Az idén már hét kamatcsökkentés volt, mindegyik alkalommal 50 bázispontos csökkenésről döntött az NBS. Októberben az NBS elsősorban azzal indokolta 50 bázispontos kamatcsökkentését, hogy az infláció továbbra is elmaradt a tervezettől, a szeptemberben kialakult 1,4 százalékkal az alsó határ alatt volt. A szerb központi bank 4 százalékban határozta meg az inflációs célértéket, amelyet mindkét irányba másfél százalékpontos sávon belül értelmez. Az infláció októberben is 1,4 százalékon maradt, most viszont más tényezők a kamattartás mellett szóltak.

A testület a döntés meghozatalakor figyelembe vette az eddigi kamatcsökkentés hatásait, a várható inflációs változásokat, valamint a továbbra is fennálló külső kockázatokat - olvasható az NBS honlapján közzétett közleményben. Jelezték, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a központi banki szerepét betöltő Fed kamatemelése negatívan hathat a nemzetközi pénzügyi piacok likviditásra, valamint a feltörekvő piacok felé irányuló tőkeáramlásokra.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábban úgy értékelte, hogy Szerbia gazdasága a tavalyi 1,8 százalékos zsugorodás után az idén további 0,5 százalékkal visszaesik, később azonban felülvizsgálta az előrejelzéseit, és előbb stagnálásra, majd 0,5 százalékos növekedésre, néhány napja pedig 0,75 százalékos növekedésre módosította a GDP-előrejelzését.

Az IMF kedden fejezte be a korábban Szerbia számára jóváhagyott mintegy 1,2 milliárd eurós készenléti hitel harmadik felülvizsgálatát, és módosította a költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzéseit is. Ezek szerint a tervezett 5,9 százalékos deficit helyett 2015-ben csupán 4,1 százalékos lesz a GDP-arányos költségvetési hiány.

A jegybank legközelebb december 10-én tart kamatdöntő ülést.