Senki sem tudja, mi lesz - találgatnak a szakértők

Az elmúlt hónapokban, az újabb segélycsomag megkötése után óvatosan elkezdett visszalopakodni a tőke a görög bankokba. Eközben az elemzők egy része hurrá optimizmussal üdvözli a stabil kormányzás lehetősét, míg mások az újabb összeomlás jeleit keresik a horizonton.
Napi.hu, 2015. szeptember 21. hétfő, 13:11
Fotó: Reuters

Némi enyhülést hozott a görögországi pénzügyi rendszerbe az előző kormány és az európai hitelezők nyáron kötött új megállapodása - derül ki az athéni központi bank adataiból. Az év első felének politikai bizonytalansága arra késztette a befektetőket, hogy elvigyék pénzüket az ország bankjaiból, így a június végét megelőző egy évben 77 milliárd eurót vontak ki számláikról.

Ez több mint 40 százaléka az ország GDP-jének. Ezt követően azonban júliusban és augusztusban nagyjából hatmilliárd euró visszatért ideiglenes külföldi tartózkodási helyéről vagy a párna alól. A fordulat kicsi és bizonyára tapogatózó jellegű, de azért ad némi reményt arra, hogy a magántőke segítheti az ország talpra állását. Ehhez persze az kellene, hogy a vasárnap újraválasztott baloldali többségű koalíció megerősítse az ország iránti bizalmat.

Hurrá!

Az elemzők egy része úgy véli, a Sziriza fölényes sikere jó esélyt ad a politikai stabilitás megteremtésére. Ez feltétlenül szükséges a reformok elindításához, és a növekedés beindításához - véli Fariborz Moshirian az ausztrál University of New South Wales globális pénzügyi intézetének igazgatója. A szakértő bízik benne, hogy mind a megszorítások, mind a reformok, mind a privatizáció terén előrelép az új kormány.

Miután megkapta a választók felhatalmazását a nyáron elfogadott hitelcsomag feltételül szabott intézkedések meghozatalára, a kormánynak fel kell készülne a program első értékelésére, amely legjobb esetben október közepén lehet - emelte ki a CNBC-nek nyilatkozva Andrew Naylor, a londoni Cicero Group tanácsadó cég igazgatója. Ha ez kielégítő eredményt hoz, akkor Athén számíthat a hitelcsomag következő részéletére.

Naylor azt is kiemeli, hogy feltétlenül szükség van az államadósság enyhítésére, amire a hitelezők eddig nem kötelezték el egyértelműen magukat. Mindkét elemző úgy látja, hogy a piacok egyelőre optimisták Görögország jövőjével kapcsolatban. Egyelőre recesszióban van a gazdaság és a munkanélküliség magas, de csökken - mondja Naylor, hangsúlyozva, hogy a reformokra és az adósságkönnyítésre is szükség van - egyszerre.

Várjuk ki a végét!

Az előbbiekkel ellentétben továbbra is haloványnak mutatja be a görög gazdaság kilábalásának esélyeit Roger Bootle, a londoni City egyik ismert elemzője a brit Telegraphban megjelent cikkében. Görögországnak égetően szükséges van versenyképessége javítására, ami felpörgetheti az exportot. A helyzet javulására utal, hogy míg 2008-ban a GDP 14 százalékát elérő folyó hiány sújtotta az országot, addig jelenleg egyszázalékos pluszt érnek el.

Ugyanakkor a recesszióban lévő gazdaságok esetén ez normális jelenség, mert ilyenkor a jövedelmek, a termelés, és ezzel az import csökken. Görögország GDP-je 25 százalékát veszítette el 2008 óta. Így a gazdaság versenyképességének hiánya nem az import és az export egyensúlyának hiányában mutatkozik meg, hanem az alacsony termelésben és a magas munkanélküliségben (az utóbbi rátája 25 százalékon áll).

Teóriák

A helyzet elvileg kétféle módon javulhat. Végrehajthatnak egy úgynevezett belső leértékelést, azaz tovább nyomhatják lefelé a jövedelmeket, s ezekkel a költségeket és az árakat. Ez azonban hosszú és fájdalmas folyamat lenne. Másrészt, ha Görögországnak önálló valutája lenne, leértékelhetné azt. Sok elemző szerint azonban ez utóbbi (a Grexit) sem segítene.

Akik így látják, azok azzal érvelnek, hogy Görögország egyetlen exportcikke az idegenforgalom, amelyet - legalábbis rövid távon - nem tud felpörgetni, mert nincs elegendő szabad vendéglátó-kapacitása. Bootle vitatkozik velük. Ez is bővíthető lenne, hiszen a szállodák kapacitáskihasználtsága a 2003-as 94 százalékról 2014-re 73 százalékra esett. Emellett a mezőgazdasági exportot egyértelműen segíthetné a gyenge drachma.

Összességében a szakértő úgy látja, hogy Görögország az euró rabságában vergődik. A szakértők egyetértenek abban, hogy soha nem szabadott volna beengedni a közös európai valutát használó országok közösségébe. Ezt azonban sem a görögök, sem a hitelezőik nem hajlandók tudomásul venni, ezért várhatóan tovább dobálják a kölcsönöket a rossz hitelek után.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Meningitis, 2015.09.21 18:49

Mi más lenne mint időhúzás, és káosz?
Ugyanakkor továbbra is jól élnek a görögök lent, még az állam is cinkos a jólétben, itt meg agyonnyom adókkal, meg bürokráciával...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.09.21 13:41

,,Senki sem tudja, mi lesz - találgatnak a szakértők"

Azért van ilyen-olyan, de mindenképpen nagyon magas végzettségük a szakértőknek, hogy csőlakók módjára találgassanak? Ha viszont nem tudnak, mitől szakértők?

A mostani népszavazással fogadtatta el a háttérhatalom a görög néppel
a nyáron létrejött ,,megállapodást" a hitelezők és Görögország között.
A csomag innen már legitim, hiszen azt már a választók is támogatják
(némi választási csalással megsegítve).

Ettől azonban még a görög csomagot a gyakorlatban nem lehet megvalósítani. Görögország bármikor beinthet a hitelezőknek, példát mutatva más adósok számára is. Talán és remélhetőleg még idén.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html