Az Egyesült Államok régen kisajátította magának azt a címet, hogy a szabad világ vezető állama. Az amerikai elnökválasztások egyértelmű bizonyítékai voltak annak, hogy működhet egy országban stabil demokrácia, ám a 2020-as szavazás gyökeres változást hozhat ebben. A világ olyan választás tanúja lehet, amelynek az eredményét elvitatják, amelynek eldöntését a bíróságra vagy az utcán összecsapó politikai rajongótáborokra akarják bízni - kezdi cikkét Gideon Rachman, a Financial Times (FT) publicistája, aki úgy véli: eljött az idő, amikor a demokrácia az USA-ban is kudarcot vallhat.

A demokrácia több mint választás lehetősége. Egy szavazást el lehet csalni, ezért szükség van a szabad médiára, ami mindenkinek lehetővé teszi, hogy eljuttassa véleményét a választókhoz, szükség van a független közigazgatásra, amely garantálja a választás lebonyolításának tisztaságát, szükség van erős alkotmányos alapokra, amelyek kizárják a szabályok eltorzítását és szükség van demokratikus kultúrára, amelynek egyik eleme, hogy a vesztes elfogadja a vereségét.

Kapcsolódó

Megváltozott viszonyok

Eddig ezek az összetevők az USA-ban magától értetődően adottak voltak, ám talán idén már nem lesznek azok. Donald Trump elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje nem hajlandó elkötelezni magát amellett, hogy el fogja ismerni, a vereségét, ha kikap. Ismétlődően arról beszél, hogy ellenfelei többféleképpen elcsalhatják a szavazást, ezért kész bíróságon megtámadni az egyes államokban születő eredményt. Sok demokrata erre válaszul úgy véli, hogy Trump valójában ezzel a hozzáállással csak azt leplezi, hogy ő akarja elcsalni a választást.

Már önmagában az is veszélyes, hogy vita folyik az elcsalt vagy ellopott választásról - véli az FT publicistája. A Fehéroroszországban lezajlott augusztus eleji elnökválasztás jó példa arra, hogy a bizalmatlanság végeredménye társadalmi bénultság és politikai erőszak lehet. Ha az egyik fél vonakodik elfogadni a választás eredményét, akkor is, ha nyilvánvalóan szó sincs csalásról, akkor a demokrácia megroppan. Ennek előjele, hogy mind az amerikai republikánusok, mind a demokraták arról beszélnek, hogy az USA létezése, vagy legalábbis az általuk képviselt emberek túlélése a 2020-as elnökválasztás tétje.

Már nem is kell

Egyes vezető republikánusok ma már arról beszélnek, hogy az értékek, amelyeket szerintük képviselnek, fontosabbak, mint a demokrácia. Mike Lee Utah állambeli szenátor azt tweetelte, hogy a demokrácia nem cél, hanem eszköz. A cél a szabadság, a béke, a jólét, amit a pártja képvisel. Az akarják, hogy az emberek úgy éljenek, ahogy akarnak, a demokratikus politikai vetélkedés csak követi ezt a sorban.

Látva a hazájukban folyó történéseket, egyes amerikai diplomaták úgy vélik, hogy olyan politikai tragédiák, amelyekről úgy gondolták, hogy csak más országokban történhetnek meg, immáron náluk is előfordulhatnak. Philip Gordon, aki Barack Obama adminisztrációjának egyik vezető tisztviselője volt, felidézi, hogy a 2011-es arab tavasz idején nem tudták rávenni az egyiptomi politikai erőket a demokrácia szabályainak betartására. A tábornokok és Muszlim Testvériség nem tudott egymás mellett létezni, mert mindkettő úgy vélte, hogy ha a másik van hatalmon, akkor megsemmisítésére törekszik, ezért mindenáron ragaszkodtak a hatalomhoz. Gordon most ezt a logikát látja megjelenni az amerikai politikai rendszerben.

Más lenne, mint 20 éve

A történet vége könnyen az lehet, hogy a végső verdiktet az elnökválasztásról a Legfelsőbb Bíróság mondja ki, amelyben erős többségben vannak azok a bírák, akiket republikánus politikai többségű szenátusok és elnökök juttattak posztjukhoz. Al Gore, a 2000-es elnökválasztás demokrata jelölje, csont nélkül elfogadta, amikor ez a testület megállapította, hogy elvesztette a választást George W. Bushsal szemben. Nem voltak jelentős tüntetések. Most azonban kétséges, hogy a demokraták és támogatóik simán belenyugodnának-e a bírói döntésbe.

Külön probléma, hogy az amerikai választási rendszer, amely a győztes mindent visz elvén alapul, ismétlődően mást juttathat a győzelemhez, mint aki megnyeri az arányos szavazást. Ez történt 2000-ben és 2016-ban. A demokraták mindkét esetben a vesztesei voltak ennek, miután a több mint 200 éves szavazási rendszer előnybe részesít több kicsi, republikánus többségű amerikai államot. Ehhez jöhet még egy számukra kedvezőtlen legfelsőbb bírósági döntés. Ez a tuti receptje annak, hogy megkérdőjeleződjön az amerikai demokrácia legitimitása.

Nem csak az USA

És ez elvezethet a demokrácia tragédiájához az egész világon. Az USA szövetségesei úgy tekintenek Amerikára, mint arra az országra, amely a demokratikus államok közösségének élén vezeti a világot egy szabadabb, jobb élet felé. Számos országban a demokrácia hívei az USA-tól várnak támogatást és inspirációt, ami ezzel a választással elveszhet - véli az FT cikkírója. Egy dolog, ha Egyiptomban vagy Irakban kudarcot vall a demokrácia, mert ez ezeknek az országoknak a tragédiája. Az viszont egy másik, ha az USA-ban roppan meg ez a politikai rendszer, mert az tönkre teszi a demokrácia vonzerejét az egész világon.