Űrből érkezett megélhetés

Marokkó szaharai részein még virágzik a meteoritkereskedelem, de egy új törvény véget vethet az üzletágnak. Berber nomádok, élelmes helyi kereskedők megélhetése szűnhet meg, ha a jogszabály életbe lép. A meteoritláz - vagy ahogy a helyiek hívják kőroham - évente dollár tízmilliókat hoz a szegényebb területeknek, hála a felvásárló egyetemeknek, múzeumoknak, és az űrkövekért rajongó turistáknak.
Szabó Dániel, 2017. március 12. vasárnap, 12:21

A Szahara nyugati határán fekvő marokkói - nagyjából Eger-méretű - Erfoud városa a sivatagban élő nomádok egyik legfontosabb kereskedelmi központja. Az elmúlt húsz évben különös piac fejlődött ki, amely több ezer családnak biztosít megélhetést. A hagyományos termékek, így a teveszőr, -tej mellett talán itt cserélnek gazdát a legnagyobb mennyiségben meteoritok - írja helyszíni riportjában a Middle-East Eye.

Az elmúlt néhány évben úgynevezett geológus turizmus - vagy ahogy a helyiek hívják, "kőroham" - alakult ki Erfoudban. Főként amerikai, spanyol és francia kutatók járják a Szaharát fizetett marokkói útikalauzokkal, akik tudják, a sivatag mely részein gyakoriak a meteoritok. Pofonegyszerű módszerrel különböztetik meg az űrbéli és földi köveket: a talajig érő zsinórokon lógó mágnesekkel vándorolnak. Jó eséllyel, amihez hozzátapadnak a függők, azok meteoritok. (Úgy tűnik az űr több afrikai országban lehet kiút a szegénységből. Egyiptom például a gazdaság felpörgetése érdekében indítja újra űrprogramját.)

Ennyit érnek a kövek

A szaharai gyűjtések kifejezetten értékesek a piacon, ha megfelelő körülmények között tárolták és szedték össze a köveket. A száraz vidéken kicsi az esély arra, hogy a minták szennyeződjenek, így pedig az űrkutatók és a geológusok hasznos információkat tudhatnak meg ezekből.

A nomádoktól kőfelvásárlók gyűjtik be a darabokat, ők határozzák meg az árat is. Majd ők adják el az állományt gyűjtőknek, múzeumoknak, kutatóintézeteknek. Általában 30 százalékos profittal továbbértékesítik a köveket, de Erfoudban sikk lett, hogy a tehetősebbek ezekkel a kövekkel díszítsék a lakásaikat.

Egy átlagos, emberi ököl nagyságú kő 300-350 marokkói dirhamot (8800-10 200 forintot) ér. A különlegesebb színű, törésű, állagú meteoritokért akár 700-1000 dirhamot (16 000-25 000 forintot) is fizetnek. Míg a beszállítók szinte mindig berberek - ritkább esetben szerencsevadászok -, addig a vevők a legkülönbözőbb körökből kerülnek ki: vannak turisták, akik szuvenírt, egyetemek, amelyek kutatnivalót keresnek.

Az állam átveheti a bizniszt

A világon szinte egyedüliként, Marokkóban még legális a meteoritok kereskedelme. A jogszabályok viszont azt már tiltják, hogy a köveket kivigyék az országból, azok az ország geológiai örökségének részei. A reptereken ugyanakkor nincsenek felkészülve a kőcsempészekre, így a darabok könnyedén eljutnak a világpiacra.

Érdekesség, hogy amióta francia kutatók felfedezték a marokkói, kimeríthetetlennek látszó lelőhelyeket és a helyiek ráálltak a kitermelésre, az 1 kilogramm alatti meteoritek felvásárlása 5 százalékkal csökkent. A megnövekedett kínálat ugyanis enyhe inflációt okoz. A Popular Mechanics becslései szerint az üzletág a világon dollár tízmilliókat mozgathat meg. Ez leginkább a szegényebb, sivatagi országokban - például Ománban, Algériában, Egyiptomban - jelentős, de Oroszország elmaradottabb, Szibériai részein is sokan szereznek plusz bevételeket a gyűjtésből.

Hiába virágzik azonban a piac, a marokkói meteorit-konjunktúra hamarosan véget érhet. A kormány már több éve ígéri, hogy törvényileg korlátozná, hogy kik gyűjthetnek. A terv az, hogy állami tulajdonba vennék a köveket, hasonló rendszerben, mint ahogy ez a régészeti leleteknél is van. Januárban a marokkói geológusok egy független csoportja már el is küldött egy törvénytervezetet a bányászati, víz- és energiagazdálkodási minisztériumnak. A Middle East Eye megkereste a tárcát az ügyben, de onnan egyelőre nem kommentálták a javaslatot.

A legdrágább űrkő
Egy 700 ezer éves, marsi eredetű meteorit lehet a legdrágább, amit Marokkóban találtak. A 2011-es leletet a londoni Természettudományi Múzeum vásárolta meg. Bár az intézmény nem közölte a pontos vételárat, a New York Times-nak elmondták, az éves felvásárlási keretüket meghaladta a beszerzés.

Vélhetően több mint 1 millió dollárért (akkori árfolyamon közel 240 millió forintért) vehették meg. Az összeg több mint felét egy magán adományozó bocsátotta a múzeum rendelkezésére. A lelet értékét az adja, hogy 400-500 millió éve szilárdulhatott meg a marsi magmából, így nagyon hasznos dolgokat tudhatnak meg a Naprendszer múltjáról.
(Képünk illusztráció.)

HOZZÁSZÓLÁSOK