Bemutatjuk a helyet, ahonnan menekülnek a magyarok

Venezuela nem ma süllyedt válságba, ám mostanra már mindenki komoly humanitárius veszélyről beszél. A helyzet gyors megoldására pedig egyelőre úgy tűnik, nincs esély – a Külügyi és Külgazdasági Intézet Venezuelával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén jártunk.
Dzindzisz Sztefan, 2019. március 2. szombat, 09:08
Fotó: Shutterstock

Valami történt januárban, hiszen amikor Juan Guaidó ideiglenes elnöknek kiáltatta ki magát, akkor a hatalomban lévő elnök, Nicolás Maduro, addigi szokásától eltérően nem vetette börtönbe - jelentette ki a beszélgetés során Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Mint mondta, Guaidó azóta is szabadon közlekedik az országban, tüntetéseket szervez és bármilyen meglepő sokak számára, még él. És hogy ez miért lenne meglepő? Eddig ugyanis Maduro jellemzően egyből börtönbe zárta és megkínozta a túl magasra törő az ellenzéki vezetőket. Néhányuknak ez az életébe is belekerült.

A változást most az hozta el, hogy Juan Guaidót a világ 50 országa, köztük az USA is elismerte Venezuela vezetőjeként. "Sőt, Madurót nyíltan megfenyegették, hogy ha Guaidónak vagy akár családjának bármi baja lesz, akkor annak következményei lesznek" - mondta Nagy, aki szerint a mostani vezetés leginkább az Egyesült Államoktól fél - az EU például nem tudott egységesen fellépni a kérdésben - , amelynek "megvannak a lehetőségei arra, hogy eltávolítsák az elnököt a pozíciójából". Igaz, tette hozzá, az USA-ban most, hogy közeledik a következő elnökválasztás, nem biztos, hogy megvan a politikai akarat a katonai beavatkozásra. Trump ugyanis biztosan nem akarja, hogy a voksolások előtt nem sokkal "hajón jöjjenek haza katonái holttestei".

Juan Guaidó még életben és ez sokakat meglepett
AFP, LUIS ROBAYO

A kutató szerint egyelőre nem igazán látni, hogy politikailag hova vezet a mostani folyamat, hiszen hiába vezettek be szankciókat Venezuelával szemben, az ország vezetésének barátai, a kínaiak és az oroszok - legalábbis a felszín alatt, hogy elkerüljék a nemzetközi bonyodalmakat - továbbra tudják finanszírozni Maduró hatalmát.

Bucsi-Szabó Edit, Magyarország Ecuadorba és Venezuelába akkreditált nagykövete ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet - a szakértő az eseményen végig a saját álláspontját és nem a magyar kormány véleményét közölte -, hogy Oroszország a második legnagyobb befektető a helyi olajszektorban, így bizony igen komoly gazdasági érdekei vannak a Latin-Amerikai országban. Éppen ezért a nagykövet szerint nem lehet egyértelműen következtetni arra, hogy mi az oroszok érdeke: Maduró hatalomban tartása egyrészt jól láthatóan fontos nekik, másrészt pedig, ha a gazdasági befektetéseiket akarják védeni és azt akarják, hogy visszafizessék a korábban elutalt hiteleket, akkor lehet, hogy bizonyos garanciarendszerrel számukra is elfogadhatóvá válna a jelenlegi elnök eltávolítása. Éppen ezért nem tudni azt sem biztosan, hogy az elmúlt időszakban Venezuelában feltűnt orosz katonák Madurót vagy az orosz gazdasági érdekeket védik.

Az oroszoknak kevés pénzük van arra, hogy hosszú távon életben tartsanak egy ennyire távoli országot - vélte Ricz Judit, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa, aki szerint ugyanakkor Kína árgus szemekkel figyel és bármikor be tud lépni Oroszország helyére. A nagy kérdés, hogy ezt akarják-e, ám erre egyelőre Peking kivételével senki sem tudja a választ.

A katonaságra figyel mindenki

Ricz szerint Guaidó és az ellenzék túlzottan optimistán ítélte meg, hogy a hadseregből hányan állnak majd át hozzájuk. A venezuelai hadsereg ugyanis egyáltalán nem homogén szereplő, igencsak elkülönülnek egymástól a magas, közepes és alacsony rangú tagjai. Ez utóbbiakból a hírek szerint csak az elmúlt hétvégén 200-250-en dezertáltak, a hadsereget elhagyók összlétszáma pedig megközelíti a 4 ezret.

Maduro egyelőre bízhat a hadseregben

A fő kérdés az, hogy a Madurót egyelőre hatalmában tartó katonaság meddig bírja, hiszen az ő - főleg alacsonyabb rangú - gyermekeik is éheznek. Ők most éppen ezért őrlődnek - Guaidó beszédeinek is a közkatonák vannak a központjában -, ám felülről meg vannak félemlítve, így Ricz szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben a hadsereg átállna az ellenzék oldalára. "Emiatt nagyon kemény kimenetele is lehet a mostani állapotnak, amit súlyosbít, hogy egyelőre az USA sem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét. És ne feledjük, Latin-Amerikában van hagyománya annak, hogy az Egyesült Államok hadsereggel szól bele a dolgok folyásába" - emelte ki Ricz Judit, aki szerint a helyzetet az is nehezíti, hogy eközben a hadsereg felső rétege továbbra is a státusz quo fenntartásában érdekelt, hiszen abból a kevés vagyonból, ami még elérhető az országban, ők vastagon érdekeltek. Ám éppen emiatt, a pénz elfogyásával párhuzamosan folyamatosan nő a katonai puccs lehetősége. Egyelőre azonban, amíg a hadsereg kezében van az ország bevételeinek szinte száz százalékát hozó állami olajvállalat, nem kell félnie Nicolas Madurónak.

A hadsereg vezetőinek megjelenése az állami olajvállalat, a PDVSA vezetésében ugyanakkor azt hozta magával, hogy harmadára esett vissza a kitermelése a világ legnagyobb olajtartaléka felett ülő országnak. Ez nem csoda, hiszen a korábbi szakértőket leváltották és önjelölt vállalatvezetők özönlötték el a céget, akik nem ritkán csak a saját zsebük teletömésével vannak elfoglalva.

Ide kapcsolódó érdekesség, hogy az olaj felét az USA-ba exportálta Venezuela, ám a szankciók bevezetése óta már más vevők után kell nézni. Itt jöhet szóba Oroszország és Kína, ám ők nemcsak jóval távolabb fekszenek, ami nemcsak jelentősen növeli a költségeket, de feltehetőleg sokkal rosszabb kondíciókat is ajánlanak a kényszerhelyzetben lévő venezuelaiaknak. Ráadásul, mivel a mostani vezetés teljesen leépítette az olajipart, ezért annak helyreállítása nemcsak szakértelmet, hanem rengetek pénz is igényel majd, amit kérdéses, honnan fognak előteremteni - mondta Ricz Judit. (Arról, hogy a venezuelai gazdaság hogyan és miért omlott össze, itt és itt olvashat.)

Közel a totális katasztrófa

Márpedig valamit lépni kell, hiszen Venezuelában jelenleg havonta minimum duplázódnak az árak, az élelmiszerek pedig van, hogy naponta. Mivel hivatalos adatok nincsenek, ezért csak tippelni lehet, de a szakértők között nagyjából egyetértés van abban, hogy 2018-ban nagyjából 1 700 000 százalékos volt az infláció.

Rengetegen menekülnek az országból - ahogy tudnak
AFP, NELSON ALMEIDA

A humanitárius válságot mutatja az is, hogy 2016 óta átlagosan tíz kilót fogytak a venezuelaiak, miközben összeomlott a közbiztonság: a gyilkossági ráta ma már 100 darab százezer főre vetítve, amivel már második a világon Venezuela. Ezek után nem meglepő, hogy becslések szerint 3-3,5 millió ember hagyta el az országot, jellemzően a környékbeli országokba keresve menedéket. (A humanitárius katasztrófáról itt írtunk korábban bővebben.)

Ricz Judit szerint ha a következő hónapban, években nem változik a helyzet, akkor ez a szám becslések szerint akár 10 millióra is nőhet. Mindezt úgy, hogy egy 30 milliós országról beszélünk.

Mit akar az ellenzék?

Az ellenzék elképzelése a következő: Maduró minél hamarabb távozzon, majd ezt követően alakuljon meg egy átmeneti kormány, aminek a fő feladata az lenne, hogy kiírja a következő elnökválasztásokat - mondta Bucsi-Szabó Edit.

A fő céljuk tehát, hogy elinduljon egy előfeltételekhez kötött átalakulási folyamat, amelynek a végpontja a választás lesz. Azt azonban, hogy ez hogyan történhet meg, ma még senki sem tudja, hiszen Maduró továbbra is hatalomban szeretne maradni. Éppen ezért Bucsi-Szabó Edit szerint a következő elnökválasztásig nagyon hosszú út vezet, legalább 8-10 hónapban kell gondolkodni, amíg megalakulhat az átmeneti kormány. Ennek megfelelően reálisan gondolkodva 2020 végén lehet majd parlamenti választásokat tartani.

A tüntetés önmagában nem elég
AFP

Ez utóbbi érdekes helyzeteket teremthet, hiszen amennyiben a jelenlegi mandátumokat nézzük, akkor bár azt látjuk, hogy az ellenzék többségben van, ám a nemzetgyűlésben 13 ellenzéki párt között oszlanak meg a mandátumok, így összességében a kormánypárt a legerősebb - tette hozzá Soltész Béla, az ELTE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszékének adjunktusa. Szerinte amennyiben a kormányzó párt hajlandó tárgyalni az új választásokról, úgy azon ők is indulhatnának. Ez jól illeszkedik Guaidó csapatának kommunikációjába, amely az alacsony rangú chavistákat győzködi, hogyha megszabadulnak a párt vezetésétől, akkor nekik is helyük lehet az átalakulásban.

Erre pedig van esélye Nagy Sándor Gyula szerint, hiszen az elmúlt évek ámokfutását látva sok chavezista elhagyta Madurót, mondván, Hugo Chavez lenne az első aki megbuktatná utódját.

Márpedig az országban a mai napig igen erősen él a chavezi, erősen baloldali ideológia, amely a szegénység támogatásáról szólt. Ez pedig problémát okoz Guaidóéknak, akik jobboldali, konzervatív fehér fiatalokként jelennek meg a képernyőn - tette hozzá Ricz. Márpedig az egységre - és külső támogatásra - most mindennél nagyobb szüksége van az országnak, ha valaha talpra akar állni. Ez azonban egyelőre nagyon nincs meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Der_Zahnarzt, 2019.03.02 18:47

A magyarok Magyarországról menekülnek. Venezuelából maximum egy pár második világháborús emigráns kevercs leszármazottja. Röviden a cím ismét egy orbitális marhaság.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html