A lengyelek zsebre tették Macront

Megindult az enyhülés a lengyel-francia kapcsolatokban, amelyek a radikális jobboldali Jog és Igazságosság 2015-ös varsói hatalomátvétele után fagyott le.
Barabás Júlia, 2020. február 9. vasárnap, 07:20
Fotó: AFP

Emmanuel Macron francia államfő kétnapos lengyelországi látogatása utat nyitott az előtt, hogy a két nagy népességű uniós tagállam javítson néhány éve nem túl fényes viszonyán - írta bne InelliNews régiós hírportál. Macron találkozott Andrzej Duda államfővel és a kormány vezető tisztségviselőivel. Hozzáállására jellemző, hogy a lengyel kormány ellen az igazságügyi reform miatt indult uniós jogállamisági eljárást elintézte azzal, hogy az az EU és Varsó ügye, nem érinti a francia-lengyel kétoldalú kapcsolatokat.

Dudának jól jött, hogy vendégül láthatta az EU egyik vezető hatalmának fejét a májusi elnökválasztás előtt, amelyen a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával indul. A radikális jobboldali PiS viszonya nem volt éppen felhőtlen a centrista francia elnökkel. A lengyel államfő azt mondhatja a választóknak, hogy oldódik az ország elszigeteltsége az unióban, amely mögött éppen a jogállamot csorbító kormányintézkedések álltak.

Macron támogatást kérhetett a brexit utáni legfontosabb EU-s célkitűzések megoldásához, köztük a klímastratégia megvalósításához és az önálló védelmi politika kialakításához. Emellett felajánlhatta a francia atomipar részvételét a lengyel atomerőmű-építési tervek megvalósításában. Varsó az ország áramellátásáról gondoskodó szénerőművek kiváltására jelentős fejlesztésen gondolkodik: 2030-ig hat reaktort helyezhetnek üzembe, ha így döntenek. Az atomenergetikai fejlesztés terén a lengyelekkel szintén jó viszonyt ápoló amerikaiakkal kerülhetnek versenyhelyzetbe a franciák.

HOZZÁSZÓLÁSOK