Óceánok védelme: az USA kilóg a sorból

Az ENSZ 193 tagországa cselekvést sürget az óceánok és tengerek védelmében a világszervezet New York-i székhelyén öt napon át tartó konferencia pénteki záró felhívásában. Az USA a részt vevő országok közül egyedüliként visszautasította a dokumentumnak a párizsi klímaegyezményt támogató részeit.
Szabó Zsuzsanna, 2017. június 10. szombat, 11:00
Fotó: Reuters

A nemzetközi óceánkonferencia az ENSZ első ilyen jellegű nemzetközi tanácskozása volt.  A tanácskozás résztvevői elsődleges célul tűzték ki, hogy felhívják a figyelmet a világtengerek veszélyeztetettségére, és ennek súlyos következményeire. Emlékeztettek arra, hogy a Föld háromnegyedét óceánok és tengerek borítják, s ezek szolgáltatják az élethez elengedhetetlen oxigén csaknem felét, megkötik a kártékony szén-dioxid több mint egynegyedét, táplálékot adnak, és kulcsszerepet játszanak az éghajlati rendszerek alakulásában.

A világszervezetben egyhangúlag elfogadott dokumentum - amelyet a jelen lévő miniszterek és diplomaták taps kíséretében szavaztak meg - arra szólítja fel a kormányokat és a civilszervezeteket egyaránt, hogy hozzanak intézkedéseket az óceánok és a tengerek szennyezése, az illegális halászat és a túlhalászás, valamint a tengerek élővilágát pusztító savasodás megakadályozására. Szintén sürgetik a kormányokat, hogy védjék meg a part menti ökológiai rendszereket.

Sok ország a dokumentumban szereplő javaslatok mellett további, önkéntes vállalásokat tett az óceánok és általában a természeti környezet védelme érdekében. Isabella Lovin svéd miniszterelnök-helyettes, a konferencia társelnöke bejelentette: a kormányok, különböző szervezetek és a magánszektor képviselői mintegy 1200 további javaslattal gazdagították az ajánlásokat. A tanácskozáson elfogadott dokumentum nem kötelező érvényű.

Egyetért, de visszautasítja

Az Egyesült Államok képviselője egyetértett az elfogadott dokumentumban rögzített elvekkel és a javasolt gyakorlati intézkedésekkel, de a részt vevő országok közül egyedüliként visszautasította a dokumentumnak a párizsi klímaegyezményt támogató részeit. David Balton, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett rá: Donald Trump elnök június elsején bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a klímaegyezményből.

A tanácskozáson nem voltak nagy viták. Peter Thomson, az ENSZ-közgyűlés elnöke újságíróknak elmondta: ez azért lehetett így, mert mindenki tisztában van azzal, hogy az óceánok az emberiség közös öröksége, s megmentésük a mai kor egyik nagy kihívása. "Ha az óceánok meghalnak, mindannyian meghalunk" - jelentette ki a veterán diplomata.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Turidani, 2017.06.10 13:30

Bár Trump nem szakmai érvekkel indokolta a Párizsi Megállapodástól való visszalépést, de ettől függetlenül igaza van.

Az emberiség CO2-kibocsátásnak ugyanis csak annyi köze van a globális felmelegedésre, mint a kakaskukorékolásnak a napfelkeltére.

Az óceánok "savasodása" pedig baromság.
A vízben oldódó CO2-ből képződő szénsav ugyanis nagyon gyenge sav, ami csak az édesvizeket tudja savassá tenni.
Az óceánok sótartalma olyan mértékben lúgos kémhatásúvá teszi az óceánt, amit a szénsav semmilyen nagy koncentrációban sem tud savassá tenni.

A légköri CO2-szint növekedése miatt az óceánok elsavasodásával rémísztgetők hazudnak, mivel köztudott, hogy a tengeri mészvázas élőlények pont abban az időszakban tenyésztek a legnagyobb tömegben, amikor a légköri CO2-szint a mai érték kb. 6-szorosa volt.

Tehát az amerikaiaknak igazuk volt, amikor az óceánok védelméről szóló megállapodás szövegébe a széndioxid-hisztéria hazugságait nem engedték belecsempészni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html