Trump-botrány: megszólalt az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette csütörtökön, hogy nem tudott az Ukrajnának szánt amerikai hadisegély befagyasztásáról, amikor júliusban telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, erről csak később értesült védelmi miniszterétől.
K. Kiss Gergely, 2019. október 10. csütörtök, 22:33
Fotó: Getty Images

Az államfő ezt azon a "sajtómaratonnak" elnevezett kijevi eseményen mondta, amelyen egymást 8-10 fős csoportokban váltó újságírók kérdéseire válaszolt. Az eseményre több mint 300 újságírót akkreditáltak, a sajtótájékoztatót rendhagyó helyszínen, egy modern piaccsarnokban tartották.

Zelenszkij elmondta, hogy a hadisegély kérdését később felvetette Mike Pence alelnöknek, ezután Washington feloldotta a zárlatot, és még ki is egészítette a segélykeretet 140 millió dollárral.

Washingtonban a demokrata többségű képviselőház három bizottsága folytat vizsgálatokat Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi telefonbeszélgetése miatt, amelyről egy névtelen kiszivárogtató - sajtóinformációk szerint a hírszerzés egyik munkatársa - tett bejelentést. Trump a telefonbeszélgetésben nyomatékosan azt kérte az ukrán politikustól, hogy emberei segítsenek feltárni Joe Biden és fia korábbi jövedelmező ukrajnai üzleteit. Az amerikai demokraták ezt úgy értelmezték, hogy Trump idegen hatalmat "kért fel" beavatkozásra saját politikai ambícióinak érdekében, és erre hivatkozva megindították az elnök elleni vádemelés eljárásához (impeachment) szükséges előzetes vizsgálatokat.

Az ukrán elnök csütörtöki közlése szerint közelmúltbeli New York-i megbeszélésükön megkérte Trumpot, hogy a Fehér Ház változtasson retorikáján, és ne beszéljen úgy Ukrajnáról, mint olyan országról, ahol virágzik a korrupció.

Zelenszkij azt mondta, hogy a telefonbeszélgetésük alatt elhangzottakat a tolmácsok nem pontosan fordították. Mint kifejtette, akkor azt mondta, hogy az új főügyész, Ruszlan Rjabosapka egy száz százalékban becsületes ember. "Valóban mondtam, hogy az én emberem, de ez alatt azt értettem, az én csapatomé, és nem a régi főügyészé. Egy új ember, aki száz százalékig becsületes" - mondta. Hozzátette: mindössze azt javasolta Trumpnak, hogy a két ország főügyészei találkozzanak, és közösen döntsék el, milyen vizsgálatokban működjenek együtt, s nemcsak a Biden-ügyről, hanem sok másról is szó volt.

Úgy vélte: az ukrán rendvédelmi szerveknek ki kell vizsgálniuk, hogy történt-e az előző kijevi vezetés ideje alatt, 2016-ban ukrán beavatkozás az amerikai elnökválasztásba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy eddig az Egyesült Államok semmilyen erre vonatkozó bizonyítékot nem adott át Ukrajnának.

Kijelentette, hogy nem kívánja nyilvánosságra hozni egy politikai vezetővel folytatott telefonbeszélgetését sem, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy beszélgetéseik közzététele ártana a Donyec-medencei rendezési folyamatnak, és meghiúsítaná a fogolycsere folytatódását Ukrajna és Oroszország között.

Mi várhat Kelet-Ukrajnára?

A Donyec-medencei válsággal kapcsolatban Zelenszkij a háború befejezése érdekében szükségesnek nevezett egy kétoldalú találkozót Putyinnal, de megjegyezte, hogy ez most még nem szerepel a napirenden.

Szavai szerint egyelőre a normandiai formátumú, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország összetételű találkozóját készítik elő, amelyet most Angela Merkel német kancellár próbál egyeztetni valamennyi féllel. Szavai szerint a következő napokban Németország és Franciaország javasol Moszkvának egy általuk egyeztetett időpontot. Hozzátette, hogy Kijevnek bármilyen dátum megfelel.

Megjegyezte viszont, hogy a normandiai csúcs létrejötte szerinte függ a csapatszétválasztás végrehajtásától a Donyec-medencei frontvonal két meghatározott pontján - Petrivszke és Zolote településeknél -, amiről a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport október 1-jén állapodott meg. "Amíg nem lesz csapatszétválasztás, nem lesz normandiai találkozó" - fogalmazott.

Emlékeztetett: a megállapodás értelmében az említett frontszakaszokon legalább hét napig fegyvernyugvásnak kell lennie, hogy megkezdhessék mindkét oldalon a csapatok hátravonását a frontvonaltól. Ez szavai szerint függ az ukrán féltől, de másrészről Oroszországnak mint a minszki folyamat résztvevőjének is kötelessége szavatolni a tűzszünetet, így a csapatszétválasztás lehetőségét. Elmondása szerint szerdán találkozott és beszélt azokkal a veteránokkal, akik meg akarják akadályozni a csapatszétválasztást.
Zelenszkij kizárta annak lehetőségét, hogy a Donyec-medencei szakadár területek autonómiát kapjanak a szélesebb önrendelkezési jogokat biztosító, különleges státuszról szóló új törvény alapján.

Elmondta, hogy a törvényjavaslat szövege még nem készült el, ezért korai arról beszélni, milyen kompromisszumokra hajlandó Ukrajna, mindazonáltal lehetségesnek nevezte olyan humanitárius kérdések megvitatását, mint az anyanyelvhasználat ügye, azaz nem zárta ki, hogy az orosz nyelv regionális státust kapjon ezeken a területeken.

Petro Porosenkóról szólva úgy vélekedett, hogy elnök elődje "új Majdan-tüntetésekre" bujtogatja az embereket, mert ellenzi a csapatszétválasztást, s ezzel a magatartásával "sokkolja" Ukrajna nyugati-európai partnereit. Ezzel kapcsolatban Zelenszkij kijelentette, hogy nem tart egy újabb Majdan-tüntetéssorozattól. Egyúttal biztosított mindenkit afelől, hogy egy ilyen eseménysor miatt nem lenne vérontás - mint 2014-ben volt -, mert az akkori elnökkel, Viktor Janukoviccsal szemben ő nem ragaszkodik az államfői pozícióhoz.

HOZZÁSZÓLÁSOK