Lassult a drágulás az EU-ban

Tovább lassult januárban a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben, egyre jobban távolodva az Európai Központi Bank 2 százalék közeli célszámától. Ez újabb érvet jelent az euróövezeti jegybanknak, hogy lassítsa a gazdaság élénkítését célzó intézkedéseinek kivezetését.
Dzindzisz Sztefan, 2019. február 1. péntek, 12:15
Fotó: AFP

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken kiadott előzetes adatai szerint januárban - az elemzői várakozásoknak megfelelően - 1,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben. Ennél alacsonyabb értéket, 1,2 százalékot utoljára tavaly áprilisban mértek.

Decemberben 1,6 százalékkal, novemberben 1,9 százalékkal, októberben pedig még 2,2 százalékkal - 2012 decembere óta a legerősebb mértékben - emelkedtek a fogyasztói árak éves szinten.

A gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció éves összevetésben 1,1 százalék volt januárban. Elemzők a decemberivel megegyező 1 százalékot vártak januárra.

Az energia és feldolgozatlan élelmiszerek árváltozását nem tartalmazó infláció 1,2 százalékot tett ki az év első hónapjában.

A legjelentősebb mértékben, 2,6 százalékkal az energiaárak nőttek, az élelmiszerek, dohánytermékek és alkoholos italok 1,8 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,6 százalékkal drágultak januárban.

Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.

A fogyasztói árak emelkedésének lassuló üteme további fejfájást okoz az Európai Központi Banknak, amely éppen decemberben rontotta gazdasági növekedési előrejelzését. Az EKB december végén lezárta masszív kötvényvásárlási programját, és elvileg arra számított, hogy idén nyáron megkezdi a kamatok emelését.

A piacok mindazonáltal gyakorlatilag nem látnak esélyt arra, hogy az EKB idén kamatot emeljen. Ehelyett arra számítanak, hogy az euróövezeti jegybank gazdaságélénkítő intézkedéseket tesz, például a bankszektornak újabb hiteleket nyújt, részben azért, hogy fenntartsa a pénzbőséget és a vállalatok hitelezését.

HOZZÁSZÓLÁSOK