Cipruson már hétfő reggel sem okozott örömöt a nicosiai kormány és az EU-ECB-IMF trojka között létrejött megállapodás, amelynek eredményeként elkerülték ugyan a bankrendszer másnapi összeomlását, ám azonnal világossá vált, hogy ennek ára a gazdaság évekig tartó hanyatlása, a munkanélküliség megugrása, az életszínvonal drasztikus hanyatlása lesz. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a trojka úgy akarta előteremteni a pénzintézetek feltőkésítéséhez szükséges forrást, hogy ehhez ne legyen szükség a parlament jóváhagyására.

Kihasználták, hogy a képviselők pénteken elfogadtak egy törvényt a bankrendszer átalakításáról, amelynek részeként lehetővé tették az ország második legnagyobb pénzintézete, a Laiki szétbontását egy jó és egy rossz bankra. A megállapodásban ezt úgy értelmezték, hogy a Laiki 100 ezer euró alatti betéteit átadják a szigetország legnagyobb kereskedelmi bankájának, a Bank of Cyprusnak (BoC), így mintegy ez lesz a hátramaradó jó bank. A 100 ezer euró feletti betéteket mindkét bankban befagyasztják, és ezek terhére finanszírozzák a Laiki adósságainak törlesztését, illetve a BoC feltőkésítését. Emellett ideiglenesen korlátozzák a pénzátutalásokat, hogy megakadályozzák a tőke pánikszerű kivitelét az országból.

Kemény feltételek

1. A Bank of Cyprus átveszi a Laiki bank 100 ezer eurónál kisebb betéteit
2. A két bank 100 ezer eurónál nagyobb betéteit befagyasztják, ezekből fizetik a bankok feltőkésítését
3. A 100 ezer eurónál nagyobb betétek tulajdonosai elvesztik megtakarításuk 30-40 százalékát

Fájni fog

A nicosiai kormány szóvivője, Krisztosz Sztilianidesz a hivatalos álláspontot hangoztatta, amely szerint a megállapodással elkerülték Ciprus rendezetlen államcsődjét, és kihullását az eurózónából. Kétségtelen ugyanakkor, hogy van egy fájdalmas oldala is a helyzetnek, ami komoly terhet ró a ciprusiakra - ismerte el. A BBC helyi tudósítója ebből annyit aláírt, hogy a 100 ezer euró alatt betétek megadóztatásának elvetése megkönnyebbülést hozott az utca emberének. A megállapodásban egyébként ezt azzal magyarázzák a felek, hogy az EU-ban ez alatt a határ alatt biztosítottak a bankbetétek.

Sztilianidesz szerint a BoC és a Laiki 100 ezer eurónál magasabb betéttel rendelkező ügyfelei megtakarításaik 30 százalékát veszíthetik el. Független becslések 40 százalékra teszik ezt az arányt. A lefaragást egy később meghatározandó egyszeri adó formájában szenvedik majd el. Az adó elfogadásához persze szükség lesz a parlament jóváhagyására, de a képviselők akkor már nem sokat tehetnek ellene. Utolsó esélyük a beavatkozásra akkor lesz, amikor a szavaznak az EU és Ciprus közötti szándéknyilatkozatról - jegyzik meg az Open Europe kutatóintézet elemzői. Formálisan ez nyitja meg az utat az unió 10 milliárd eurós segélyprogramjának elindítása előtt.

Lerombolták az országot

Nikolasz Papadopolusz, a ciprusi parlament pénzügyi bizottságának elnöke gazdasági szempontból értelmetlennek tartja a megállapodást. Az uniós vezetők azt az üzenetet akarták küldeni a világnak, hogy a ciprusi gazdaságot le kell rombolni, és ezt jórészt el is érték: letarolták a bankrendszert. Ezzel a megjegyzésével arra utalhatott, hogy francia és német pénzügyi vezetők kaszinó gazdaságként jellemezték ciprust, amely informálisan offshore státust alakított ki magának az eurózónán belül.

Angela Merkel német kancellár és pénzügyminisztere Wolfgans Schaeuble üdvözölte a megállapodást. Merkel szerint korrekten osztották el a terheket az érintettek között. Nem akarjuk, hogy az adófizetők mentsék meg a bankokat, a pénzintézetek mentsék meg magukat - szerinte éppen ez történt Cipruson. Schaeuble elmondta, hogy az európai vezetők a GDP maximum háromszorosára, az európai átlagra akarják leszorítani a ciprusi bankok értékét, szemben a válság előtti hétszeres szorzóval. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő szerint viszont az orosz betéteseket is megkurtító megállapodás valójában lopás. Ugyanakkor főnöke, Vlagyimir Putyin államfő környezetéből azt az információt szivárogtatták ki, hogy Moszkva kész meghosszabbítani a Ciprusnak adott 2,5 milliárd eurós államközi hitel futamidejét.

Precedens értékű megoldás

Bár később igyekeztek csitítani a kedélyek, nehéz volt útját állni annak a piaci pániknak, amelyet Jeroan Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője indított el délutáni megjegyzésével. Dijsselbloem szóvivője ugyan azt állította, hogy főnöke megjegyzését - miszerint a ciprusi mentőakció  a jövőbeni hasonló beavatkozások sablonja lehet - kiragadták a szövegkörnyezetéből, ám a szaksajtóban nem volt kétség a megjegyzés lényegét illetően.

A Financial Times interpretációja szerint az eurócsoport vezetője a bedőlő bankok kezelését illetően vízválasztónak tartja a 10 milliárd eurós ciprusi mentőprogramot. Az európai vezetők visszatolták ennek költségét az adófizetőktől a magánbefektetőkre. A viszonylagos piaci nyugalom az elmúlt hónapokban, továbbá az a tény, hogy nem követte pánik azt a döntést, amelynek értelmében a két legnagyobb ciprusi bank feltőkésítésének teljes költségét ráterhelték befektetőkre és betétesekre, új helyzetet teremtett. Utat nyitott az előtt, hogy az eurózóna ezentúl a korábbinál sokkal agresszívabban vonjon be magánforrásokat a bankok talpra állításához.