Putyin akcióba lépett - a célpont Johnson

Még ki sem lépett az Egyesült Királyság az Európai Unióból, ám Boris Johnson miniszterelnöknek máris olyan döntésen kell rágódnia, ami nagyon fontos országának: milyen viszonyt építsen ki Vlagyimir Putyin Oroszországával?
Komócsin Sándor, 2020. január 25. szombat, 15:51
Fotó: AFP / Aleksey Nikolskyi

Boris Johnson brit miniszterelnök mérlegeli, hogy elfogadja-e Vlagymir Putyin orosz államfő meghívását Moszkvába a második világháború lezárásának 75. évfordulója alkalmából tartandó májusi katonai parádéra - kezdi a nehéz döntés hátterét fürkésző cikkét a Financial Times.

Az üzleti lap több, a kormányhoz közelálló forrásból szerzett értesülést az ügyről. A díszszemlén a Vörös téren korabeli és modern egyenruhákba öltözött katonák, illetve fegyverek vonulnak fel az orosz vezetők és a meghívott vendégek előtt. Johnson még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a parádén, ehhez ugyanis előbb azt kellene eldöntenie, milyen kapcsolatokat alakítson ki az EU-ból távozó, függetlenné váló országa Oroszországgal, ezen belül Vlagyimir Putyin illiberális rezsimjével.

Barátságtalan lépések

Az amúgy sem jó brit-orosz kapcsolatokat jelentősen rontotta egy 2018-as incidens, nevezetesen Szergej Szkripal kettős ügynök hírszerző meggyilkolásának kísérlete, amit a szigetország hatóságai szerint az orosz titkosszolgálat próbált meg végrehajtani idegméreggel. A britek azért tartják különösen súlyosnak az ügyet, mert országuk területén, Salisburyben hajtotta végre az akciót egy idegen ország hatósága. Moszkva kategorikusan tagadja a vádat.

A felek viszonya akkor romlott meg, amikor 2006-ban Londonban radioaktív méreggel megölték Alekszandr Litvinyenko volt orosz kémet. London ezért is orosz ügynököket tett felelőssé, amit Moszkva szintén tagadott. Ezt követően 2008-ban az orosz-grúz konfliktus rontotta tovább a helyzetet, amelyen az Egyesült Királyság kifogásolta az orosz hadsereg bevetését Grúzia ellen, majd jött a Krím félsziget orosz annektálása 2014-ben, az ukrajnai hatalmi vákuum idején, amire válaszul az EU és az USA gazdasági korlátozásokat vezetett be Oroszországgal szemben.

A mérleg másik serpenyője

Ugyanakkor a brit kormány fejének azt is mérlegelnie kell, hogy meg kéne töltenie tartalommal a "global Britain" szlogent, ami azt hivatott megmutatni a szigetország választóinak, hogy milyen szerepet fog játszani az Egyesült Királyság független országként a világon. Fél éve arról beszélt, hogy újjá fogják éleszteni az ország természetes, történelmi hagyományaiban gyökerező vállalkozói szerepét, a globális folyamatokra nyitott országot fognak építeni, amely nagyvonalúan viszonyul más országokhoz a velük kialakított kapcsolataiban.

A kormányfő decemberi újraválasztását követően 2020. január elejétől egymás érik a kihívások, amire gyakorlatilag már úgy kellene reagálnia, mintha túl lennének a brexiten. Meg kellett szólalnia azzal kapcsolatban, hogy USA lebombázta Kászim Szulejmáni tábornokot, Irán legfontosabb katonai vezetőjét, ami a háború szélére sodorta a két országot. Ezt úgy oldotta meg, hogy nyugalomra intette a feleket.

Súrlódást okozott London és Washington viszonyában egy esetleges digitális adó bevezetése a szigetországban, ami érintené az amerikai internetes multikat, illetve az a lehetőség, hogy az Egyesült Királyság megengedi az amerikai kormány által kiátkozott kínai Huawei távközlési óriásnak, hogy részt vegyen Nagy-Britanniában az 5G-s távközlési hálózatok kiépítésében.

Macron megy, Trump mellébeszél, Merkel gondolkodik

Emmanuel Macron francia államfő, aki hónapok óta azon dolgozik, hogy javuljon az EU és Oroszország kapcsolata, igent mondott Putyin májusi meghívására. Donald Trump, az USA elnöke azzal reagált, hogy értékeli a gesztust. Angela Merkel német kancellár, akit szintén meghívtak Moszkvába, mérlegeli a lehetőséget.

Johnson január közepén nem hivatalosan találkozott Putyinnal egy berlini konferencián, ami alkalmat adott arra, hogy beszélgessenek a líbiai polgárháborúról. Ezzel egyidejűleg azonban a Downing Street szóvivője harcias hangnemű nyilatkozatban szögezte le, hogy nem lehet szó a két ország kapcsolatának normalizálásáról addig, amíg Oroszország olyan tevékenységeket folytat, amelyekkel alá akarja ásni az Egyesült Királyság és szövetségesei biztonságát. Emellett bármilyen barátkozás Moszkvával azonnal kiváltja Lengyelország és a balti államok haragját, amelyeket nem akarnak elidegeníteni maguktól a britek.

Johnson utoljára 2017 decemberében járt Moszkvában Theresa May kormányának külügyminisztereként. Orosz kollégájával, Szergej Lavrovval mosolyogva sértegették egymást, és nem váltott ki jó visszhangot vendéglátóiból, hogy egy lapinterjúban zárt, undok, militáns, antidemokratikus országnak minősítette Oroszországot.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

flydomi, 2020.01.26 01:22

A lenyeg a szamokban latszik.2016-ban 17 milla szavazot a brexitre.A mostani 2019-es dec parlamenti valasztas,ami szintugy a "brexitrol" szolt,14 milla.A szavazok 43%-a,ami ott is " 2/3." :) Ami biztos,hogy az elkovetkezo evek nem a gazdasagi "fellendulesrol",az "alombirodalom szarnyalasarol" fog szolni. :)
A nagy Final Countdown,a Brexit saga nem fog vegeterni egyhamar. :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2020.01.26 00:11

A putyini oroszorszag semmivel sem jobb, mint a sztalini szovjetunio. Ugyanolyan agressziv a korulotte levo allmokat elnyomo, lerohano, fuggetlenseguket akadalyozo haborus buntettektol vissza nem retteno, birodalmi ambicioju wa vezetesu orszag. Nyugaton ezt nem lehet eladni demokratikus allamnak. Egyedul a penzszag az, ami kinat es oroszorszagot a megturt allamok kozott tartja, de ez is inkabb a politikusok korrupciojanak a jele. A koznep megveti az oroszokat, teljes joggal.

Ezt nem fogja tudni eladni a tory szavazoknak, hogyha lemegy kutyaba az oroszoknak. Elegge sok ketely merult fel vele kapcsolatban, hogy alkalmas-e egyaltalan valaminek is a vezetesere, mert az eddigi elete csak a lzadasrol, a szabotaciorol szolt. Most ellen fognak lazadni es vajmi keves rutinja van, ahogy a parlamenti felfuggesztesnel is lattuk, hogy vereseget szenvedett. Csunya jovo var az egyesult kiralysagra. Az szinte biztos, hogy majd lesz visszateres az eu-ba, de addig folymatos suly es gdp vesztes fog bekovetkezni, ha fel nem bomlik a kiralysag.

O1G
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2020.01.25 22:10

@znojmo: " Az emberek lassabban változnak mint a körülmények. első ipari hatalm voltak, ma valahol hátul vannak a sorban. Uralták a világot, most még másod rendű hatalomnak is gyengék."

Miért ? Mi nem ugyan ezt csináljuk kicsiben ? A " Történelmi Magyarország " nem ugyanerről szól ?
Egy olyan illúzió, ami 500 éve létezett, de soha többé nem lesz.....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2020.01.25 20:17

Már Napóleonnak nyernie kellett volna. Ki miatt nem nyert? Az angolok miatt. Én a Boris Johnson helyében elmennék, és tennék egy koszorút az orosz cári család sírhelyére, akiknek azért kellett meghalniuk, mert György király, az angol unokatestvérük nem engedte meg, hogy Angliába menekülhessenek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.01.25 20:05

@Darabont1453:
Az emberek lassabban változnak mint a körülmények. első ipari hatalm voltak, ma valahol hátul vannak a sorban. Uralták a világot, most még másod rendű hatalomnak is gyengék.
De a britek még mindig azt hiszik. Keserves lesz az ébredés. Az ajtót kaparták a belépésért, megalázkodtak rinyáltak. Az Unióban kaptak újra erőre. Persze a buta átlag brit aki összetéveszti Bukarestet Budapesttel a gazdasági javulás megbecsülése helyett akadályt lát az Unióban!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html