Görögország akkor tarthatja meg az eurót, ha gatyába rázza a tavaszi választások miatt kisiklott EU-IMF segélyprogramot. Ha a görögök vállalják az ehhez szükséges nehéz intézkedéseket, akkor folytatódhat az ország nemzetközi támogatása. Ez az utolsó esély - jelezte Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője az Antonisz Szamarasz görög kormányfővel folytatott tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatón. Emellett nagyra értékelte az eddigi erőfeszítéseket és leszögezte, hogy szívből ellenzi Görögország kilépését az eurózónából - jelentette a BBC.

Az udvariassági fordulatoknál fontosabb az athéni kormánynak, hogy Juncker nem zárta ki a program futamidejének meghosszabbítását. A támogatás időtartamát, akárcsak minden további részletét meg kell beszélnünk, ám erre csak azt követően kerülhet sor, hogy - várhatóan október elejére - elkészül az EU-ECB-IMF trojka jelentése a 173 milliárd eurós segélyprogram végrehajtásának helyzetéről.

Kapcsolódó

Honnan lesz pénz?

Lassan kiderül az is, hogyan finanszíroznák a görögök a kétéves hosszabbítást, ami becslések szerint legkevesebb 20 milliárd euró többletforrást igényelne (mivel a következő években a tervezettnél kisebb ütemben mérsékelnék a költségvetési hiányt). Athén hozzányúlna ahhoz a 8,2 milliárd euróhoz, amelyet az IMF különített el Görögországnak - tudta meg a Wall Street Journal a kormányhoz közeli forrásokból. Ezt a pénzt meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphatják meg 2015-től.

Emellett folytatnák a kincstárjegy-kibocsátásokat, amelyek segítségével megszerezték a pénzt az augusztus 20-án lejárt adósság újrafinanszírozásához is. Ehhez azonban - akárcsak az elmúlt hetekben - újra az ECB engedélyére lesz szükség. Az európai jegybank engedélyezheti ugyanis a görög központi banknak, hogy elfogadja a görög kincstárjegyeket fedezetként a hozzá hitelért forduló kereskedelmi bankoktól. Végül az első EU-IMF hitelcsomag törlesztésének kezdetét 2016-ról 2020-ra halasztanák.

Nem lesz elég

Sok elemző szerint azonban a kétéves halasztás nem lenne elég Görögország megmentéséhez. Az IMF várakozása szerint a görög GDP idén hét, 2013-ban 3,5, 2014-ben 1,5, 2015-en pedig még mindig 0,5 százalékkal zsugorodik. A második segélyprogram tervezésekor, tavaly ősszel-idén télen még azzal számoltak, hogy 2014-ben már bővül a gazdaság. A magánhitelezők kezében lévő görög adósságok értékének 75 százalékos leírása idején, márciusban az volt a cél, hogy az államadósság 2020-ra a GDP 120 százalékára csökkenjen.

A Valutaalap azonban most már ezt is teljesíthetetlennek tartja, miközben csak akkor hajlandó újabb forrást biztosítani az országnak, ha adóssága a GDP 100 százalékára esik, mert ekkor lát esélyt hitelei visszafizetésére. Ehhez az IMF szakértői szerint a görög adósságok közösségi hitelezőinek, a donor országoknak, az eurózóna-államok központi bankjainak és az ECB-nek is engedniük kellene követeléseikből (akárcsak márciusban a magánhitelezőknek). A kamatok vagy a kölcsön összegének lefaragásáról azonban az európai politikusok egyelőre hallani sem akarnak.