Ijedtükben támadtak a törökök - jön a következmény

Törökország belátta, hogy van nagyobb gondja is, mint Bassár el-Aszad szír elnök eltávolítása a hatalomból. Feltűnő, hogy Moszkva nem reagált a szerdai török katonai támadásra. Lehet, hogy Washingtonban kitalált kompromisszum lesz a helyzet megoldásának kulcsa.
Napi.hu, 2016. augusztus 25. csütörtök, 11:13
Fotó: Reuters

A török hadsereg támadása Szíriában azt jelzi, hogy az ankarai vezetés elmozdult eddig bebetonozott álláspontjától, miszerint a szíriai polgárháború rendezésének előfeltétele Bassár el-Aszad elnök távozása a hatalomból - írja a Bloomberg háttérelemzésében. Ennek a változásnak jelentős további folyományai vannak.

A legfontosabb az, hogy mérsékeli a távolságot a konfliktusba belekeveredett hatalmak, az Oroszország-Irán páros, az USA, illetve Törökország között. Ankara már az elmúlt hónapokban késznek mutatkozott arra, hogy elfogadja Aszad hatalmon maradását átmeneti időre, amíg kialakul a térségben az új rend.

Jó reggelt kívánunk!

A Szírián belüli helyzet azonban az elmúlt hetekben olyan fordulatot vett, ami ráébresztette a török vezetést arra, hogy van nagyobb baja is, mint Aszad kibillentése a hatalomból - hívja fel a figyelmet Unal Cevikoz török diplomata. Ez nyitotta meg az utat az előtt, hogy Ankara közeledjen a szír elnökhöz ragaszkodó Moszkvához és Teheránhoz.

Törökország nem indította volna meg az Eufráteszi pajzsra keresztelt hadműveletet, ha ehhez előzőleg nem kapott volna zöld jelzést Oroszországtól - teszi hozzá a tapasztalt diplomata.

Egy kis sokk

A törököket egyértelműen sokkolta, hogy a szíriai kurd milícia elfoglalta az Eufrátesz nyugati partján lévő Manbij városát, mert ezzel a kurdok egy lépésre kerültek attól, hogy kikiáltsák saját államukat - mondja Joshua Landis, aki az amerikai University of Oklahomán vezet egy befolyásos elemzői fórumot a polgárháború kezdete óta.

Ezzel ugyanis egyesíthették volna az ettől keletre, illetve nyugatra lévő területeket, amelyeket az ellenőrzésük alatt tartanak, és elszigetelhették volna Törökországot Szíria többi részétől. A Manbij elfoglalásához vezető támadásban az amerikai különleges erők támogatták a kurdokat.

Régi terv

Recep Tayyip Erdogan jó ideje szeretett volna egy ütközőzónát a török-szír határon, amely a kurdok útját is elállta volna, de nem tudta meggyőzni Washingtont ennek létrehozásáról, mivel az Iszlám Állam elleni harcban a kurd milícia az USA legjobb szövetségese. Egyedül nem akart lépni, mivel orosz és iráni ellenállásra is számíthatott.

Most viszont Moszkva feltűnően hallgat a török támadásról, az Ankarába érkezett amerikai alelnök, Joe Biden pedig nem csupán a hadsereg támadását üdvözölte, de támogatásáról biztosította azt az igényt, hogy a kurdok vonuljanak vissza az Eufrátesz keleti partjára.

A kurd milícia helyzetét az is nehezíti, hogy az utóbbi időben a kurdok lakta területekről az arab lakta vidékekre is benyomult. A szíriai kormánycsapatok, amelyek eddig semlegesen kezelték a milíciát, emiatt az utóbbi időben támadták a pozícióit, nem törődve azzal, hogy ezzel az amerikai oroszlán bajszát is húzogatják. Végül is török-iráni-szír-orosz egyetértés alakult ki abban, hogy a meg kell akadályozni a kurdok államalapítását.

Beállni a nagyfiúk közé

A török vezetést az is motiválhatta a katonai beavatkozás eldöntésekor, hogy látta Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly ilyenkor indított szíriai akciójának sikerét. Az orosz diplomácia ezzel megerősítette a befolyását a konfliktusban összegabalyodott erők és hatalmak között.

Az USA-ra most az a feladat vár, hogy megelőzze török és kurd szövetségesei viszonyának elmérgesedését - mondja Ozgur Unluhisarcikli, a német Marshall Fund kutatóintézet ankarai irodájának vezetője. Szerinte az új török magatartás segíthet a konfliktus nemzetközi rendezésében. (A szíriai polgárháború immár hosszabb és több áldozatot követelt, mint az 1992-1995-ös balkáni belháború.)

Válámi ván, vájon az igázi-e?

Úgy tűnik, mindenki kezd elmozdulni az USA álláspontja felé - fejtegeti a szakértő. Ennek lényege, hogy a konfliktust le kell zárni, mégpedig úgy, hogy Aszad, aki a 2011-ben a hadsereg bevetésével akarta eltiporni az arab tavasz nyomán Szíriában is kirobbant forradalmat, nem maradhat tartósan a hatalomban. Miután azonban befolyásos országok állnak mögötte, részt vállalhat a polgárháborúból a rendezésbe vezető átmenetben.

HOZZÁSZÓLÁSOK