Amerikai Egyesült Népköztársaság? Még ez is megtörténhet

Az USA-ban politológusok és közgazdászok vitatkoznak azon, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk átalakítja-e az emberek gondolkodását, a szabadpiac dicsérete helyett erősebb gondoskodó államot igényelnek-e majd, látva milyen védtelenek voltak a válság viharával szemben.
Komócsin Sándor, 2020. május 10. vasárnap, 08:09
Fotó: Getty Images

A koronavírus-járvány olyan történelmi esemény vagy inkább sokk lehet az Egyesült Államok történetében, amely szociálisan érzékenyebbé teheti a társadalmat - fejtegették a CNBC-nek szakértők. Az USA-ban csak New York államban jóval több mint 200 ezer fertőzöttet tartottak számon április közepén, ami nagyobb a világ bármely más országának hasonló adatánál. A gazdaságot kivasalta a járvány: néhány hét alatt 22 millió amerikai folyamodott munkanélküli-segélyért, ami szinte teljesen elmosta azt a munkahelyteremtést, amit az ország a 2008-2009-es gazdasági összeomlás után felhalmozott.

A CNBC egyik forrása meglepő módon nem a társadalomtudományok művelői közül került ki és vélhetően nem baloldali: Morgan Housel a Collaborative Fund tőketársaság partnere, egyben A Pénz lélektana (The Psychology of Money) című könyv szerzője úgy véli, hogy az amerikai társadalom balra fog mozdulni a koronakrízis hatására. Nevezetesen az emberek erősebb szociális védőhálót fognak igényelni, mint a válság előtt.

Történelmi tapasztalat

Housel azzal érvel, hogy a Pearl Harbour-i amerikai hadikikötő japán megtámadását leszámítva - amire válaszul az USA belépett a második világháborúba - nem volt olyan esemény a modern kori amerikai történelemben, ami átszabhatta volna a társadalom gondolkodását. Ugyanakkor az USA-t nem tarolta le a háború úgy, ahogy Európát, amelyben erre válaszul indult el a megbékélési, egységesedési folyamat. Ekkor született az embereknek az a vágya, hogy kiszámítható jövőt és biztonságos életet akarnak maguknak.

Ugyanígy: látva a járvány okozta gazdasági válság pusztítását, a rengeteg munkanélkülit, az emberek úgy gondolhatják: erősebb védelmet akarnak a jövőben az ehhez hasonló veszélyekkel szemben, szélesebb védőhálót, amely megfoghatja őket, ha a gazdasági válság vihara elsöpörné őket a helyükről. Ennek eredményeként az amerikai szociális rendszer az erős piacpártiságtól elmozdulhat az európai típusú támogató állam felé.

Hasonlóan vélekedik Pushan Dutt közgazdász-politológus, aki szerint Bernie Sanders demokrata szenátor "Egészségügyi ellátást mindenkinek!" követelése nyitottabb fogadtatásra találhat a járvány miatt. A mostani pandémia előtt az 1918-as spanyolnátha-járvány és az 1929-es nagy depresszió hatott az egész társadalomra, de ezek önmagukban nem alakították át a közfelfogást. Lehet, hogy a koronavírus-járvány lesz az utolsó csepp a pohárban a sokkok sorában, amelytől kicsordul a pohár, és most fog változni az emberek gondolkodása.

Nem lesz semmi

Más szakértők úgy vélik, hogy az élet többé-kevésbé vissza fog térni a régi kerékvágásba a válság lecsengése után. Nick Powdthavee a Warwick Business School tanára szerint a gazdasági hatás a lényeg: minél tovább tart a blokkolás, annál nagyobb hatással lehet a társadalomra, mert annál tovább rombolja az életfeltételeiket. Joshua Clinton politológus professzor szerint az élet valószínűleg visszatér a korábbi kerékvágásba. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes események nem változtatják meg az emberek felfogását az állam és gazdaság, illetve az állam és egyén viszonyáról.

Clinton hozzátette még ehhez, hogy az amerikaiak jellemzően a politikai hovatartozásuk szerint alakítják ki a véleményüket szakpolitikai kérdésekről. Például sok republikánus többségű régióban, a demokrata Barack Obama nevéhez fűződő félállami Obamacare egészségügyi rendszerből akkor sem kérnek, ha az egyébként hasznos lenne nekik. Ezért kétli a nagy változást, hozzátéve, hogy a kormány ügyetlenkedése a válságkezelésben nem erősíti az emberekben azt az érzést, hogy még nagyobb befolyást kellene engedniük a politikusoknak az életükre.

HOZZÁSZÓLÁSOK