Amerika választ - kommentár érkezett az MNB igazgatójától

November 3-án kerül sor az 59. amerikai elnökválasztásra, mely során az USA 46. elnökét és 49. alelnökét választják meg a tengerentúlon. Hogy kit, azt még nem lehet tudni. Banai Ádám, az MNB igazgatója a BCE MNB Tanszékének blogján gazdasági szemüvegen keresztül számba vette, hogy mi várhat Amerikára e jeles esemény után.
Napi.hu, 2020. november 3. kedd, 22:22
Fotó: Pixabay

A felmérések stabil Biden előnyt mutattak, és az úgynevezett billegő államok egy részében 4-8 százalékponttal vezetett október 30-án a demokrata jelölt (Pennsylvania, Wisconsin, Michigan, Arizona), valamint vezette a Trump újraválasztásához kritikus Florida és Észak Karolina államokat is, igaz, csak mintegy 2 százalékponttal. Tehát itt a győzelem inkább a pénzfeldobás eredményének esetlegességével volt egyenértékű.

A különböző felméréseket, előrejelzéseket adó oldalak alapvetően mind Bident hozták ki győztesként. Bármi is lesz a hivatalos végeredmény, érdemes végigvenni, hogy a gazdaság különböző területein mit hozhat egyik vagy másik jelölt győzelme - olvasható a szakember cikkében, amely a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének blogján jelent meg.

A hatások akkor...

Az elemzők a 2016-os amerikai elnökválasztás során Donald Trump győzelme esetén jelentős globális kockázati sokkot prognosztizáltak. A választást követő napon jelentős piaci reakció csak egy országban, Mexikóban volt (ami túl nagy kampánytéma volt ahhoz, hogy megússza), vagyis a heves reakció aznap elmaradt. A következő hetekben és hónapokban azonban már egy-egy részpiacon nagyobb piaci hatást lehetett megfigyelni.

Összességében a 2016-os amerikai elnökválasztást követően az elnök hivatalba lépéséig a dollár erősödött, a tőzsdeindexek többségében emelkedtek, a fejlett és feltörekvő piaci hosszú hozamok megugrottak, a fejlett piaci kockázatokat mérő index csökkent, míg a feltörekvő piaci kockázati indikátor lényegében nem változott, az olajárak emelkedtek.

... és most

Ha Trump veszít, akkor a Fehér Házat az S&P 500 index mintegy 53 százalékos emelkedését követően hagyja ott (4 év alatt). Ezt a listát Barack Obama vezeti 71 százalékkal, ugyanakkor ezt nemcsak a fiskális politika alakítja - a Fed legalább akkora szerepet játszik benne, és a bázis sem lényegtelen (Obama a válság mélyén került hivatalába).

Nagy általánosságban azt mondják a befektetési szakemberek, hogy a rövidtávú volatilitást és zajt hagyd figyelmen kívül ilyen helyzetekben, és koncentrálj azon ágazatokra, amelyek a következő elnöki ciklusból profitálhatnak. A két jelölt programját leegyszerűsítetten összehasonlítva elmondható, hogy Biden magasabb adószinttel, több szabályozással (energia, pénzügyi szektor és egészségügy) operáló, zöld energiát, a Bigtech cégek szabályozását előtérbe helyező politikát folytatna óriási fiskális stimulus mellett. Trump szintén nagy, de Bidennél kisebb stimulussal, alacsonyabb adószinttel és szabályozással kormányozna preferálva a hagyományos energiahordozókat.

2020-ban a piaci folyamatok tekintetében az elemzők Joe Biden győzelme esetén gyorsabb gazdasági fellendüléssel, magasabb kormányzati kiadásokkal és a hosszú hozamok emelkedésével számolnak, a részvénypiac vegyesen reagálhat szektoroktól függően. Ezek főként a magasabb fiskális stimulus, emelkedő adók és erősebb szabályok következményei.

A Moody's szeptemberi elemzése szerint Biden győzelme esetén a 2020-2024 közötti időszak átlagos növekedése 2,6 százalék lehet, 2021-ben pedig 3,5 százalékkal nőhet a GDP. Trump újraválasztása során a 4 év átlagában 2,3 százalékos növekedéssel számolnak, és a 2021-es növekedés 3,2 százalék lehet.

Több befektetési bank kiemeli, hogy Biden programjának akár szűkített verziós megvalósítása esetén is előbb visszatérhet a gazdaság a Covid-válság előtti állapotához.

Kulcsterületek

Elemzőházak szerint négy olyan kulcsterület van, ami érdemben befolyásolhatja a részvénypiacokat a választásokat követően, ezek kezelése kulcsfontosságú lehet.

Adópolitika : Joe Biden társasági adóemelési tervei egyértelműen negatív hatással lehetnek a részvényárfolyamokra. Trump korábbi társasági adócsökkentése (35 százalékról 21 százalékra) adott egy nagy lökést a vállalati profitoknak, és felpörgette a sajátrészvény-visszavásárlásokat, emelve ezzel a tőzsdeindexeket. Biden adóemelése alapvetően negatív hatással lenne, még akkor is, ha az emelés 7 százalékpontos lenne (Trump éra előtti szint alatt maradna az adókulcs).

Szabályozás: A jelenleg magas piacbefolyásolási potenciállal rendelkező Bigtech papírok árfolyama esne Biden győzelme esetén, mert ő szeretne erősebb kontrollt ezen cégek felett. Ugyanez a helyzet az olajszektor és a pénzügyi szektor cégeivel.

Energiapolitika: Biden győzelme esetén zöld irányba mozdulna, kijelentése szerint mintegy 2000 milliárd dollárt költene a 4 év folyamán a közlekedés elektromossá tétele érdekében. Az olajárakra Biden győzelme emelőleg hathat, mivel 2035-re szén-dioxid-mentes energiaágazatot kíván elérni és ennek érdekében olyan szabályozásokat vezethet be, amelyek növelik a palaolaj kitermelési költségeit, ami átgyűrűzhet az olaj piaci árába.

Fiskális politika: Joe Biden terveinek megvalósítása érdekében nagymértékben növelné a kormányzati kiadásokat, ami magasabb költségvetési hiányt és államadósságot jelenthet. Jelentős infrastrukturális beruházásokat javasol, az oktatási beruházások is nagy lendületet kapnának, illetve a szociális védőháló is erősödne elképzelései alapján. Biden mintegy 4100 milliárd dollárral növelné az adóbevételeket és 7300 milliárddal a kormányzati (főként infrastrukturális) kiadásokat a következő évtizedben.

Trump a jelenlegihez képest mintegy 2000 milliárdos adókönnyítést és 700 milliárd dolláros kiadáscsökkentést tervez a következő évtizedre. Biden győzelme esetén előfordulhat, hogy a szenátus is eltolódik a demokrata irányba ("blue wave"), és ez nagyban erősítheti a széleskörű fiskális stimulus véghezvitelét. Ebben az esetben a korábbi adóemelések okozta részvényindex-csökkentő hatásokat kiegyensúlyozhatják a fiskális élénkítésből származó előnyök, de ez a különböző szektorokra máshogyan hatna.

Összefoglalva, ha Trump nyer, alacsonyabb lehet a költekezés és az adóteher, lassabb a kilábalás, kevésbé szabályozottak a szektorok és "barnább" az energiaszektor.

Biden győzelme esetén magasabb lehet a hiány, gyorsabb a kilábalás, magasabb az adó- és szabályozói terhelés, zöldebb a gazdaság. Trump győzelme esetén a hozamok alacsonyabbak lehetnek, a részvénypiac emelkedne, míg Biden esetében ez fordítva alakulna.

Kíváncsian várjuk...

HOZZÁSZÓLÁSOK