Ezért akarja nagyon Trump Grönlandot

Katonai szempontból stratégiai fontosságú, valamint gazdasági haszonnal kecsegtető befektetés lenne Grönland megvásárlása az USA-nak. Az olvadó Északi-sarkkör nyersanyagkincseiért óriási a versenyfutás a világ nagyhatalmainak részvételével - írta az Index.
Domokos Erika, 2019. augusztus 23. péntek, 18:32
Fotó: Pixabay

A múlt héten adta hírül több lap is, hogy Donald Trump amerikai elnök megvásárolná Grönlandot Dániától. Ezt az amerikai elnök is megerősítette, amelyre azonnal jött a dán és grönlandi válasz: a sziget megvásárlásáról szó sem lehet. Bár egyesek szerint Trump csak szeretne bekerülni a történelemkönyvekbe, az Egyesült Államoknak valóban érdekében állna a világ legnagyobb szigetének megvásárlása - írta cikkében az Index.

Grönland megszerzése nem először merült fel, az amerikai külügyminisztérium egy 1867-es elemzésében is javasolta a sziget megvásárlását. Konkrét ajánlatig 1946-ban jutottak el, amikor Harry Truman elnök 100 millió dollárnyi (mai értéken számítva 385 milliárd forintnyi) aranyrudat ajánlott Dániának a szigetért, amely stratégiai fontosságú lehetett volna a hidegháborúban. Dánia ezt visszautasította, de az 1950-es években megengedték az amerikaiaknak, hogy katonai bázist építsenek a sziget északnyugati csücskén. (A Thule Légibázis az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, ezt használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság is.)

Hatalmas kincseket rejt a terület

A sziget és környéke nem csak hadi szempontból lehet stratégiai fontosságú - jegyzi meg a cikk írója. A globális felmelegedés komoly gazdasági haszonnal kecsegtet, hiszen az Északi-sarkkör olvadó jege alatt rejtőzik a világ feltáratlan szénhidrogénkészleteinek negyede, amelyet Oroszországtól kezdve az Egyesült Államokon át Kínáig mindenki meg akar kaparintani. Ráadásul az olvadás egy új óceánt nyithat meg, ami sokkal rövidebbé teheti az utat Ázsia és Európa között.

Az Egyesült Államok földtani intézetének 2008-as felmérése szerint a világ feltáratlan nyersanyagkincsei közül az északi sarkkörön belül található a világ olajtartalékának 13 százaléka, a földgáztartalék 30 százaléka és a cseppfolyós halmazállapotban lévő földgáz 20 százaléka. A számok akkor is impozánsak, ha a világ teljes ismert készleteihez hasonlítjuk: az olaj 5,9 százaléka, a földgáz negyede van az Északi-sarkkörön belül, jelentős része ráadásul Grönland partjainál - hívta fel a figyelmet az Index.

HOZZÁSZÓLÁSOK