Az olaj ára az év eleji hanyatlást követően január utolsó két hetében emelkedni kezdett, ám az egyik legismertebb árupiaci elemző úgy véli, csupán illékony változásról van szó - írja a CNBC. Az észak-amerikai WTI ára 34 dollár/hordó körül, a londoni Brenté 35-36 dollár között ingadozott pénteken a csütörtöki ugrást követően.

A hét közepi emelkedés mögött azok a hírek álltak, amelyek szerint az OPEC és Oroszország azt fontolgathatja, hogy összehangoltan csökkentik a kitermelést az árak feltornászása érdekében. Arkagyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes azonban pénteken világossá tette,  Moszkva nem kíván beavatkozni a piaci egyensúly kialakítása érdekében.

Badarság!

A politikus azzal magyarázta tartózkodásukat, hogy az orosz olajszektort jelentős részben magánkézben lévő vállalatok uralják, amelyeket kereskedelmi megfontolások mozgatnak. Ezek a cégek nem állnak az állam közvetlen befolyása alatt: a piaci keresletet és kínálatot az egyedi vállalati döntések szabályozzák, és ez így is marad.

Nyersebben fogalmazott John Kildfuff, az energiapiacra specializálódott, független Again Capital befektetési cég tekintélyes vezetője. Szerinte a kitermelés összehangolt visszafogásáról szóló hírek a marhaság kategóriájába tartoznak. Tartja azt a véleményét, hogy újrakezdődik a zuhanás és meg sem áll a 18 dollár/hordós szintig.

A szakértő egyébként úgy véli, hogy az olcsó olaj előnyei felülmúlják a hátrányokat. A fogyasztók, a cégek és a magánemberek oldalán jelentkező árcsökkenés pozitívabb, mint hogy egyes olajfüggő országok megszenvedik az exportbevételek kiesését. Az alacsony energiaár gazdaságösztönzőként működik, ami hasznos a gazdaságnak.

Visszajönnének

Megerősíti Kildfuff vélemyét egy másik szakértő, Ivan Szpakowski, a Citigroup illetékes kutatórészlegének vezetője. Ő arra hívja fel a figyelmet, hogy szemben a hagyományos technológiával az olajpala-kitermelők gyorsan, néhány hónap alatt újra tudják indítani kútjaikat. Ezért amint komolyabban nőne az olajár, azonnal reagálnának, bővítve a kínálatot, ami határt szabna a drágulásnak.

Szpakowski várakozásai szerint Irán nem tudja fél éven belül napi 500 ezer hordóra növelni olajkivitelét, amint azt Teherán ígéri. Csak 300 ezer hordót fognak exportálni. Minden attól függ, hogyan tudják legyűrni a kutak újraindításával kapcsolatos technikai problémákat. Emellett az is kérdés, hogy a bizonytalan piaci környezetben ki vállalja, hogy biztosítást kössön az iráni tartályhajók tartalmára.