Steinmeier: Legfőbb ideje szaván fogni Oroszországot

Új fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozását javasolja a német külügyminiszter a NATO és Oroszország viszonyának javítása és Európa biztonságának erősítése céljából.
MTI, 2016. augusztus 26. péntek, 21:08

Frank-Walter Steinmeier a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban pénteken közölt vendégkommentárjában kiemelte, hogy a jelenlegi fegyverzet-ellenőrzési rendszer szétesőben van és Oroszország évek óta nem vesz részt az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés (CFE) végrehajtásában.

Ugyanakkor Moszkva sürgeti, hogy ismét kerüljék napirendre a fegyverzet-ellenőrzés ügye - tette hozzá a német diplomácia vezetője, hangsúlyozva: "legfőbb ideje, hogy szaván fogjuk Oroszországot".

Mint írta, öt területen van szükség új szabályozásra. Először is regionális felső határokat kell megállapítani, különösen a "katonailag érzékeny régiókban", mint például a Baltikum.

A klasszikus hadseregforma ideje lejárt

Másodszor olyan ellenőrzési rendszert kell kidolgozni, amely kiterjed az 1990 óta kialakult megoldásokra és stratégiákra - írta Frank-Walter Steinmeier, rámutatva, hogy a hidegháború idejéből származó "klasszikus" hadseregforma helyett ma már inkább a kisebb, mozgékony egységek fontosak. Ezért például a szállítással, közlekedéssel kapcsolatos katonai képességekre is ki kell terjednie az ellenőrzésnek.

A harmadik fontos elem, hogy az új típusú fegyverrendszereket, például a pilóta nélküli repülőgépeket (drón) is be kell vonni az ellenőrzésbe.

Negyedik elemként gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrzés gyors, rugalmas, és válság idején független legyen. Ezeknek a követelményeknek megfelelne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) - vetette fel a német külügyminiszter.

A javasolt új rendszer ötödik alapvetése, hogy kiterjed a "vitatott hovatartozású" területekre is.

Új veszélyek

Frak-Walter Steinmeier hangsúlyozta: Oroszország az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megkérdőjelezte az európai békerend alapelveit, és a "konfliktusok szerkezete drámaian megváltozott": a konfrontáció hibrid formája és a nem állami szereplők jelentősége egyre nagyobb, az új technológiák - drónok, robotok, lézerfegyverek, informatikai hadviselési képességek - új veszélyeket jelentenek, az új típusú "bevetési forgatókönyvekre" pedig nem terjed ki semmiféle nemzetközi ellenőrzési szabályozás.

Mindennek révén "egy újfajta, veszélyes fegyverkezési spirál fenyeget" - írta a szociáldemokrata (SPD) párt politikusa.

Hidat kell verni

Az SPD egyik legtekintélyesebb néhai vezetője, a Nobel-békedíjas Willy Brandt kancellár úgynevezett új keleti politikájára - a Szovjetunió vezette kommunista táborral folytatott kapcsolatok normalizálására irányuló törekvésre - utalva hangsúlyozta: a konfliktusok mintázatai ugyan változnak, de állandó tanulság, hogy "mély árkok felett is meg kell próbálni hidat verni".

A biztonság "nem nulla összegű játszma", és Európában nem szabad tartósan az "egymás ellen megszervezett" biztonságra törekedni, hanem továbbra is keresni kell az "együttműködésen alapuló biztonság" lehetőségét - írta a német külügyminiszter.

Hozzátette: a NATO a júliusi varsói csúcson megerősítette azt az 1967 óta érvényes alapelvet, hogy Oroszországgal kapcsolatban az "elrettentés és enyhülés" kettős stratégiáját követi. A NATO jelenlétének a szövetség keleti határvidékén történő megerősítésére irányuló törekvéssel kapcsolatban kiemelte: "az elrettentés konkrét és mindenki számára látható", de az együttműködésre is konkrét ajánlatokat kell tenni.

Újra kell indítani a fegyverzetellenőrzést

Ezért kell "újraindítani" a fegyverzet-ellenőrzés ügyét - írta Frank-Walter Steinmeier, aki az utóbbi hónapokban már többször nyilatkozott békülékeny hangon Oroszországról. Például júniusban a NATO Anaconda-16 fedőnevű nagyszabású lengyelországi gyakorlatával kapcsolatban azt mondta: nem segíti a biztonság megőrzését, ha a NATO "kardcsörtetéssel" akarja demonstrálni, hogy megvédi kelet-európai tagjait az egyre magabiztosabb Oroszországgal szemben.

A CFE-szerződést 1990. november 19-én írták alá. Az eseményt az akkor létező két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés közötti megbékélésnek is tekintették. A szerződés előírásainak alkalmazására Moszkva már 2007-ben moratóriumot hirdetett, indokként a NATO fegyveres erejének növekedését nevezve meg, valamint azt, hogy a balti tagállamok nem csatlakoztak a megállapodáshoz.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Pegazus_a_borbarat, 2016.08.26 23:36

"Moszkva sürgeti, hogy ismét kerüljék napirendre a fegyverzet-ellenőrzés ügye"

Lásd még: "Moszkva sürgeti a minszki egyezmény végrehajtását"

(én meg ismerem, egy nagyon kicsit, az orosz észjárást)

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html