Itt a jó hír - vagy mégsem olyan jó?

A francia gazdaság végre valahára feltámadt, ám a német lassult a harmadik negyedévben. Összességében úgy tűnik, Európa továbbra is rászorul az Európai Központi Bank jótékony támogatására, miközben vannak olyan hangok, amelyek szerint le kellene erről szokni.
Napi.hu, 2015. november 13. péntek, 09:20
Fotó: Reuters

Az eurózóna örökös stagnálásáról lamentáló elemzőket talán meglephette, hogy a francia gazdaság, amely az elmúlt években nem sok életjelet mutatott, végre-valahára elért némi növekedést. Ez azonban elsősorban külső körülményeknek, az alacsony olajárnak köszönhetően olcsó üzemanyagoknak köszönhető. A német GDP bővülése lassult, ami szintén külső tényezőkre, a német vállalatok exportpiacainak gyengélkedésére vezethető vissza - derül ki a Wall Street Journal összefoglalójából.

A harmadik negyedéves francia GDP 0,3 százalékkal haladta meg az április-júniusi szintet, miután az év második negyedében stagnált - jelentette a párizsi statisztikai hivatal. A szakértők többsége nagyjából erre számított. Németországban 0,3 százalékos negyedéves bővülést jegyeztek fel a statisztikusok július és szeptember között az év második három hónapjában elért 0,4 százalékos plusz után.

Több pénz maradt a zsebben

Franciaországban a fogyasztói kiadások 0,3 százalékkal nőttek, és a háztartások beruházásai az elmúlt két év hanyatlása után szerényebb tempóban lassultak. A vállalatok beruházásai felgyorsultak a harmadik negyedévben, ami ellensúlyozta valamelyest a kormány költekezésének csökkenését. Az embereknek azért marad több szabadon elkölthető pénzük, mert csökkentek az energiára fordított kiadásaik.

Párizs mindezek alapján legalább 1,1 százalékos GDP-növekedést vár 2015-re, amit 2016-ben további 1,6 százalékos plusz követhet. Szakértők szerint azonban ez a tempó nem elég a két számjegyű munkanélküliségi ráta javításához.

A német gazdaságot Kína és a többi nagy feltörekvő ország gyengébb importkereslete fogta meg, ami gyengítette a német vállalatok exportcikkei iránti igényeket. A lakosság ugyanakkor továbbra is bátran költekezik - ezt segíti a feszes munkaerőpiac, a sok álláslehetőség.

Több ösztönzés kell!

Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának szerény bővülése - ami enyhén szólva nem párosul a többi tagállam szárnyalásával - vélhetően tovább fokozza a nyomást az Európai Központi Bankon (ECB) annak érdekében, hogy bővítse gazdaságösztönző monetáris politikáját. Mario Draghi az ECB elnöke arra célzott a héten tartott előadásában, hogy készek megfontolni a program elmélyítését.

Ugyanakkor megjelentek az ellenállás csírái is. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke csütörtökön óvatosságra intett a mennyiségi enyhítéssel kapcsolatban. Szerinte ezt rendkívüli helyzetekre kellene tartogatni, amiről most nincs szó. Emellett nem helyes, hogy a pénzkínálat növelésével elért növekedési plusz elfedi az európai gazdaságok strukturális problémáit, azaz mesterségesen élénkíti a gazdaságot. Nem kéne elmosni a határokat a költségvetési és a monetáris politika között.

A francia statisztikából kiderült, hogy az ország építőipara fittyet hány az ECB-ből érkező pénzesőnek. Az ágazat termelése és beruházásai is csökkentek a harmadik negyedévben a másodikhoz képest. A visszaesés tempója 0,8 százalék volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK