Az oroszoknak is feltűnt, hogy a háború rosszat tesz a turizmusnak

Vesztésre áll az orosz idegenforgalom Moszkva sikeres háborúinak köszönhetően – egyre kevesebb orosznak jut külföldi utazásra, és az is visszaüt, hogy egyre kevésbé szívesen látják őket a nyugati országokban.
Barabás T. János, 2015. október 30. péntek, 12:18
Fotó: Reuters

Az oroszok külföldi utazási terveinek betett a rubel értékének mintegy felére zuhanása, de legalább ennyit árthatott a politika durva, közvetlen beavatkozása: a kormányszervek és a biztonsági szolgálatok, fegyveres testületek tagjainak gyakorlatilag megtiltották, hogy külföldön töltsék szabadságukat, sőt egyes testületek a biztonság kedvéért bevonták alkalmazottaik útlevelét is.

A The Moscow Times szerint ötödére zuhant a szilveszterre külföldre készülők száma az elmúlt két év alatt: 2013-ban még 150 ezren ünnepelték az újévet hazájuktól távol, tavaly már csak 30 ezren. Ráadásul megváltoztak az útirányok is. Az orosz idegenforgalmi irodák szövetsége (ATOR) vezérigazgatója, Maja Lomidze szerint a legkedveltebb célponttá Egyiptom, Thaiföld és az Egyesült Arab Emirátusok váltak.

Betett az idegenforgalomnak az ország második legnagyobb légitársasága, a Transaero csődje is, amely összeomlott 250 milliárd rubeles (4 milliárd dollár) adósságterhe alatt. Az általános kép legalább ennyire kedvezőtlen: az év első negyedében több mint 30 százalékkal, a 2014-es 9,4 millióról 6,5 millióra esett a külföldre utazó oroszok száma a központi statisztikai hivatal adatai szerint. A legnagyobb zuhanást, több mint 40 százalékost, a tengerentúli utaknál tapasztalták.

Az ágazat megmentése érdekében határozott lépéseket tett és tesz a kormány, szervezetei és vállalatai - például rendkívüli kedvezményeket kapnak azok, akik hazafias hazai üdülőhelyeket választanak, az élmunkások ingyen nyaralhatnak, és különböző beruházásokkal igyekeznek vonzóbbá tenni a kikapcsolódást kínáló létesítményeket.

Az erőfeszítések jelentős része a Krím feltámasztására irányul, amelyet idén eddig több mint 3,9 millióan látogattak meg. Ez ugyan 34 százalékkal több mint tavaly, de így is csak töredéke a korábbi évekének - 2012-ben a félsziget vendégforgalma 6,1 millió volt. Idén a félsziget szállodai szobáinak mintegy harmadát sikerült megtölteni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vette a fáradtságot, hogy ezért is az ukrán kormányt vádolja, kijelentve: irányításuk alatt az üdülők olyan minősíthetetlen állapotba kerültek, amit csak részeg bányászok találhattak elfogadhatónak, az oroszok ennél jobbat érdemelnek. Mint mondta, a Krímbe látogató szakértőik szerint a szálláshelyek annyira nem felelte meg az orosz járvány- és egészségügyi előírásoknak, hogy emberi lakhatásra alkalmatlannak minősültek. Az ukrán bányászok szervezetei felháborodottan utasították vissza Putyin szavait.

A hazai vendéglátás fejlesztése érdekében Vlagyimir Putyin - immár nem először - kilátásba helyezte az oroszországi látogatáshoz szükséges formaságok egyszerűsítését. Legutóbb azt javasolta, hogy tegyék vízummentessé a turista forgalmat Indiával és Dél-Afrikával. Nyilván nem véletlenül éppen az államtanács elnökségének a Krím-félszigeten tartott gyűlésén vette elő a témát azzal, hogy turistacsoportok esetében terjesszék ki a vízummentes cserét valamennyi BRICS országra. Ez a csoport tömöríti Kínát, Oroszországot, Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát. A csoportosan érkező kínaiakat már felmentették a vízumkötelezettség alól - a TASZSZ szerint tavaly közel 410 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.

HOZZÁSZÓLÁSOK