Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ismét a konzervatív CDU/CSU pártszövetség Németország legnépszerűbb pártja - tudósított a Reuters. Az INSA hét végi felmérése szerint a kormánykoalíció nagyobb politikai ereje 31,5 százalékon áll, ami 1,5 százalékkal jobb az egy héttel korábbi adatnál, míg az SPD egy százalékponttal, 30 százalékra csúszott vissza.

Óriási meglepetést keltett az Emnid intézet korábbi vizsgálata, amely azt találta, hogy a szociáldemokraták 2006 óta először - egy százalékponttal - meg tudták előzni a jobboldali pártszövetséget. Sikerüket egyértelműen annak köszönhetik, hogy Martin Schulzot, az Európai Parlament korábbi elnökét jelölték kancellárnak a szeptemberi parlamenti választások előtt.

Ígéretoffenzíva

Schulz magasabb fokozatba kapcsolta kampányát - derül ki a Deutsche Welle cikkéből. Megígérte a választóknak, hogy ha Németország első számú vezetője lesz, akkor visszacsinálja az előző szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder népszerűtlen munkaügyi reformjainak (Agenda 2010 - lásd alább) egy részét. A Bild bulvárlapnak nyilatkozva számos határozott ígéretet tett.

Meg kívánja hosszabbítani a munkanélküli segély folyósításának időtartamát - ami jelenleg 12 hónap - és be akarja vezetni az úgynevezett szolidaritási nyugdíjat, amely magas életszínvonalat biztosítana idős korukra mindazoknak, akik legalább 35 éven át fizettek nyugdíjjárulékot a társadalombiztosítási rendszerbe.

Schulz emellett vissza akarja szorítani a részmunkaidős munkaszerződéseket, bővíteni akarja a munkavállalók beleszólási lehetőségeit vállalataik irányításába és javítaná a munkavállalói tanácsok választását szervező dolgozók védelmét.

Agenda 2010

A schröderi programot 2003-ban vezették be, amikor SPD-Zöldek koalíció irányította Németországot. A cél a jóléti rendszer karcsúsítása volt. Egységesítették a szociális juttatások és a munkanélküli-járadék rendszerét és szigorították a munkakörök betöltésének feltételeit. Megkönnyítették az alkalmazottak elbocsátását.

Az akkor ellenzékben lévő jobboldali pártok üdvözölték a piaci reformokat. Angela Merkel 2006-os hatalomra kerülésekor megdicsérte elődjét az Agenda 2010-ért.

Mellékhatások

A reformok javították a német gazdaság versenyképességét. A munkanélküliségi ráta a 2005-ös 11,7 százalékról 2016-ra 6,3 százalékra esett. Ugyanakkor számos tanulmány kimutatta, hogy ez részben az úgynevezett miniállások elszaporodásának köszönhető. Ezt a munkanélküliek vállalhatják maximum havi 450 eurós (140 ezer forint) bérért. Más szóval sok állással rendelkező ember továbbra függ az állam támogatásától.

Emellett nőttek a jövedelmi különbségek Németországban és jóval több a hajléktalan, mint tíz évvel ezelőtt. Nem véletlen, hogy Schulz visszalépési javaslatai pozitív fogadtatásra találtak a szociáldemokratáktól balra lévő Baloldal pártjánál. Katja Kipping, a párt vezetője óvatosan megjegyezte, hogy az irányváltással kollégája tágabbra nyitotta az ajtót a lehetséges politikai párbeszéd előtt.

Ravaszság és vezetés

A baloldal hirtelen feltámadása nyomán azt találgatják a szakértők, hogy meginoghat-e Angela Merkel sziklaszilárdnak látszó esélye arra, hogy újra kancellárrá válasszák. A CityA.M. hírportál két ellentétes véleményt közöl ezzel kapcsolatban.

Merkelnek hagyományosan szerencséje volt szociáldemokrata ellenfeleivel (gyengék voltak vele szemben), ám ez Schulz színre lépésével gyökeresen megváltozott - véli Daniel Hamilton, az FTI Consulting tanácsadó cég igazgatója. A kihívó az EP elnökeként a brüsszeli politikai iszapbirkózásban edződött. Megtanulta egyesíteni a ravaszság és vezetés képességét, a kompromisszumok és a koalíciókötés művészetét.

A "merkelizmus" vége?

Eközben Merkel saját oldala, a konzervatívok még mindig megosztottak a kancellár nem eléggé jobboldali, engedékeny menekültpolitikája miatt. Ha a CDU/CSU esetleg le is győzi az SPD-t, egy sokkal erősebb ellenféllel kell alkudoznia a nagykoalíció folytatásáról, aminek kínos vége lehet.

Fel kell adnia a megszorításokra épülő, fegyelmezett költségvetési politikát és keményebben szembe kell fordulnia az angolszász gazdasági szemlélettel, amely a szabadpiac barátja az állam beavatkozással szemben megengedő német és a kifejezetten állambarát francia szemlélettel. Ez nem jelentene mást, mint hogy leomlana Merkel politikájának két fontos pillére, azaz vége lenne a "merkelizmus" korszakának Európában - véli a szakértő.

Hátrább az agarakkal!

Régi hibát követ el, aki leírja Angela Merkelt, vagy a kicsi lányt, ahogy mentora, Helmut Kohl hívta - mond ellent az előbbieknek Denis MacShane, korábbi brit munkáspárti Európa-ügyi miniszter. Eltávolította az útból Kohlt, majd legyőzte Schrödert és ezt követően minden választási körben keresztben lenyelte a szociáldemokrata ellenfeleit.

Ismerem és kedvelem Martin Schulzot - mondja MacShane -, de sokkal inkább hasonlít Neil Kinnockra, mint Tony Blairre. (Mindketten a Munkáspárt vezetői voltak. Kinnock esélyesként indult az 1992-es parlamenti választásokon, de kis különbséggel vesztett, míg Bair a következő három szavazáson nyert - a szerk.)

Nem harap?

Schulz túlságosan tisztességes ahhoz, hogy kijátssza Merkellel szemben a menekültkártyát, azaz azzal támadja, hogy a szíriaiak befogadásával kapcsolatban tett nagyvonalú ajánlatával utat nyitott a menekültek áradata előtt. Ezért az iszlámellenes Alternatíva Németországnak (AfD) fogja begyűjteni azokat a fehér munkásosztálybeli szavazókat, akik a korábbi választásokon a szociáldemokratákra voksoltak.

Mivel Theresa May brit miniszterelnök az elszigetelődés felé kormányozza országát, a megosztott, bizonytalan franciák biztosan nem választanak erős elnököt, Merkel marad Európa vezetője. Utolsó ciklusa nem lesz örömteli és Schulz meg fogja dolgoztatni a pénzéért, de az övé lesz a vezetés és ő lesz a trumpizmus alternatívája.

A pártja a következő ciklust is kormánykoalícióban tölti a szociáldemokratákkal, és valószínűleg kiemelt pozíciót kell adnia Schulznak - véli a volt politikus. Ebben az időszakban Európának szentelheti erejét, védheti a németek koncepcióját az egyesült Európáról, amely az itt élő nemzetek közösen elfogadott szabályai szerint működik.