Mennyi jutna Magyarországnak Brüsszel nagy tervében?

Az Európai Bizottság a következő 10 évben ezer milliárd eurós beruházási tervvel próbálná elérni az unió gazdaságának karbonsemlegessé alakítását. A leginkább érintett európai régiók számára a következő hét évben egy 100 milliárd eurós alap is rendelkezésre állna, amelyből Magyarország is kaphatna mintegy 82 millió eurónyi segítséget - legalábbis a jelenlegi állás szerint. A részletekből kiderül, milyen feltételekkel és mire lehetne költeni ezt a pénzt.
Szabó Zsuzsanna, 2020. január 15. szerda, 20:18
Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság kedden mutatta be azt a beruházási tervét, amely alapján legalább 1000 milliárd eurót mobilizálna a következő évtizedben a karbonsemleges gazdasági átálláshoz.

A tíz évre szóló 1000 milliárd eurós összeg öt tételből jöhetne össze: tíz év alatt az uniós költségvetés 503 milliárd eurót folyósítana vissza nem térítendő támogatások formájában, amelyhez 114 milliárd eurós nemzeti társfinanszírozás társulna. Tíz év alatt 279 milliárd euró származna a magántőkét az Európai Beruházási Bank által nyújtott garanciákkal és kölcsönökkel mozgósítani hivatott InvestEU programból, és további 100 milliárd eurót (10 évre felkerekítve 143 milliárd eurót) tenne ki az ugyancsak kedden ismertetett méltányos átállást szolgáló mechanizmus (JTM). Végül az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) aukciós bevételeiből további 25 milliárd euróra számítanak.

Ezen kívül a széntüzelésű erőműveket üzemeltető és a nagy volumenű üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó régiók és iparágak átállásának megkönnyítésére az Európai Bizottság bevallottan szociális célzattal egy olyan pénzügyi csomagot is összeállított, ami legalább 100 milliárd euró beruházást eredményezhet a következő hét évben, a 2021 és 2027 közötti hétéves keretköltségvetés futamideje alatt.

Mint az a keddi bejelentésből kiderült, a JTM három különböző pilléren nyugszik majd, és a bemutatott számok alapján 100-125 milliárd euró értékű beruházást mozgósíthat majd viszonylag korlátozott mértékű uniós forrás hozzáadásával a körülbelül 108 érintett európai régióban a következő hét évben.

A JTM első pillére lenne a tulajdonképpeni méltányos átállási alap (JTF), aminek volumene 30-50 milliárd euró körül alakulhat. A kiinduló összeget ehhez 7,5 milliárddal az uniós büdzsé biztosítaná, amely az Európai Bizottság 2018 májusában bemutatott, a következő hétéves periódusra vonatkozó költségvetési (MFF) keretösszegen felüli forrás lenne.

Ezen borulhat a nagy terv

Bár szerdán az Európai Parlament is rábólintott a tervre, ez az a pont, ami több bizonytalansági tényezőt is takar. Először is, ez a 7,5 milliárd eurós friss forrás megnövelné a több tagállam által már így is sokallt uniós büdzsét. Mint emlékezetes, az Európai Bizottság a 2018 májusában előterjesztett javaslatában az MFF kiadási főösszegét az EU GNI arányának 1,114 százalékos arányában határozta meg. Ez a 7,5 milliárd eurós plusz tétel azonban ezt az arányt 1,21 százalékra emelné - hívja fel a figyelmet a Bruxinfo. Vagyis kétséges, hogy a magasabb összeget el lehet-e majd fogadtatni az ellenkező tagállamokkal. Enélkül a pluszpénz nélkül, illetve az MFF-ben eszközölt számottevő vágásokkal viszont az egész új európai zöld megállapodás borulna - vélekedtek a Bruxinfonak bizottsági források.

Ehhez képest már csak sovány vigasznak tűnhet, hogy ez a "friss tétel" a technikailag a költségvetés harmadik, természeti erőforrásoknak és a közös agrárpolitikának szánt fejezetében jelenne meg, de ez semmiképpen sem jelentené az agrárpolitikai források további csökkentését, ahogy attól egyes országok a kiszivárogtatott tervezet alapján tartottak.

Kinek mennyi jutna?

A terv szerint a tagállamoknak ahhoz, hogy a JTM 7,5 milliárd eurós keretéből részesedhessenek, a rájuk eső rész minden eurójához 1,5-3 eurót még hozzá kell tenniük az általuk lehívható strukturális alapokból (Európai Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap+). Így a bizottság számításai szerint minimum 11 milliárd eurónyi kohéziós forrás áll majd összesen rendelkezésre. Ez a nagyjából 330 milliárd euró összegű kohéziós költségvetés több mint 3 százalékát jelenti.

A Bruxinfo szerint Magyarországra 82,2 millió euró jut majd a 7,5 milliárd eurós keretből. Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezett 2 milliárd euróval, Németország a második fő haszonélvező valamivel több mint 1 milliárd euróval. A nagyobb kedvezményezettek között vannak még a románok (662 millió), a csehek (644 millió), a franciák, a spanyolok, az olaszok és a bolgárok. A legkevesebb pénz, mindössze 3,6 millió euró Luxemburgra jutna.

Mivel a méltányos átállási alap becsült kerete 30-50 milliárd euró, a fennmaradó részt tagállami társfinanszírozás biztosítaná. Brüsszeli források emlékeztetnek rá, hogy regionális politikai büdzséből eleve durván 100 milliárd eurót klímacélokra fordítanának 2021 és 2027 között. Ez tehát erre még rárakódna - írja a Bruxinfo.

A méltányos átállási alapból alapvetően három típusú projektre lehet majd támogatást igénybe venni:

  • a gazdasági tevékenység diverzifikálására és gazdasági szerkezetátalakításra új munkahelyek teremtésére;
  • a munkahelyüket elveszítő, vagy ilyen fenyegetéssel szembenéző dolgozók átképzésére;
  • olyan beruházásokra, amelyek a klíma-, illetve a környezetvédelmi átállás elemeit hordozzák magukban.

A 7,5 milliárd eurós vissza nem térítendő költségvetési támogatás tagországok közötti elosztása során öt fő kritériumot vesznek majd figyelembe, amelyek alapvetően az átállás jelentette kihívást és annak hatását tükrözik:

  • az úgynevezett nagy szénintenzitású régiókban található ipari létesítmények üvegházhatást okozó gázkibocsátása;
  • nagy szénintenzitású régiókban az iparban foglalkoztatottak száma;
  • a szén- és lignitbányászattal összefüggő foglalkoztatás;
  • tőzegláp termelés (Írországra jellemző);
  • homokolaj termelés (Észtországra jellemző).

Lesznek kiigazítások

A Bruxinfo szerint méltányossági megfontolásokból bizonyos kiigazítások lesznek a képletben, tükrözve a szegényebb országok és régiók relatíve nagyobb terheit és korlátozottabb anyagi lehetőségeit. Ez főleg egy főre jutó GNI alapján történő korrekciókat jelent majd, de a források méltányos elosztása érdekében alsó és felső határt is megszabnak az egy ország által igénybe vehető forrásoknak.

Szó sincs a nukleáris energiáról

A Bruxinfo kiemeli, hogy a zöldfinanszírozási csomagból teljesen hiányzik a nukleáris energia, ami megfigyelők szerint messze nem ösztönzi majd a beruházásokat az atomenergiába. A bizottságnál ugyanakkor rámutattak, hogy uniós források továbbra is az Euratom szerződés keretében állnak majd rendelkezésre a nukleáris energia szektor számára.

Az energetikai átállásban fontos tüzelőanyagnak számító földgázra is csak a mechanizmus második, InvestEU pilléréből juthatnak majd a tagállamok beruházási forrásokhoz. Ott is az EIB új hitelezési politikájának elveivel összhangban, amelynek értelmében 2021 vége után már nem finanszíroznak majd új fosszilis tüzelőanyagokkal összefüggő beruházásokat. Ezek alól három kivétel lesz:

  • az alacsony kibocsátású gázok felé átmenetet jelentő villamos energia termelés,
  • hűtés- és fűtés célú áramtermelés,
  • kis méretű gáztüzelésű bojlerek gyártása.

A széntüzelésű erőművek kevésé szennyező gáztüzelésre való átállására azonban nem lehet majd igénybe venni uniós forrásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK