Mocskos játékok zajlanak a háttérben - ki nyer vele?

Ha feltesszük a kérdést, hogy kinek állhatott érdekében támadást intézni az Arab-öbölben hajózó tankerek ellen, akkor arra lyukadhatunk ki, hogy Iránnak. Könnyen lehet azonban, hogy gigantikusan nagyot tévedünk.
Komócsin Sándor, 2019. június 14. péntek, 12:05
Fotó: MTI/EPA

Akár volt köze Iránnak a két olajszállító tankhajó komoly sérülését okozó csütörtöki támadásokhoz az Ománi-öbölben, akár nem, mindenki a perzsa államot fogja okolni az incidensért és Teherán lesz kénytelen viselni ennek minden következményét - vezeti fel háttérelemzését Julian Lee olajpiaci stratéga, a Bloomberg publicistája. Az egyik hajó a sajtójelentések szerint 75 ezer tonna Abu-Dzabiban feltöltött kőolajat szállított Japánba, bár miután megsérült, egy tajvani úti célt jelölt meg. A másik tanker egy japán tulajdonban lévő hajó, amely Szaúd-Arábiából Szingapúrba tartott. A történet japán szála azért érdekes, mert a támadások éppen akkor történtek, amikor Abe Sinzó japán miniszterelnök teheráni látogatáson tartózkodott.

Ki nyert az ügyön?

Ha feltesszük a kérdést, hogy ki nyerhetett a támadásokon, akkor az első válasz az, hogy Irán. Ha Teherán akár közvetlenül, akár az általa támogatott félkatonai szervezeteken keresztül képes akadályozni a világ legforgalmasabb tengeri olajszállítási útvonalának forgalmát, az azt üzeni a világnak, hogy az USA szankciói miatt sarokba szorított ország nem adja könnyen a bőrét. A térség többi országa is meg fog fizetni a washingtoni adminisztráció keménykedéséért, mivel akadozni fog olajkivitelük. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek pedig a magasabb olajár fog gondot okozni.

A hajózási biztosítással foglalkozó cégek 2005 óta nem tartották olyan kockázatosnak a Perzsa-öböl útvonalait, mint most, bár a helyzet nem olyan szörnyű, mint az 1980-as évek úgynevezett tankerháborúja idején. Akkor 451 hajó, köztük 259 olajat vagy feldolgozott olajterméket szállító hajó szenvedett el valamilyen támadást a régióban - idézi a Bloomberg cikkírója az U.S. Naval Institute adatait. A incidensek az iraki-iráni háborúhoz kapcsolódtak, mindkét felelős volt a támadásokért.

Végül az USA haditengerészete konvojokba szervezte az olajszállítást a Perzsa-öbölben, ami igen sokba került és lekötötte az Egyesült Államok és szövetségesei flottáinak számottevő részét. Ha hasonló intézkedésre lenne szükség most is, az alaposan feltornászna Donald Trump elnök Irán elleni izmozásának költségeit. Trump 2018-ban mondta fel a hat nagyhatalom és Teherán 2015-ben kötött alkuját, amelyben az iráni atomprogram kordában tartásáért cserébe feloldották a perzsa ország elleni nemzetközi gazdasági szankciókat. Ő azt hiszi, több engedményt - például rakétafejlesztései leállítását is - elérheti Teheránnál.

Kinek az érdeke?

A két tankhajó elleni támadás majdnem öt százalékkal dobta meg a Brent árát (hordónként kevesebb mint 61 dollárról 63 dollár közelébe, majd 62 dollárra szelídült az ár, és pénteken 61,3 dollár körül ingadozott. Az észak-amerikai WTI hordójáért valamivel több mint 52 dollárt kellett adni a támadások másnapján. Ez kétségtelenül jó Iránnak, mivel az amerikai szankciók miatt a korábbi töredékére esett olajexportja, amelyért így többet kap, ám a Bloomberg szakírója úgy látja, hogy ez a különbség nem jelentős. Iránnak ugyanis vélhetően olyan árengedményt kell adnia vevőinek, akiket gazdasági szankciókkal fenyeget az USA, hogy a nyereség aligha kompenzálja veszteségeit.

Ugyanakkor van egy olyan csoport a háttérben, amely egyértelmű nyertese a tankhajók elleni támadásoknak. Nevezetesen azok, akik azt szeretnék, ha az USA felerősítené az Irán elleni kampányát, akár továbblépne a gazdasági háborútól az éles katonai konfliktus mezejére. Sokan vannak ilyenek az USA-ban is, illetve az Egyesült Államok perzsa-öbölbeli és más közel-keleti szövetségesei között is.

Sajátos időzítés

A provokáció lehetőségét támasztja alá az akciók időzítése. Éppen akkor szemeltek ki Japánnal összefüggésbe hozható hajókat, amikor a szigetország kormányfője részben az USA és Irán közti közvetítői szerepkörben Teheránban tartózkodott. Ráadásul nem sokkal korábban Iránban elengedtek egy kémkedéssel gyanúsított amerikai állampolgárt. Ha valaki Teheránból kezdeményezte a támadásokat, akkor nem sok érzéke van az időzítéshez, kivéve ha útját akarja állni az USA-Irán feszültség esetleges enyhülésének. A Bloomberg publicistája szerint akárki áll is az ügy mögött, nem barátja a perzsa államnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

totyika, 2019.06.14 19:11

És az nem lehet, hogyha áttételesen is, de az USA/Trumpli áll az incidensek mögött?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html