Bazári alkuban adná el a lengyelek lelkét a varsói vezetés?

A lengyelországi elnökválasztás hajrájában a kormánypárt jelöltje, Andrzej Duda államfő látványos osztogatással és az USA-nak tett gesztusokkal igyekszik megállítani ellenzéki kihívójával szembeni előnyének csökkenését. Az utóbbival kétséges kimenetelű hatalmi játszmába bonyolódhatnak a lengyelek.
Komócsin Sándor, Barabás Júlia, 2020. június 22. hétfő, 16:20
Fotó: AFP

Lengyelországban június 28-án lesz az elnökválasztás első fordulója, amely előtt irtózatos tempóra kapcsolt a politikai kampány - derült ki Rzeczpospolita cikkéből. A szavazás eredeti időpontja május 10. volt, amihez a kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság sokáig ragaszkodott, mert Andrzej Duda államfő, a párt jelöltje óriási fölénnyel vezette a közvélemény-kutatásokat. Végül a járvány miatt elhalasztották az elnökválasztást, ami lehetőséget adott az ellenzék legnagyobb pártjának, a mérsékelt jobboldali Polgári Platformnak, hogy jelöltet cseréljen.

Behozta a behozhatatlan előnyt

Az új induló Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere lett, aki kiegyenlítetté tette a versenyt. A Kyantar közvélemény-kutató intézet a TVN Fakty és TVN24 kérésére készített felmérése szerint az első fordulóban Duda a szavazatok 40 százalékára számíthat, míg Trzaskowski 32 százalékon áll. Az öt követő két további ellenzéki jelöltnek 10 és 7 százalékot mértek. A második fordulóban a két éllovas 48-48 százalékon, azaz holtversenyben áll. A megkérdezettek 76 százaléka mondta azt, hogy részt akar venni az elnökválasztáson.

A regnáló államfő erre reagálva több látványpolitizálásba kezdett. Ezek lépése, hogy a válságkezelés részeként javasolta egy turisztikai program indítását, amelyben a családok minden gyermekük után alapján 500 zlotys (40 ezer forint) utalványt kaphatnak, amennyiben a hazai idegenforgalomban töltik el nyári szabadságukat. A parlament pánikszerű gyorsasággal fogadta el az erről szóló törvényt, amelynek szavazatvásárló jellegét az ellenzék azzal próbálja hatástalanítani, hogy megszavazta az utalvány bevezetését. A kormány összesen négymilliárd zlotyt (312 milliárd forint, egy metróépítéshez szükséges nagyságrendű összeg) szán a támogatásra.

Atomot a lengyeleknek

Donald Trump amerikai elnök június 24-én fogadja Dudát. A hirtelen megszervezett vizittel kapcsolatban a lengyel kormánypárt köreiben nem titkoltan azt remélik, hogy javítja az államfő újraválasztási esélyeit derül ki a Washington Post cikkéből. A találkozó egyik témája a Lengyelország területén tartózkodó amerikai csapatok létszámának növelése lesz. Trump ki akar vonni tízezer katonát Németországból, akik egy részét a szomszédba vezényelhetik. A gond azt, hogy a NATO-szövetségesek rossz szemmel nézik ezt a hoci-nesze biztonságpolitikát, amelyben a lengyel vezetés az USA-val kötött páros alkukkal akarja saját biztonságát erősíteni a katonai szövetségen belüli együttműködés helyett.

Bonyolítja a helyzetet Duda megjegyzése az LMBT kisebbségi egyenjogúsági mozgalomról, amit a kommunista nyomuláshoz hasonlított. Ezzel még mélyen katolikus hazájában is megrökönyödést keltett, és az USA kormányának hivatalos álláspontja szerint kiállnak minden kisebbséggel szembeni diszkriminációval és gyűlöletkeltéssel szemben.

A tárgyalások témája egyébként hivatalosan a katonai együttműködés mellett a távközlés és az energetika lesz, az utóbbival kapcsolatban a lengyel RMF FM rádió szerint az Egyesült Államok el akar adni Lengyelországnak egy atomerőművet. Lengyelországban az elektromos energia 80 százalékát szénerőművekkel állítják elő, amelyek kiváltására a kormány kacérkodik az atomerőművek építésével.

HOZZÁSZÓLÁSOK