Moszkva kötötte a fehérorosz-magyar frigyet

Marginális kereskedelmi és gazdasági kapcsolat köti össze Magyarországot és Fehéroroszországot, mégis úgy hallgat a kormány, mintha legfontosabb partnerét szorongatnák. Nikola Gruevszki szöktetése, atomerőművi rokonság, orosz hátterű beruházási bank és Vlagyimir Putyin barátsága jelentik a hidat az országok között.
Szabó Dániel, 2020. augusztus 15. szombat, 08:08
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

"Láttunk már olyat Észak-Macedónia esetében, hogy a tüntetéssorozatokról kiderült, erős nemzetközi befolyás hatására indultak el. Én nem akarom azt mondani, hogy itt is ez zajlik, de az embernek óvatosan kell viszonyulni az ilyen kérdésekhez"

- nyilatkozta a hvg.hu-nak Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a vasárnapi elnökválasztás után kialakult tüntetéshullámra reagálva. A politikus emellett arról is beszélt, hogy a világban sok országban történnek választások még, a magyarok pedig próbálnak mindenkivel jó viszonyt ápolni, Fehéroroszország viszont nem olyan kiemelt szövetséges, mint például Lengyelország, amivel kapcsolatban a nyári elnökválasztás előtt és után is aktívan kommunikált a kormány és Orbán Viktor is.

Válasza a magyar kormány és az azt alkotó pártok kevés megnyilatkozásának egyike, amelyben kommentálták a belarusz helyzetet, amelynek agresszív rendőri fellépését, a választás tisztességtelenséget sorra kritizálják nemcsak az európai nagyhatalmak, a szomszédos országok, de még a jogállamisági problémák miatt Magyarországgal együtt gyakran kritizált országok is, mint Lengyelország, Csehország, vagy Szlovénia.

Hollik példája Észak-Macedóniával azért is érdekes, mert az itthon menedékjogot kapott elítélt és körözött Nikola Gruevszki miniszterelnök szöktetésében is feltűnt egy belarusz szál: a Deutsche Welle montenegrói rendőrség közlésére hivatkozva arról írt, hogy a bukott politikus 2018. november 11-én 19 óra 19 perckor ért a bozjei határátkelőhöz Montenegróbanm ahonnan Szerbia felé távozott egy 55A05 rendszemtáblájú gépkocsival. Ennek kiosztása és országkódja szerint a Fehérorosz nagykövetség szerbiai járművével szöktethették meg, hogy aztán Budapesten menedékjogot kapjon.

Évek óta tartó közeledés, kevés siker

A fenti momentum - amennyiben a német közszolgálati helyes információkat kapott - csak egy apró színesítője a magyar-fehérorosz kapcsolatnak, amelyet évek óta próbálnak két oldalról megerősíteni. Bár a közeledés kitartó az elmúlt hét évben, valódi szoros gazdasági kapcsolat nem alakult ki, még ha járványmentes időkben és azok közepette is három-négy havonta látogattak ide belarusz, vagy ki magyar kormánytagok.

A legfontosabb kapcsolat a két ország között a vasfüggöny idejéből ránk maradt Barátság kőolajvezeték, amely Oroszországból a fehéroroszok érintésével fut el egészen Magyarországig. A vezeték éves kapacitása hazánk felé mintegy 12-15 millió tonna, amely tavaly egy szándékos szennyezés miatt egy-másfél hónapra leállt, az oroszok eredetileg Minszkre mutogattak, míg nem kiderült, hogy náluk okozhatták a problémát.

Ezentúl viszont Magyarország és Fehéroroszország közös gazdasági eredményei elhanyagolhatók: az import termékforgalom alig 21,74 milliárd forint, míg az innen kifelé tartó export is csak 33,3 milliárd forintot tesz ki a KSH adatai szerint. Ennél az elmúlt években - a nagy közeledés előtt - volt jóval magasabb is: 2008-ban a hazánkba érkező termékforgalom valamivel meghaladta a 31,0 milliárd forintot, míg az export a 2010-es csúcson lépte át a 40,41 milliárdot. Viszonyításképpen Egyiptom felé a kivitelünk is 53 milliárd forint felett volt tavaly, míg a behozatalunk is 49,55 milliárdos szinten állt.

Magyarország külkereskedelmi forgalma Fehéroroszországgal
Ország2014201520162017201820192020
Fehéroroszország (import)20 364,023 573,518 507,820 758,821 695,821 741,4-
Fehéroroszország (export)43 861,537 678,930 495,332 191,935 409,133 286,7-
2007200820092010201120122013
Fehéroroszország (import)27 778,231 002,920 836,713 512,217 334,016 599,915 213,3
Fehéroroszország (export)27 243,334 578,832 695,040 408,432 693,535 848,240 183,1
Forrás: KSH

Arról, hogy mennyi magyar működőtőke lenne az országban az MNB nem szolgáltat adatokat, de az elmúlt évek kormányzati bejelentései alapján lehet rá következtetni, hogy nem beszélhetünk túl nagy mennyiségről. Idén júniusi, legutóbbi látogatásán Orbán Viktor miniszterelnök Alekszandr Lukasenka elnökkel közösen még bejelentett négy együttműködési területet, ebből valódi beruházással járó üzlet csak az lehet, hogy a fehérorosz baromfifeldolgozó ágazat modernizációját egy magyar vállalatra, a Bábolnára fogják bízni. A hároméves program összértéke 1,4 milliárd forint.

Az Opten cégadatai szerint alig van említésre érdemes belarusz hátterű vállalkozás itthon. Összesen 23 darab ilyen tulajdoni körrel működő cég van, ebből 100 millió forint feletti árbevétellel mindössze kettő darab működik, a milliárdos limitet pedig egyetlen ugorja meg. Az első a Belarus Traktor Kft., amely az azonos nevű és az MTZ márkához tartozó agrármunkagépek forgalmazásával foglalkozik. A másik pedig a kőolaj-készletezéssel foglalkozó Slavbel Kft., amelynek forgalma az 5,3 milliárd forintot is meghaladta.

A politikai barátság nagy

Ennek fényében a politikai barátkozás inkább a két ország elkötelezett oroszbarátságának lehet köszönhető, semmint a gazdasági szempontból súlytalan kapcsolatnak - ahogy azt a Napi.hu több külügyi forrása is értékelte, jelezve, ha tudnának más magyarázatot adni, akkor készségesen megtennék. Moszkva és Minszk az elmúlt években "se veled, se nélkülednek" tűnő kapcsolata a felszín alatt valójában erős, amit jól jelez, hogy Vlagyimir Putyin elnök az elsők közt gratulált a minden bizonnyal csalással győző, Európa utolsó diktátoraként emlegetett Lukasenkának.

A magyar-belarusz párhuzamos életrajzában vannak olyan kitüntetett pontok, mint hogy épp ugyanolyan blokkokkal épít atomerőművet a Roszatom Osztrovec városa mellett, mint amilyen Paks II.-re is kerül majd. A két VVER-1200 típusú egység összesen 2400 MW villamos teljesítményt képvisel, amelyeket már idén áprilisban tesztelni is kezdtek. Orbán Viktor ezért júniusi látogatásán már nukleáris energiaügyi megállapodást is aláírt, aminek pontos részletei nem ismertek.

Valamint az itthon csak KGST-bankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bankban is aktív Fehéroroszország, még ha csak megfigyelőként is, Magyarország pedig annyira megerősítette kapcsolatait az orosz érdekszférába tartozó intézetben, hogy a székhelyét is idehozta és számos mentesítést adott annak dolgozóinak. Tőkekihelyezés a pénzintézetből bőven érkezett a belarusz vállalatokhoz, az elmúlt két évben például a helyi kozmetikai és agrárgép-gyártó ipart is segítették ezekkel.

A hazai Eximbank egyébként bőséges forráskeretet biztosítani fehérorosz-magyar vállalatok közös munkájának, de annak egyelőre nem látszik jele, hogy ezzel a pénzzel bármi is történne. Bár 2015 óta 40 millió euróra emelkedett a magyar biztosítású hitelkeretet a 2014-es indításkori 10 millió dolláros szintről, de bejelentés nem történt, hogy ezt bárki is lehívta volna. Pedig volt közös vállalkozói fórum, nyitott volna ott irodát az MNK Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is, mégsem történt látványos kapcsolatépítés.

A moszkvai medve árnyéka

A magyar miniszterelnök pedig - hasonlóan Ukrajna esetéhez - kilóg az EU-tagállamok sorából azzal, hogy rendre a többségi állásponttal szemben nem Minksz megregulázását szorgalmazza, hanem azt, hogy Brüsszel oldja fel a szankciókat. Legutóbb épp idén nyári találkozójukon szorgalmazta ezt. Megtette ezt tavaly év elején is (akkor végül meghosszabbították a szankciókat), de 2016-ban is.

Az Európai Unió Fehéroroszországgal kapcsolatban 170 ember és négy vállalat ellen először 2004-ben vezetett be korlátozó intézkedéseket két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró eltűnése miatt. Később további korlátozó intézkedéseket el a nemzetközi választási normák és a nemzetközi emberi jogok megsértése, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék mozgásterének visszaszorítása miatt is. A szankciók listáját 2011-ben egészítették ki a fegyverembargóval. 2016 februárjában az unió úgy döntött, hogy megszünteti a korlátozó intézkedések jelentős részét, csak a fegyverembargót és négy ember elleni szankciókat tartja fent.

Alekszandr Lukasenka barátsága mellett így anyagi érdek kevés lehet magyar részről, miközben politikai szempontból sem feltétlen jöhet jól a magyar kormánynak a minszki kéz szorítása: az új uniós hétéves költségvetésben és a helyreállítási alap forráselosztásánál ugyanis Damoklész kardjaként lebegnek a jogállamisági szankciók (amiket ráadásul még nem is sikerült konkretizálni). A közös brüsszeli fellépést sürgető tagállami többség pedig lehet, hogy ebben a helyzetben szigorúbban veszi, ha azért válik az EU tétlenné, mert Budapestről mentik Európa utolsó diktátorát.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Darabont1453, 2020.08.15 23:20

@totyika: " Igen ám, de itt a földgáz szállításról is folyhat a játék. Putyin csak ül, figyel,s csak arra vár, hogy mikor tegye be oda a lábát. Lásd Krím! Ebben az egész krími játékban is ott van a nagy csavar, mivel az Nagy Péter alatt az oszmán birodalomhoz tartozott, mivel pedig akkor Oroszországnak nem volt melegvizű kikötője, ezért muszájból jött létre Leningrád ( Szentpétervár). "

Értelek én téged. Bár ilyen alapon az elmúlt 1000 évre hivatkozva mindenki üthetne mindenkit Európában.

De azt nem értem, hogy a kipcsak vajda miért nyalogatta köbe Lukasenkát a belorusz választási kampány kellős közepén két héttel ezelőtt. Ezzel kvázi támogatását jelezve. Az oroszok egyébként ott vannak Belorussziában. Van ott egy állandó támaszpontjuk is amit ingyen használnak. Sok a belorusz-orosz hadgyakorlat is.

Csak azt nem értem, hogy Magyarország egy NATO, EU ország Miniszterelnöke mit keres a belorusz választások idején Minszkben és miért nyalja körbe a belorusz diktátort? Szóval ez nekünk mire jó ?

Azon kívül, hogy lejáratjuk magunkat. És azután, hogy a világ kezdi elfelejteni, hogy 3.7 millió dollárért eladtuk a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak.

Mondjuk az örmények nem fogják elfelejteni......
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

totyika, 2020.08.15 18:34

@Darabont1453: Igen ám, de itt a földgáz szállításról is folyhat a játék. Putyin csak ül, figyel,s csak arra vár, hogy mikor tegye be oda a lábát. Lásd Krím! Ebben az egész krími játékban is ott van a nagy csavar, mivel az Nagy Péter alatt az oszmán birodalomhoz tartozott, mivel pedig akkor Oroszországnak nem volt melegvizű kikötője, ezért muszájból jött létre Leningrád ( Szentpétervár).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2020.08.15 11:18

@laci_52: "Mégis mit kellene tennie a magyar kormánynak? Kivárni, amit most is tesz. Érjen véget a balhé valamilyen formában, utána lehet állást foglalni. Itt még orosz beavatkozás is elképzelhető, ha rövid időn belül nem lesz rend Belaruszban."

Mondjuk nem kellene kijárkálni ezekhez a figurákhoz és körbecsókolgatni őket, mint ahogy a vajda ezt pár hete megtette.....
És Hollik nyilatkozata sem éppen a kivárásról szól...
Ez az egész magatartás amit most a Magyar Kormány csinál nem más mint egyfajta kiállás Lukasenka mellett. Nem lehet gratulálni neki persze, hiszen nyilvánvalóan elcsalták a választást és a tiltakozásoknak már halálos áldozatai is vannak. De olvasd csak el Hollik hozzászólását...

És persze lehet mondani, hogy Hollik egy senki, de bizony Ő egy beszélő fej, aki azt mondja amit mondanak neki.....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2020.08.15 11:03

Mégis mit kellene tennie a magyar kormánynak? Kivárni, amit most is tesz. Érjen véget a balhé valamilyen formában, utána lehet állást foglalni. Itt még orosz beavatkozás is elképzelhető, ha rövid időn belül nem lesz rend Belaruszban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2020.08.15 11:01

Ez nem hitbeli kérdés. 2010-ig Orbán oroszellenes volt. Még Gyurcsány volt hatalmon amikor tartott egy amolyan országértékelés félét ahol külföldi nagykövetek is jelen voltak, hiszen tudták, hogy a következő Miniszterelnök Ő lesz.

Akkor Orbán egy olyan orosz ellenes és nyugat barát beszédet tartott, hogy a beszéd közepén felháborodva állt fel az orosz nagykövet és otthagyta az egészet, az nem színjáték volt......

És amikor hatalomra került egyik pillanatról a másikra megfordult az egész. Vajon miért ? Pávatánc ? Nem hiszem, mert ahhoz túlságosan belelépett az oroszokba többször is, néha kifejezetten sértő módon. Pld.: " Keletről hozzánk még semmi jó sem jött ..." stb-stb.

Valamivel kézben tartják. Valamit tudnak róla, ami ha kiderülne akkor Viktorunk izzadna, mint " kúrva a templomban ".
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html