A felkelő naphoz zárkózik a szél - a szénnek meg annyi

Úgy néz ki, hogy a nap és a szél eltemeti a szenet - és idővel (de nem is olyan sokára) az atomenergiát is Japánban. Jelenleg ugyan a szigetországban a legdrágábbak a megújulós beruházások, de látszik már, hogy a piaci igények mellett az energiapolitikában is gyökeres irányváltás jöhet.
Szabó M. István, 2019. október 10. csütörtök, 16:16
Fotó: Getty Images - Napelemrét a Fuji lábánál

Noha a japán kormány 11 gigawattnyi új szénerőműves kapacitás megépítését már jóváhagyta, az erre kiszignózandó 71 milliárd dollárnyi beruházás-támogatás nagy része tényleg szó szerint eléghet. Alig öt év múlva ugyanis ezek működtetése is többe fog kerülni, mint a nap és a szél energiáját hasznosító erőművekben termelni.

Ebből az következik, majd - legalábbis a Carbon Tracker Intézet jelentése szerint - hogy a megújulók gazdaságilag térdre fogják kényszeríteni a szenes erőműveket. A tokiói intézet számításai szerint a napelemes és szélenergiás beruházások és termelés költségeinek könyörtelen zuhanása legkésőbb 2025-re áthúzza a szenes erőművekbe gondolt jövőt.

A tanulmányban azt írják, hogy a kormány által a közelmúltban jóváhagyott stratégiai energiaterve (melynek legfontosabb állítása, hogy a megújuló energiaforrásoknak kell lennie a fő energiaforrásnak, és "erőfeszítéseket kell tenni az energiaágazat 2050-ig történő dekarbonizálására"), valamint a szén-dioxid mentesítési politikák (értsd: a dekarbonizált társadalom megvalósítása összhangban kell álljon a párizsi klímamegállapodás céljaival) hosszú távon jó alapot biztosítanak a tiszta energiaforrások fontosságának növekedéséhez.

Közel a billenőpont

Összesen 21 tételnyi új szénenergia-projektet sorol fel a tanulmány, melyeket már terveznek, fejlesztenek vagy építenek Japánban. Ezek összkapacitása 11 gigawatt (GW). Várhatóan mindegyiket az eredetileg tervezett (25-30 éves működési) idő előtt be kell majd zárni, illetve azokat más termelőeszközre váltani - amennyiben a japán kormány komolyan veszi az új szén-dioxid-csökkentési céljainak elérését.

Ennél fogva a szerzők ablakon kidobott, elpazarolt pénznek tartják a 71 milliárd dollár elköltését, ebből az összegből szerintük jelenleg is meg lehetne menteni legalább 29 milliárdot, ha a kormány újragondolná az új beruházásokat.

A szénerőművek problémái közül a képen látható csak az egyik

A Carbon Tracker Intézet kutatói úgy látják az előrejelzésekből, hogy a napelemes energiatermelés üzemidőre számított villamosenergia-termelési egységköltsége (LCOE) 2023-ra olcsóbb lesz a szenes erőművekénél; de ennél is elgondolkodtatóbb, hogy emellett a tengeri szél (offshore) várakozások ezt 2022-re, a szárazföldi (onshore) szélerőművek esetében pedig 2025-re várható. Ez a "teljes pályás letámadás" azt eredményezi, hogy a nap-, és a tengeri szélenergia LCOE-je már a meglévő szénüzemek hosszú távú határköltségei alá kerülhetnek 2025-re, így azokat gazdaságilag egyre inkább megkérdőjelezi.

A tanulmány így arra jutott, hogy új szénerőműveket építeni már ma is túl drága és rizikós, mivel a költségek az elkövetkezőkben is csak nőni fognak. Az már csak újabb adalék mindehhez, hogy az elemzők úgy vélik, tavaly a világ szénerőműves flottájának 42 százaléka volt valószínűleg veszteséges, de ez az arány 2040-re 72 százalékig emelkedhet.

Zajlik a globális széntelenítés
Ahogyan azt a Napi.hu korábban megírta az Egyesült Államokból indult hullám az EU-ban azzal vált láthatóvá, hogy 2015-től egyre agresszívebb bejelentések születnek a szénerőművek bezárási céldátumairól. A tagországok egymás után jelentették be a barnaszén-búcsújuk idejét, de azóta kiderült, hogy még az e kérdésben eredetileg visszafogott német kormány sem húzhatja majd el a dolgot 2038-ig. A változás dinamizmusát jelzi az is, hogy az Egyesült Királyságban néhány éve még 20 százalék volt a szén aránya az áramtermelésben, két éve bejelentették, hogy 2025-ben leáll az utolsó szénerőművük, majd idén már hetekig szén nélkül biztosították az áramellátást. Ezen felbátorodva a National Grid (a brit Mavir) pedig már azt is bejelentette, hogy öt év múlva nem csak a széntől válnak meg, hanem drasztikusan csökkenteni kezdik a rendszer földgáz inputját is.
A magyar kormány részéről hivatalosan nincs céldátum, habár tavaly novemberben a klímaügyi tárca államtitkár-helyettese Brüsszel felé ugyanazt jelezte, mint legutóbb idehaza (és New Yorkban, a klímacsúcson is) Áder János: 2030-ra elérhető a karbonmentes magyar energiatermelés.

A nukinak is coki?

Egy védelme van ma a szénnek: a politika. Japánban a már működő és a még csak tervezett szénerőműves kapacitást is "olyan rendeletekkel védik, amelyek tisztességtelen előnyt biztosítanak számukra az energiapiacon" - olvasható a jelentésben. Meg az is, hogy a szabályozási környezet - hasonlóan a Franciaországban működőhöz - olyan, hogy a villamosenergia-piac a nukleáris energiát is előnyben részesíti a napfénnyel és a széllel szemben, ami a megújuló energiák további korlátozásához vezethet. Így energiapolitikai reform nélkül "a japán fogyasztó nem kaphatja meg a lehető legolcsóbb energiát" - áll a Carbon Tracker Intézet jelentésében.

Könnyen elképzelhető azonban, hogy ezt a jelzést a kormányban is veszik. Erre utal, hogy a szeptember közepén érkező új környezetvédelmi miniszter (a legújabb japán politikai csillag, Shinjiro Koizumi a korábbi népszerű liberális párti miniszterelnök, Junichiro Koizumi fia) úgy lépett be a kormányba hogy órákkal az érkezését követően egyszerűen annulálta elődje álláspontját.

Azét a klasszikus japán ügyintéző politikusként ismert Yoshiaki Haradáét, aki legutóbb azzal kerül be a hírekbe, hogy utolsó napos környezetvédelmi tárcavezetőként engedélyezte a felgyülemlett fukusimai sugárszennyezett víz Csendes-óceánba eresztését. Harada egyébként azt a Japánban sem éppen éppen népszerű nézetet vallotta, hogy a fukushimai katasztrófa után leállított atomerőműveket, amennyit csak lehet, idővel újra kell indítani.
Nos, Koizumi jelezte: erről szó sem lehet!

Azt szeretném megvizsgálni, hogyan selejtezzük le -, nem pedig azt, hogyan tartsuk meg őket"

- mondta a miniszter. Shinjiro Koizumi azóta a nemzetközi porondon is feltűnést keltő kijelentést tett: az ENSZ New York-i klímacsúcsára érkezve azt mondta a Reutersnek, hogy szerinte szexivé és szórakoztatóvá kell tenni a klímaváltozás elleni harcot, mert így mobilizálni lehet majd a fiatalokat (és rajtuk keresztül a ma még szénre támaszkodó Japánt) az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású jövő felé.

Olcsóbb lesz

A Carbon Tracker Intézet tanulmány elismeri, hogy Japán megújuló energiás költségei a legmagasabbak a világon, de úgy látja, hogy Japánban a szénkorszak így is véget ér. A kormány által szervezett első négy napenergia-aukció során (mindegyikre 2019-ben került sor!) a nagyméretű fotovoltaikus projektek által termelt villamos energia ára fokozatosan visszaesett. Legutóbb, az első aukción kötött ár kétharmadán - vagyis kilowattórára (kWh) számoltan már 10,5 jenen (árfolyamtól függően: 28-30 forinton) - is kötöttek már üzletet. (Összehasonlításként: a hivatalos adatok szerint a rendszerszintű áram ára hétfőn 7-12,5 jen/kWh között változott)

A nap és a szél hasznosítása - kicsiben már megy

Japán össznapelemes termelő kapacitása 2018 végén 55,5 GW volt. A szintén Tokióban található RTS Corp. tanácsadó cég előrejelzése szerint ez a szám 2030-ra meghaladhatja a 153 GW-ot.  Ami a szelet illeti: 2010-ben Japánban 2475 MW szélenergia kapacitás termelt a hálózatra, 2017-ben pedig már 3399 MW. Tavaly csak a szárazföldi szélfarmok kapacitásnövekedése volt akkora (261 MW), hogy az a teljes magyarországi szélerőmű-potenciálhoz mérhető (329 MW) - utóbbi azonban 2009 óta változatlan, így nem csoda, hogy Magyarország teljesen leszakad Európától.
2018 végén Japánban összesen 3653 MW online szélerőművi kapacitás mellett 64,6 MW offshore is dolgozott. A tengeri áramtermelés lehetőségét azonban most kezdik felismerni, így a következő években ezekre nagyobb hangsúly kerül. Becslések szerint több kiaknázható energia is van a vizekben: a szárazföldi szélenergia elméleti potenciáját 144 GW-ra, a tengerit 608 GW-ra becsülik.

A teljes telepített villamosenergia-termelési kapacitás a szigetországban 282 GW volt 2010-ben, ez a Fukusima után leállított atomerőművek hatására 2011-ben 240 GW alá esett. Az 53 leállított reaktor közül nem sokat indítottak újra, mégis, 2016-ra a telepített villamosenergia-termelési kapacitás már közel 292 GW volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2019.10.11 12:28

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

I_pad, 2019.10.10 21:25

A napi még mindig nem jött rá, hogy a villamosenergia ellátásnak folyamatosnak kell lenni. Ezért jönnek mindig az árral ami fontossága elmarad a biztonságos ellátáshoz képest.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

midnightcoder, 2019.10.10 18:34

Az a gond, hogy a fizika törvényeire a politikusoknak viszonylag kevés ráhatásuk van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html