"Az Európai Unió sajnálatosan azt az utat választotta, hogy feláldozza geogazdasági és politikai érdekeit saját pillanatnyi kívánsága érdekében, hogy ne maradjon el az Egyesült Államoktól Oroszország úgynevezett megbüntetésében. Már megszoktuk" - mondta az MTI szerint az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint Oroszország ilyen körülmények között a jövőben csak "biztonsági háló" alkalmazása mellett fogja fejleszteni kapcsolatait az unióval. Moszkva nem kíván függeni Európa "szeszélyeitől", és fejlődését úgy akarja biztosítani, hogy azt önerőből, vagy azokkal való partnerségben tehesse meg, akik készek erre az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva válaszol-e majd az ellene bevezetendő új szankciókra, Lavrov kijelentette, hogy "a nemzetközi ügyekben a kölcsönösség elvét még senki sem törölte el".

Lavrov szerint a nyugati szankciók bevezetése már jóval az ukrán fordulat és a krími referendum előtt megkezdődött: Barack Obama amerikai elnök a folyamatot már akkor beindította, amikor Edward Snowden informatikus Oroszországba szökött. A tárcavezető elismerte, hogy a korábban a titkosszolgálatoknak dolgozó Snowden "megsérthette" ugyan az amerikai törvényeket, "de leleplezte az Egyesült Államok szervezeteinek abszolút jogellenes, illegitim és sok vonatkozásban bűnös tevékenységét" más országokkal szemben.

A külügyminiszter szerint Oroszország "hozzászokott a szankciókhoz" és megtanulta helyettesíteni az importot. "Az elmúlt években meggyőződtünk nyugati partnereink megbízhatatlanságáról, beleértve sajnos az Európai Unió tagjait" - nyilatkozta Lavrov, hozzátéve, hogy az energetikától az éltechnológiák fejlesztéséig számos terv létezett Moszkva és az EU együttműködésére.

Az EU és Oroszország ugyanabban a geopolitikai térben helyezkedik el, ami "nagyon komoly viszonylagos előnyt biztosít a számukra", amit nem kihasználni súlyos hiba lenne a geopolitikai és geoökonómiai versenyben.

 

Az EU meghosszabbította a szankciók hatályát

Újabb fél évvel meghosszabbította az Európai Unió csütörtökön az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértése miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit - írta az MTI. Az immár 2021. március 15-ig érvényes büntetőintézkedések továbbra is 175 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, a korlátozások a vagyoni eszközök befagyasztása mellett beutazási tilalmat foglalnak magukban. Az EU először 2014. március 17-én vezetett be szankciókat. Ezeken túl további intézkedéseket is hozott az ukrán válsággal kapcsolatban. Egyebek mellett gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, továbbá korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók jelen állás szerint 2021. január 31-ig, utóbbiak pedig 2021. június 23-ig vannak érvényben.