Nem irreális a hatórás munkanap és a négynapos munkahét

Bejárta a világsajtót a finn miniszterelnök asszony újévi javaslata, miszerint hatórás munkanapot és négynapos munkahetet kellene bevezetni Finnországban. Az ötlet messze nem új és messze nem bolondság, szemben azzal, ahogy egy konzervatív brit parlamenti képviselő minősítette.
Komócsin Sándor, 2020. január 7. kedd, 16:30
Fotó: Reuters

Sanna Marin finn miniszterelnök bizonyára nem véletlenül azon a héten állt elő a munkaidő jelentős rövidítésének javaslatával (hatórás munkanap négynapos munkahéttel), amelyen az emberek a világ minden táján első teljes munkahetüket kezdik a sok karácsonyi és újévi munkaszüneti nap után - írja a CNBC. A 34 éves kormányfő szerint ezzel a változtatással a munkavégzés következő minőségi szintjére léphetnének az emberek, a növekvő szabadidőt családjukkal tölthetnék, hobbijaiknak szentelhetnék és más olyan tevékenységeket végezhetnének, ami a kultúra, a művelődés fogalomkörébe tartozik.

A munkavégzés új minőségi szintjével arra utalhatott, hogy a 19. századi ipari forradalom óta folyamatosan csökken a munkával töltött idő - emlékeztetett a Guardian. Például az Egyesült Királyságban 1919-ben csökkentették heti 54 óráról 48 órára, azaz hatszor nyolc órára a munkaidőt, ám a termelékenység egyáltalán nem csökkent. Az amerikai Kellogg's gabonafeldolgozó cég sikeresen alkalmazott hatórás munkanapot a 20. század közepén, csak azért hagytak fel vele, mert a menedzsment azt akarta, hogy a cégnél a foglalkoztatás igazodjon az USA-ban érvényben lévő általános szabályokhoz.

Számos kísérlet

Daniel Hannan brit tory képviselő ugyan valószínűleg sok hozzá hasonló konzervatív ember véleményét fogalmazta meg, amikor bolondságnak minősítette a finn kormányfő felvetését - ahogy fogalmazott: ő is el tudná végezni a munkáját négy nap alatt, de nem akarja -, ám Finnországban évtizedek óta napirenden van a rugalmas munkaidő lehetősége. Az akkori kormány már 1996-ban bevezette azt a lehetőséget, hogy a munkavállalók maximum három órával előbb vagy később kezdjék vagy fejezzék be a munkájukat, mint amit a munkaadójuk meghatároz.

És a finnek messze nincsenek egyedül. A szomszédos Svédországban, Göteborgban 2015-ben tesztelték a hatórás munkanapot a város alkalmazásában álló nővérek egy csoportja számára. Az érintettek jobb közérzettel végezték a munkájukat, ám a városnak fel kellett vennie további tucatnyi nővért, hogy a kieső munkaidőben is legyen, aki elvégzi a munkát. Franciaországban 39-ről 35 órára csökkentették a munkaidőt 2000-ben, amin azóta is vitatkoznak, mert sokak szerint versenyhátrányt okoz a francia vállalatoknak.

A munkaidő csökkentését vizsgálja az MTA kutatói is
Lehetséges-e a munkaidő csökkentése -erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós humánökológus, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A nemzetközi kutatócsoport vizsgálja majd egy németországi munkaidő-csökkentés jellegzetességeit és hatásait. Ott a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall kiküzdötte, hogy a tagjai heti 28 órára csökkenthessék a munkaidejüket. A kutatók ebben az esetben elsősorban arra kíváncsiak, hogy kik választják ezt a lehetőséget, illetve milyen hatása lesz mindennek. Emellett elemzik a munkaadók, a munkavállalók és az állam szerepét, különböző érdekeit és küzdelmeit. Az mta.hu-n publikált interjúból kiderül, hogy a kutatócsoport egyik fontos szerepe, hogy keresse a fogyasztói társadalom alternatíváját.

Ismert példák

Ismert példa a Microsoft Japan esete, amely a négynapos munkahetet tesztelte meglehetős sikerrel. A termelékenység, amelyet egyebek mellett az eladott termékek számával mértek, 40 százalékkal nőtt. Egy melbourne-i intézmény a hatórás munkanapot tesztelte hasonló tapasztalatokkal. A rövidebb idő arra szorította a munkavállalókat, hogy elhagyják haszontalan tevékenységeiket: nem írogattak feleslegesen e-maileket, lerövidítették a meetingeket, az ebédelést összekötötték munkamegbeszéléssel és felhagytak a kibercsatangolással, azaz a magáncélú internetes szörfözgetéssel.

Hozadéka a rövidített munkaidőnek, hogy csökkenti a szemetelést. Az alkalmazottak kevesebbet utaznak a munkahelyükre és vissza, több idejük jut főzésre, azaz kevesebbszer étkeznek a munkahelyek környékén lévő étkezőkben, kevesebb környezetszennyező csomagolásban szállított ételt rendelnek a munkahelyükre. A papírnyomtatás is drámainak csökken, végül az irodák kevesebb áramot fogyasztanak.

Persze, ahogy az a göteborgi példából is látható, ennek az éremnek is van másik oldala. A Wellcome Trust pénzügyi szolgáltató cégnél például azzal az indokkal hagytak fel a munkaidő-rövidítési kísérlettel, hogy túl bonyolult megszervezni. Például a back office-ben tevékenykedő informatikusoknak megnehezítette a munkáját. A főnökök sokszor attól tartanak, hogy a lerövidülő határidőket nehezebb teljesíteni, az alkalmazottak egy részét frusztrálja a megnövekedett munkaintenzitás.

Tetszene

A munkavállalók - szemben a bölcs tory képviselővel - díjaznák a rövidebb munkaidőt. A brit szakszervezeti szövetség (TUC) felmérése szerint az alkalmazottak 45 százaléka négynapos munkahetet akar. A Henley Business School egyik felméréséből az derült ki, hogy az munkavállalók 77 százaléka szerint javítaná az életminőségüket, ha egy héten csak négy napon át kellene helyt állniuk a munkahelyükön. A Microsoft Japan kísérletében részt vevők 92 százaléka azt mondta, hogy tetszett neki a négynapos munkahét - derült ki a vállalat felméréséből.

Richard Branson brit mágnás az egyik legismertebb szószólója a rövidített munkaidőnek. Szerinte a modern technológia lehetővé teszi, hogy az emberek kevesebb időt dolgozva se veszítsenek munkájuk hatékonyságából. Ennek szellemében vállalatbirodalmánál, a Virginnél számos munkakörben korlátlan idejű otthoni munkavégzési (home office) lehetőséget ajánlanak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Józsi2222, 2020.01.08 22:49

@krix7:
Ha nem vetted volna észre, erre már választ adtam korábban.
Én nem ismerek olyanokat, akiknek minden sorára le lehetne tenni a nagyesküt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2020.01.08 17:17

@Józsi2222:
"Internetes cikkre bizonyítékként hivatkozni"

Ezek szerint a 444 cikkei kamucikkek? Ti mindig azokra hivatkoztok...
:D
Vigyázz mit válaszolsz, G. soros nem ad neked vacsorát!
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2020.01.08 17:15

@Józsi2222:
Tele volt vele a net, te hol élsz?
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi2222, 2020.01.08 17:10

@krix7:
A világsajtót, - inkább az internetet - az olyan hírek is elárasztják, hogy marslakót láttak Kanadánan.
Internetes cikkre bizonyítékként hivatkozni, nemsok észre vall.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi2222, 2020.01.08 17:02

@krix7: szerda 11 44
Én ilyenről nem tudok.
Hol olvastál ilyet?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html