Orosz kémkapcsolatokkal bírhat a kisebbik osztrák kormánypárt

A brit és a holland hírszerzés korlátozta az információmegosztást Ausztriával, mindenekelőtt a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) oroszországi kapcsolatai miatt - állította Peter Pilz, az ellenzéki Most - Pilz Listája párt parlamenti képviselője egy kedden megjelent interjúban az MTI szerint.
Szabó Dániel, 2019. április 9. kedd, 22:47
Fotó: Getty Images

Bár az FPÖ Sebastian Kurz néppárti kancellár kormányában a kisebbik koalíciós partner szerepét tölti be, mégis az osztrák biztonsági szervek nagy része fölött ellenőrzést gyakorol. Szabadságpárti miniszterek vezetik a védelmi és a belügyi tárcát, s az utóbbi felügyeli az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatalt (BVT) is.

A nyugati hírszerzések már régóta aggodalommal figyelik az osztrák FPÖ és a kormányzó Egységes Oroszország párt kapcsolatait, így a hivatalos együttműködési megállapodásukat is, nem utolsó sorban azért, mert veszélyes ellenfelet látnak Moszkvában - írta kommentárjában a Reuters hírügynökség.

"Egyes nyugati hírszerzések elutasítják az együttműködést a BVT-vel" - hangsúlyozta Pilz a hírügynökségnek nyilatkozva.

"Ezek az ügynökségek tudomásom szerint a brit MI5 és a holland hírszerzés" - tette hozzá, miután a Der Standard című lap elsőként már beszámolt az együttműködés visszafogásáról a BVT és a holland, illetve brit szolgálatok között. Az ellenzéki képviselő, aki régebb óta Herbert Kickl szabadságpárti belügyminiszter éles bírálójának számít, egyértelműen az FPÖ és a moszkvai vezetés, illetve Vlagyimir Putyin elnök szoros kapcsolatával indokolta a nyugati hírszerzési szolgálatok távolságtartását.

Az osztrák belügyminisztérium egyelőre nem reagált megkeresésekre.

Az osztrák hírszerzés és európai partnerei közötti feszültségek a Sebastian Kurz osztrák kancellár vezette néppárti-szabadságpárti kabinet 2017 decemberi hatalomra kerülése óta fokozódtak.

Kurz Ausztria hagyományos semlegességével indokolta tavaly, hogy Bécs nem csatlakozott az Európai Unió azon tagállamaihoz, amelyek a Szkripal-ügyre válaszul orosz diplomatákat utasítottak ki. Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt a londoni kormány álláspontja szerint orosz titkos ügynökök próbálták idegméreggel megölni 2018 márciusában a délnyugat-angliai Salisbury városában.

Tavaly novemberben pedig őrizetbe vették az osztrák hadsereg egyik nyugállományú ezredesét, akit Oroszország javára való kémkedéssel gyanúsítottak, de Ausztria akkor sem utasított ki orosz diplomatákat. A BVT vezetője a múlt héten közölte, hogy az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal jelenleg nem vesz részt a Berni Klub, vagyis az európai hírszerző szolgálatok hálózatának munkacsoportjaiban mert a "klubtagok" aggódnak egy ausztriai lapnak kiszivárogtatott emlékeztető miatt. Ugyanakkor hozzátette: Ausztria továbbra is tagja a Berni Klubnak.

Ausztria, amely nem tagja viszont a NATO-nak, és számos nemzetközi szervezetnek ad otthont, régóta fontos színtere a különböző titkosszolgálatok kémtevékenységeinek, és a hidegháború idején a keleti és a nyugati tömb közötti találkozópontként szintén meghatározó szerepet töltött be. Bécs kiemelt nemzetközi szerepét mutatja, hogy több mint száz orosz diplomata dolgozik ott hivatalosan

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.04.09 23:39

Naná. Az oroszok már a spájzban vannak, mint tudjuk. Azt már csak halkan kérdezem meg, hogy a kilépő britek hírszerzésének mi a bánatos köze volna hozzá, még ha igaz lenne is?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html