Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Minden igazságtartalmat nélkülöz, hogy korlátozni akarjuk az internet szabadságát − mondta az ENSZ nemzetközi távközlési egyesületének (ITU) főtitkára, Hamadoun Touré a Dubaiban ezen a héten kezdődött másfél hetes konferencián (nemzetközi távközlési világértekezlet - WCIT), ahol több mint 160 ország mintegy kétezer delegáltja próbál megegyezésre jutni a távközlési és az internetpolitika aktuális kérdéseiről. Az ITU által szervezett konferencia célja a 25 évvel ezelőtti távközlési szabványok (ITR) felülvizsgálata, valamint az internet biztonságát, illetve fejlődő világbeli terjesztését segítő politikák kidolgozása.
A jelenleg érvényes szabványok kidolgozásakor, 1988-ban sem az internet-, sem a mobiltelefon-szolgáltatások nem voltak olyan tömeges méretűek, mint manapság − vannak a területnek olyan szakértői, akik szerint éppen ez, tehát a szabályozás hiánya kellett a világháló és a rajta keresztül elérhető szolgáltatások példátlanul gyors terjedéséhez. Az ITU adatai szerint legalább 2,5 milliárd embert érnek már el az online szolgáltatások; az ezeket szabályozó mai joganyaghoz több mint kilencszáz módosító javaslat érkezett a konferencia előtt az ENSZ tagországaitól.
Aggodalom van bőven
A szilícium-völgyi óriáscégek − köztük is a leghangosabb Google − és a blogszféra véleményét visszhangozva az Egyesült Államok, valamint jó pár fejlett ország viszont tiltakozik minden újabb szabályozási kísérlet ellen. A leggyakrabban hangoztatott félelem szerint ha többséget kap a kínai és orosz álláspont, miszerint az országok saját hatáskörükben − "biztonsági kockázatok" esetén − korlátozhatnák az internetes tartalmakat és a hozzáférést, az mindenütt felbátoríthatná az internetes cenzorokat.
Mások pedig az internetes forgalom differenciálása miatt aggódnak: eddig a szolgáltatók nem tehettek különbséget adat és adat között − így megkímélve például a netes reklámok kiemelt kezelését −, van azonban olyan javaslat, amely lehetőséget teremtene erre is. Az internet szabadságáért aggódó blogokon démonizált ITU renoméján az sem javított, hogy a konferencia előtt nem voltak hajlandóak átláthatóvá tenni a javaslatokat − WCIT-leaks néven külön szivárogtató honlap indult a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára −, és a kritikákra mindössze annyit feleltek, hogy "bárki lobbizhat az országa delegációjánál".
Mások szerint azonban a konferencia és a szabályozás központosítása éppen hogy lehetőséget teremtene az internet-hozzáférést vagy egyes oldalak elérését korlátozó vagy éppen elnyomó nemzeti szintű hatósági fellépések korlátozására. Amíg ugyanis nincs globális szabályozás, addig bármelyik ország szabadon dönthet úgy, mint Kína, amikor bevezette a Nagy Tűzfalat − kirekesztve ezzel például a Facebookot, a YouTube-ot és a Twittert is −, vagy Szíria, amikor a napokban egyszerűen lekapcsolta az internetet az ország területén. Sokan figyelmeztetnek arra is: az internet infrastruktúráját és szabványait az ICANN nevű szervezeten keresztül de facto kontrolláló Egyesült Államok, valamint a részvényesei nevében beszélő Google részéről nem túl hiteles a szabályozás miatti aggodalom.