Tatjána, aki nem akarja megmondani a teljes nevét, kifejezetten dühösen reagált arra, mikor munkahelye, egy Ukrajnával határos régió kórháza arra kérte a dolgozókat, hogy mondjanak le egynapi bérükről a Krím javára. Amúgy is gondot okoz neki, hogy kijöjjön havi 9000 rubeles (60 ezer forint) fizetéséből, hogyan tudna támogatni még másokat is? - panaszkodott a Reutersnek. Az ő példája jól mutatja, hogyan hagy alább az orosz kisemberek lelkesedése, amit a Krím bekebelezésekor éreztek.

A nemzeti büszkeség a csillagos égbe emelkedett, amikor az év elején úgy látták, hogy elnökük, Vlagyimir Putyin túljárt a Nyugat eszén: kihasználva a Kijevben kialakult hatalmi vákuumot visszaszerezte az ötvenes évek elején Ukrajnához csatolt, majd a Szovjetunó felbomlása után ott maradt félszigetet. Mostanában azonban már a fagyos realitások hideg leheletét érzik: ahogy Tatjána példája is mutatja, az orosz munkahelyeken a főnökök igyekeznek nyomást gyakorolni a dolgozókra, hogy járuljanak hozzá a saját fizetésükből a Krím anyagi támogatásához.

Csillagászati költség

Emellett arra biztatják az embereket, hogy keressék fel a régi-új orosz területet. Az állami cégek vállalati kirándulásokat, nyaralásokat szerveznek a Krímbe és a múlt hónapban felszállt a külön a félsziget turistaforgalmát segíteni hivatott diszkont-légitársaság, a Dobroljot első gépe. A látogatók első csoportja azonban nem volt elragadtatva a néhai szovjet elit üdülőövezetétől. Panaszkodtak a kiszolgálásra és a kényelem hiányára.

Oroszország gyarapításának árát 800-1000 milliárd rubelre (23-30 milliárd dollár) teszik a szakértők, aminek előteremtése komolyan veszélyeztetheti Putyin pozícióját. Az orosz elnök népszerűségi indexe jelenleg 80 százalék felett van, bárki, aki bírálni meri a Krímmel vagy Ukrajnával kapcsolatos politikáját, azt kockáztatja, hogy hazaárulónak minősítik. A moszkvai tőzsde a tavaszi mélyrepülés után magához tért, a szakértők arra biztatják a befektetőket, hogy most vegyenek orosz papírokat, amíg azok még viszonylag olcsók.

Családi ezüst

Az orosz gazdaság ismert betegségei, a korrupció, az uram-bátyán viszonyok azonban semmit sem változtak. A megromlott nyugati kapcsolatok éreztetik hatásukat: a gazdaság a recesszió határán tántorog, az IMF 0,2, a jegybank 0,4, a kormány 0,5 százalékos GDP-növekedés jósol 2014-re. Nem meglepő, hogy a nyugati szankciók - amelyek eddig közvetlenül csak néhány Putyinhoz közeli személy nyugati utazásait korlátozzák - egyre jobban idegesítik az orosz politikusokat.

A külföldi befektetések elapadtak, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy mélyen belenyúljon tartalékaiba, köztük a nyugdíjasoknak fenntartott programokba, és lehet, hogy eladják az állami tulajdonú, Rosznyerfty, Oroszország legnagyobb olajcégének egy részét, hogy forrást teremtsenek a Krímmel kapcsolatos kiadásokra.

Dadogó pénzügyér

Anton Siluvanov pénzügyminiszter nemrégiben csak dadogni tudott, miután elmondta az igazságot, ami nem volt összeegyeztethető a nemzeti büszkeséggel. Elkotyogta, hogy az egyéni nyugdíjmegtakarításokra 2014-ben elkülönített forrásokat elnyelte a krími gazdasági válság kezelése. Másnap hozzá kellett tennie, hogy az emberek persze nem veszítenek semmit, ám arra nem tudott válaszolni, hogy a nyolcmilliárd dollárnak megfelelő összeget, amelyet elvettek tőlük, hogyan pótolják.

Mindezt egyelőre - az önkéntes adakozással kapcsolatos nyomáson kívül - nem érzik az oroszok, ám ez gyorsan megváltozhat. A bérstatisztikából kiderül, hogy a közalkalmazottak jövedelme bővül, a versenyszférában azonban stagnálnak a jövedelmek. A pénzügyminisztérium Putyin nyomására növeli az állami szektorban a béreket, ami fűti az inflációt, további béremelési nyomást eredményezve.

Az infláció Moszkvában és Szentpéterváron hét százalék, amit a két nagyváros viszonylag jobb helyzetben élő lakói egyelőre képesek ellensúlyozni. A Tatjánához hasonló vidéken élő embereknek azonban egyre nagyobb kihívást jelent, hogy kivédjék a közszolgáltatások és az élelmiszerek rendületlenül emelkedő árát.