Példa nélküli a baj, teljesen új világ jön

A vállalatoknak olyan politikai kockázatokkal kell szembe nézniük a fejlett világ piacain, amilyenekkel soha ezelőtt, miközben a cégek tevékenysége a politikai számításokat tette kockázatosabbá. A két folyamat erősíti egymás káros hatását.
Komócsin Sándor, 2018. november 11. vasárnap, 11:48
Fotó: Shutterstock

A példa nélküli kockázatok korszakában élünk, a vállalatoknak a politikai felfordulásoktól kell tartaniuk, míg a politikusoknak a gyors gazdasági változások keserítik meg az életüket - írja Henry Paulson, az USA volt pénzügyminisztere a Finacial Timeson (FT) megjelent publicisztikájában. A korábban bankárként is dolgozó egyetemi professzor (aki 2006 és 2009 között irányította a Bush-adminisztráció pénzügyeit) ötvenéves karrierje alatt nem látta olyan bizonytalannak a gazdasági-politikai viszonyokat, mint most. (Ez alól egyedül a 2008-as pénzügyi váltás hónapjai jelentenek kivételt.)

A vállalatoknak kiemelkedő politikai kockázatokkal kell számolniuk. Ez a fajta bizonytalanság főként a globálisan tevékenykedő cégeknek nem újdonság. A sikeresek jól kezelik a politikai hullámveréseket, ám most a politika azzal fenyegeti őket, hogy lerombolja a világgazdasági rendszer alapjait. Eközben a kormányok életét az teszi példa nélkül nehézzé, hogy a vállalatok rengeteg innovációt indítanak, amelyek lerombolják a régi gazdaság alapjait.

Már az autoritárius rezsimek sem számíthatnak rá, hogy teljesen ellenőrzésük alatt tudják tartani országuk gazdaságát. Magánkézben lévő platformok olyan szociális és politikai mozgósításra képesek, amelyek megkérdőjelezik az állam hatalmát. Ezt felismerve kezdeményezték a Bloomberg New Economy Forum résztvevői Szingapúrban, hogy segítenek a cégeknek és a kormányoknak megérteni, milyen kockázatokat generálnak egymás számára.

Populista fordulat

A legnyilvánvalóbb kockázat, - amit a politikai szféra táplál - a populista és nacionalista irányzatok előretörése a fejlett demokráciákban. A piaci szereplők generációk óta úgy tekintenek az ilyen jelenségekre, mint amelyek a feltörekvő országokat jellemzik. Az európai országokat és az Egyesült Államokat stabil politikai környezetként tartották számon, amelyben a választások tradicionális pártok versenyében dőlnek el - emlékeztetett a szakértő.

Ennek vége. A cégek ma éppen a legfejlettebb országokban szembesülnek a legdurvább politikai kockázatokkal. A washingtoni kormány például a szabad piac apostolából a protekcionizmusra váltott. Az olasz költségvetés elszállása piaci zűrzavarhoz vezethet. Enyhén szólva szokatlan, milyen nehezen alakult meg a svéd és a német kormánykoalíció, riasztó a tradicionális pártok, például a német szociáldemokraták hanyatlása. A populisták erodálják a megszokott politikai normákat.

Határok nélkül

További kockázati tényező a szabályozási káosz, amely abból fakad, hogy a hatóságok igyekeznek ellenőrzésük alá venni a határokon átnyúló tranzakciókat. (Ennek tükrében meglepő, hogy a cégegyesülések és -felvásárlások értéke 2018-ban 3,3 ezer milliárd dollárral rekordot döntött.) A gazdasági ügyeket átpolitizáló légkörben bizonytalan kimenetelűvé váltak a monopóliumellenes intézkedések az USA-ban, Kínában és Európában.

Nem egyértelműek a döntési kritériumok, nem átláthatók a mögöttes szándékok. A hatóságok olyan ügyekben halogatták a döntést vagy erőszakoltak ki cégek feldarabolását, amelyekben szó sem volt monopóliumról - véli az FT cikkírója.

Végül a politikai bizonytalanság tovább eleme a nemzetbiztonság fogalmának kiterjesztése. A szabályozó hatóságok erre hivatkozva valójában a gazdasági versenybe avatkoznak bele, a washingtoni és a pekingi kormány elmossa a határt a védelem és a kereskedelem között azzal, hogy kereskedelmi intézkedéseket nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva hoz meg.

A másik oldal

Eközben a másik oldalról a gazdaság globálissá, a nagyvállalatok multinacionálissá válása növeli a politikai tevékenység kockázatosságát. A cégek könnyen viszik egyik országból a másikba központjaikat, építenek le vagy hoznak létre vállalkozásokat, illetve mozgatják a tőkéjüket függetlenül a kormányok befolyásától.

Az államok a tőkemozgások ellenőrzésével és vámokkal védekezhetnek ez ellen, ám ahogy Donald Trump amerikai elnök büntetővámjai is rámutattak, az utóbbiakra válaszul a cégek áttelepíthetik a tevékenységüket a világ bármely országába. Szabályosan megversenyeztethetik a beruházásokért az államokat, amelyek így ösztönzők felkínálására, kedvezmények adására kényszerülnek - ahogy azt jól láthattuk az elmúlt évtizedeken Kelet-Közép-Európában is. A végeredmény: a politika a vállalati profitok függőségébe kerülhet.

A politika és az üzlet más célokat követ, más utakon jár, de egy valamiben közösek: menedzselniük kell a tevékenységükkel járó kockázatot - hívja fel a figyelmet Paulson. Ez azt jelenti, hogy egymásra szorulnak. A jó kormányok igyekeznek megóvni az országukban tevékenykedő cégeket a nagy kockázatoktól, a jó vállalatok képesek kezelni a politika ingadozásaiból fakadó rizikót. Ha okosak segítenek egymásnak a kockázatok mérséklésében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.11.11 15:52

Nem a cégek, hanem az ostoba politikusok okozzák a gondolat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html