Senkinek sem kell a krki LNG-terminál kapacitása

A horvát kormány által létrehozott LNG Hrvatska vállalat által kiírt kötelező eljárás második körében sem sikerült a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásait értékesíteni, annak ellenére sem, hogy az ajánlatok benyújtási határidejét december 20-ig meghosszabbították - közölte a vállalt pénteken.
Dzindzisz Sztefan, 2018. december 21. péntek, 13:37
Fotó: Reuters

A közlemény szerint a felkínált gázmennyiségre 520 millió köbméter kötelező és 300 millió köbméter feltételes ajánlat érkezett, ami összesen sokkal kevesebb az 1,5 milliárd köbméternél, amennyi minimum szükséges ahhoz, hogy a beruházás kifizetődő legyen - írja az MTI.

Az LNG Hrvatska jelezte, hogy a szabályoknak megfelelően a beérkező ajánlatok alapján gazdasági elemzést végez, amelynek eredményéről tájékoztatja a terminál iránt érdeklődő vállalatokat, valamint a közvéleményt.

A krki LNG-terminál kapacitásainak előzetes lefoglalását célzó, úgynevezett Open Season eljárás első köre április 8-án zárult le, az innen beszerezhető földgáz iránt azonban a vártnál jóval szerényebb érdeklődés mutatkozott.

A második kört június 22-én írták ki, és az ajánlatokat augusztus 3-áig kellett volna benyújtani, majd a határidőt először szeptember 28-ra, majd pedig december 20-ára tolták ki. Az LNG Hrvatska a határidőt az érdekelt felek kérésére hosszabbította meg.

Sajtóhírek szerint kötelező jellegű ajánlatot nyújtott be az INA horvát olajvállalat és a Horvát Elektromos Művek (HEP), nem érkezett azonban ajánlat az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től (MVM).

A HINA horvát hírügynökség az MTI-re hivatkozva arról írt, hogy október elején Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter Budapesten tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a krki LNG-terminál Magyarország gázellátása szempontjából fontos új forrást jelenthetne, amely évente 1,7 milliárd köbméter gáz szállítását tenné lehetővé Magyarországra, valamint arról is szó esett, hogy a két kormány a horvát-magyar gázszállítás tarifájának kérdésével az Európai Bizottsághoz fordul.

A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra, és először egy úszó terminált épít, amely később alakítható át szárazföldivé. Az úszó cseppfolyósgáz-terminál 2 milliárd köbméter kapacitással épült volna meg és 2018-ra lett volna működőképes, 363 millió euróba került volna. A projektet az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága tavaly februári döntése szerint 102 millió euróval (31,4 milliárd forint)támogatta.

A legújabb tervek szerint a Kvarner-öbölben tervezett terminál 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 265 millió euróba kerül. Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente, hogy kifizetődő legyen, legalább 1,5 milliárd köbméter kapacitás értékesítésére van szükség.

Coric nemrég lehetséges lépésként említette, hogy amennyiben nem sikerül értékesíteni a krki LNG-terminál kapacitásait, a projekt az állam társfinanszírozásával épülhet meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.12.21 15:29

Ahol van gázvezeték, ott az LNG versenyképtelen. Hülye politikusok. Ha így sem kell az LNG, akkor minek építik tovább? Így qurják el a polgárok adóit. Idióták.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.12.21 14:08

"A projektet az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága tavaly februári döntése szerint 102 millió euróval (31,4 milliárd forint) támogatta."

Azaz ennyit dobtak ki az ablakon. Pedig a tizedéért is megmondtam volna előre hogy a kutyának se kell.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html