Fontos hírt kaptak az interneten vásárlók

Fontos kérdés az internetes vásárláskor, ha külföldi portálról rendel árut a magyar vevő, hogy a küldő vagy a fogadó országban érvényes áfát kell-e utána megfizetni, főként, hogy Magyarország 27 százalékos kulcsával rekorder. A napokban iránymutató bírósági döntés született ezzel kapcsolatban.
Komócsin Sándor, 2020. június 18. csütörtök, 16:23
Fotó: Getty Images

Olyan áfaügyben döntött az Európai Unió Bírósága, amely befolyásolhatja, hogy a magyar adóhatóság melyik ország áfaszabályát alkalmazza a külföldi internetes portálokról vásárolt áruk esetén - derül ki Jalsovszky ügyvédi iroda tájékoztatójából.

A Jalsovszki a Krakvet nevű lengyel társaságot képviselte, amely beperelte a magyar adóhatóságot, mert az szerinte tévesen ítéli meg, hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. A kérdés az volt, hogy ha egy vállalat alacsony áfát kínáló országból értékesíti áruit, akkor ezzel jogszerűen vagy jogsértően akarja-e megspórolni az adó egy részét?

A konkrét ügyben a Krakvet honlapján állateledelt és egyéb kisállatokkal kapcsolatos termékeket kínált eladásra. Vevői számos különböző országból érkeztek, így Magyarországról is kapott megrendeléseket. A Krakvet, mielőtt belefogott volna az üzletbe, feltételes adómegállapítási kérelemmel fordult a lengyel hatósághoz, amely megerősítette, hogy a vállalat értékesítései után Lengyelországban kell az áfát megfizetni.

Ellentétes vélemény

Ezzel szemben a magyar adóhatóság úgy értékelte, hogy a Krakvet olyan távolsági értékesítést folytat, amelyben a teljesítési helye az áfa szempontjából Magyarországon van, ezért az eladott termékek után itt kell megfizetni az áfát. A magyar adóhatóság tehát nem értett egyet a lengyel hatóság álláspontjával, sőt, még ezen is túlment: adókijátszással vádolta meg a Krakvetet, és tetemes adóbírságot szabott ki a cégre.

A Krakvet ezért támadta meg a magyar adóhatóság határozatát magyar bíróság előtt. A bíróság úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel fordul az Európai Unió Bíróságához. Ez a testület több mint két év után hozta meg ítéletét, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az adott körülmények között nem lehet szó adókijátszásról.

Verdikt

Az EB megerősítette, hogy önmagában nem valósít meg adókijátszást az, ha valaki úgy alakítja a tevékenységét, hogy azzal a javára fordítja a különböző tagállamok adómértékei közötti különbségeket - derült ki Fehér Tamás, a Jalsovszky partnere szavaiból. Szerinte a magyar adóhatóság túlzottan könnyen minősít valamit visszaélésszerű magatartásnak, ám az EU Bírósága egyértelművé tette, hogy ez lényegében csak teljesen mesterséges üzleti konstrukciók esetén lehetséges. Magyarán csak akkor, ha bizonyítható, hogy tudatosan adóelkerülés céljából hoztak létre valamilyen vállalkozást vagy cégcsoportot.

A döntést az EU-ban kiemelt várakozás előzte meg, mivel abban az EB először fejtett ki a távolsági értékesítésre vonatkozó szempontokat. E szempontok határozzák meg, hogy az áfát az értékesítő vagy a vevő országában kell-e megfizetni. Az egyik ilyen szempont például az, hogy az eladó milyen mértékben működik közre a fuvarozásban. Ha például maga szállítja ki az árut a vásárlónak, akkor az értékesítés teljesítésének helye a vevő országa.

Mivel az EU Bírósága előtt - kis túlzással - sorban állnak a hasonló ügyek, az ítélet ezekre is kihatással lesz.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően a Krakvet és a magyar adóhatóság pere tovább folytatódik a magyar bíróság előtt, amely érdemben is eldönti az ügyet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csonti70, 2020.06.18 17:11

Lassan készülhetünk különadóra,valószínűleg lecsípnek Vikiék kávépénzéből.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html