol is nyomás alatt

E viták az Európán végigsöprő hullám részei, ahol a haknigazdaság munkásai megpróbálnak együtt fellépni a munkaügyi jogaik érvényesítése érdekében.

A futball világbajnokság alatt Franciaországban is volt egy nagy sztrájk, ahol a párizsi szabadúszó futárokat képviselő érdekvédelmi szervezet (CLAP) szervezésében az Uber Etas, a Deliveroo, a Foodora, a Stuart and Glovo munkásai tiltakoztak. Ez a megmozdulás is az ilyen érdekvédelmi szervezetek erősödését mutatja - véli az OECD blogja.

A bejegyzés azonban arra is rámutat, hogy ezeken az elszórt megmozdulásokon kívül már jogalkotói nyomás alá is kerültek a cégek. Mára az Ubert is sikerült rávenni arra, hogy az uniós futároknak és sofőröknek biztosítsanak fizetett betegszabadságot és más egészségügyi juttatásokat.

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK