Hamarosan nagyon irigyelni fogjuk Észak-Koreát?

Nem csupán a szakértők vélik úgy, hogy Észak-Korea előtt nyitva áll a lehetőség, hogy lemásolja az 1970-es években kezdődött gigantikus kínai átalakulást, gazdasági sikert és gazdagodást, hanem már meg is jelentek ennek jelei. Igaz, egyelőre a határ kínai oldalán.
Komócsin Sándor, 2018. május 4. péntek, 07:08

Ahogy kezd alakot ölteni a politikai megállapodás Észak-Korea sorsáról, fel kell vetnünk a kérdést: mi lesz ezután? - kezdi a Forbes magazinban megjelent cikkét Salvatore Babones, az ázsiai gazdaság szakértője. Az ország ellen érvényben lévő szankciók feloldása nem fogja átalakítani az észak-koreai gazdaságot, ám a legjobb esetben ez az intézkedés csak az első lépése lesz a nyitásnak, a reformok elindulásának. És ha nagy átalakulásról van szó, akkor nem kell messze menni a lemásolható mintáért, elég a szomszédos Kínára tekinteni.

Így kezdődött

Teng Hsziao-ping a kínai reform atyja a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1978. decemberi tanácskozásán hirdette meg a gazdaság átalakításának programját. Ezt persze nem követte azonnal mély változás, kivéve azt a szimbolikus lépést, hogy Hongkongból Pekingben hozattak néhány raklap Coca-Colát, amelynek elfogyasztásával megünnepelték az értekezlet sikerét.

Kilenc nappal később a Kínai Népköztársaság felvette a formális diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és 1979. május 1-jén megnyílt a sencseni különleges gazdasági övezet.

A kísérlet

Sencsen az akkor még brit fennhatóság alatt lévő Hongong közvetlen szomszédságában van, a köré épült speciális gazdasági övezet funkciója az volt, hogy a kínaiak ott folytatott tevékenységükkel harminc hosszú év maoista kommunizmus után újra megtanulják, hogyan működik a kapitalizmus. Más szóval az újdonság esélyt adott a kínai piacgazdaság újjászületésére.

Hongkong közelségén túl azért választottak ezt a várost, mert jó messze van az ország középső részétől és politikai központjától, ezért ha a kísérlet rosszul sült volna el, akkor el lehetett volna szigetelni. Siker esetén viszont exportálhatták a tapasztalatokat Kína más részeibe. A próbálkozás bevált: innen indult el Kína 40 éve tartó, irtózatos gazdasági fejlődése.

Megvan a mag

A kívülállók többsége nem tudja, de Észak-Koreának is megvan a maga Sencsenje, úgy hívják: Raszon. A tartományi jogú kikötőváros 25 éve jött létre Radzsin és Szongbong egyesítésével. Ez a település is messze van Észak-Korea központjától, csak ezúttal északkelet felé kell indulnia annak, aki Phenjanból oda akar jutni. A város már 1991-ben megkapta a speciális gazdasági övezet státust, ami egyelőre csak üres cím.

Ez azonban gyökeresen megváltozhat, mivel fekvése ideális. Az orosz és a kínai határtól kőhajításra található, Vlagyivosztokkal például 12 órás kompjárat köti össze. A kínaiak építettek itt egy konténerkikötőt, amely elég mély ahhoz, hogy soha nem fagyjon be.

De nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy Raszon tengeri összeköttetést teremthet Mandzsúria kínai része és a japán, illetve az amerikai piac között. Ez a terület jelenleg elszigetelt, Észak-Korea, Mongólia és Oroszország távol-keleti része között tengődik, ezért kerülik a külföldi, sőt a hazai kínai befektetők is.

A perspektíva

Raszon szállítási folyosót kínálhat az északkeleti kínai tartományoknak, amelyekkel folyami, közúti és vasúti összeköttetése is van. Ami azt illeti, éppen azt a szerepet töltötte be Korea 1910-es japán megszállásáig. Észak-Koreának az lenne dolga, hogy kiépítse az exporthub infrastruktúráját, amelyhez Kína hozná a szükséges technológiát, mivel bőséges tapasztalatai vannak az ilyen projektek terén.

A dél-koreai vállalatok kísértésbe eshetnek, hogy exportkapacitásaikat áttelepítsék az egyre drágább sanghaji térségből ide, amely nem csupán olcsóbb lehetőséget kínálhat, hanem közelebb lenne a központjaikhoz.

A keszongi ipari park ismertebb, mint a raszoni, mivel Dél- és Észak-Korea határán fekszik. Ebben az övezetben előbbi ország cégei az utóbbi olcsó munkaerejével termelnek. Ugyanakkor a szakértő szerint ez a projekt politikai értelemben jelentős, gazdaságilag nem igazán fontos. Ha az északi rezsim liberalizálja gazdaságát, akkor Kína lesz a legnagyobb befektető, amely Raszont választja.

Irtózatos ingatlanboom
Az észak-koreai-kínai határon lévő Tandong városában a csillagos eget ostromolják az ingatlanárak azt követően, hogy Kim Dzsongun, a dzsucse ideológiát követő ország vezetője márciusban váratlan látogatást tett Pekingben - vette át a helyi Global Times hírét a Business Insider. Egyes esetekben duplájukra ugrottak az árak, a kisebb emelkedés azt jelenti, hogy 3000-ről 5000 jüanra ment fel a négyzetméterár, míg előfordul olyan is, hogy naponta 300 jüannal (12 ezer forint) galoppozik a drágulás. Az ok nyilvánvaló: nagyon sokan arra számítanak, hogy Kim év eleje folytatott enyhülési politikája a gazdasági nyitás bevezetője. Vannak akik szerint Tandong lesz az új Sencsen.

A fotó forrása: Ed Jones/AFP

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2018.05.04 07:39

Mekkora pofára esés lesz még ebből... :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html