Soha nem látott változás jöhet Kubában

Kubát két vállra fektette a koronavírus-válság, mivel az ország legfontosabb valutaforrása a turizmus, amely - hasonlóan a világ más országihoz - a karibi szigetországban is leállt. A kommunista vezetés kénytelen radikális reformokat indítani a még mindig alapvetően a szovjet gazdasági rendszer szerint működő országban.
Komócsin Sándor, 2020. október 4. vasárnap, 15:53
Fotó: Napi.hu

A kommunista egypártrendszerben élő kubaiakra nagy változások várnak - derül ki a Financial Times cikkéből. A legfontosabb újdonság az lesz, hogy az 1959-es forradalom óta először le fogják értékelni a pesót.

A hírt két kubai forrás és egy külföldi üzletember suttogta a brit üzleti napilap sajtómunkásainak fülébe, akik az ügy kényes voltára tekintettel nevük elhallgatását kérték. Mindenesetre ők úgy tudják, hogy az intézkedésről megszületett a döntés a hatalom csúcsain és még idén megléphetik a reformokat. A magyarázat egyszerű: a koronapandémia miatt a szigetországban is leállt az idegenforgalom, ami megfosztotta a gazdaságot legfőbb valutabevételétől.

Emellett kevesebb pénz érkezik be abból, hogy külföldi szolgálatba küldenek orvosokat, illetve a Trump-adminisztráció 2019-ben megszigorította a Kuba ellen 60 éve életben lévő kereskedelmi szankciókat, ami szintén nem maradt hatás nélkül. A végeredmény: az 1990-es évek, azaz a kubai rezsim hagyományos támogatója, a Szovjetunió összeomlása óta nem látott pénzszűke alakult ki az országban.

Hosszú sorok

A boltok előtt kialakuló sorok nem számítanak ritkaságnak Kubában, ám a szigorúbb amerikai korlátozások miatt hosszabbakká váltak. Az áruhiányt súlyosbítja a pandémia, miután az ország élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerellátásának 60 százalékát külföldről szerzik be. Ugyanez igaz a technikai rendszerek, közlekedési eszközök üzemeltetéséhez szükséges alkatrészekre.

A kubai kormány idén még nem közölt gazdasági adatokat, de az ENSZ Economic Commission for Latin America and the Caribbean szervezete szerint a GDP nyolc százalékkal fog zsugorodni 2020-ban, miután az ezt megelőző négy évben alig nőtt. A legtöbb külföldi elemző úgy becsli, hogy a külkereskedelem legalább harmadával csökkent.

Mindenféle pénznemek

Kubában kétféle hazai valuta létezik, a peso és a konvertibilis peso. Külföldön egyiket sem fogadják el, a feketepiacon idén 30 százalékkal gyengültek a dollárral szemben. Az átlagpolgárok 24 konvertibilis pesót 25 "sima" pesóra válthatnak, ám a kormány gazdasági szektoroktól függő árfolyamokat állapít meg. Például a Havanna melletti Mariel különleges gazdasági övezetben egy konvertibilis pesóért 10 "sima" pesót adnak. A friss hírek szerint csak az utóbbi peso marad forgalomban, ezt fogják leértékelni.

Ez nem jelenti azt, hogy megszűnik az országban a többféle valuta használata. A pénzügyi reformban várhatóan lehetővé teszik az embereknek, hogy dollárral vásároljanak, igaz, csak bankkártyával. Ilyen lazításra utoljára 2004-ben volt példa. Több mint 120 dollárbolt van jelenleg az országban, amelyek közszükségleti cikkeket árulnak. Sok kubai sorban áll ezek előtt, hogy a megvásárolt árut továbbértékesítse.

Ehhez először devizaszámlát kell nyitniuk, amelyen elhelyezhetnek pénzt és fogadhatnak utalásokat bármilyen konvertibilis devizában, majd ezek terhére vásárolhatnak bankkártyájukkal. A 11 milliós országban több mint egymillió dollárban denominált bankkártya van forgalomban - derült ki helyi jelentésekből. Szakértők keserűen állapítják meg, hogy a valutarendszer egységesedése helyett tovább él a hazai és a külföldi fizetőeszköz használata egymás mellett.

Úgy tűnik, elszánták magukat

Alejandro Gil gazdasági és tervezési miniszter júliusban azt mondta, hogy a válság olyan kivételes, hogy a kormány elszánta magát a piacorientált reformok végrehajtására, ami egyet jelent a szigetországban még mindig működő szovjet tervgazdasági modell további felhígításával. A maszekok és az agrárkistermelők tevékenységét korlátozó szabályokat fel akarják függeszteni. Az exportot is folytató állami és magánvállalatok exportbevételeik 80 százalékát megtarthatják, és költségeikre fordíthatják, továbbá elektronikus úton devizaelszámolásokat folytathatnak egymással szemben.

Minden akadályt el kell távolítanunk a termelés útjából és nem engedhetjük meg, hogy újak keletkezzenek, mondta az ország élén álló Miguel Díaz-Canel államfő nemrégiben. A devizaínségről júliusban azt mondta, hogy Kubának meg kell tanulnia kevesebb importból és több exportból élni, ezért külföldi piacot kell keresnie a hazai árunak. Az elnök fontosnak tartja a valutaárfolyamok egységesítését is.

HOZZÁSZÓLÁSOK