Nagyot ütött a Facebook bejelentése - elindult a kapkodás?

Lépéskényszerbe hozta a Facebook a jegybankokat azzal, hogy bejelentette, bevezetné saját digitális devizáját, a Librát. A nagyobb jegybankok eddig ugyanis igazából csak elméleti szinten foglalkoztak a kérdéssel, s most rádöbbentek, a dolog sokkal sürgősebb, mint gondolták.
Lovas-Romváry András, 2019. szeptember 30. hétfő, 13:21
Fotó: AFP - képünk illusztráció

A jelek szerint a Facebook bejelentése, hogy létrehozza és bevezeti saját digitális fizetőeszközét, a Librát, komoly nyomás alá helyezte a világ nagy jegybankjait - írja összefoglalójában a Financial Times. A digitális pénz ugyanis a legtöbb nemzeti bankban eddig csak elméleti tanulmányok szintjén foglalkoztak - tisztelet a kivételnek, például a kínai jegybanknak -, azonban a Facebook bejelentésével a jegybankároknak rá kellett döbbenniük, a Libra nagyon gyorsan elterjedhet és komoly sikert arathat, a fogyasztóknak ugyanis igényük van egy digitális pénzre. S ha ezt a jegybankok nem alkotják meg maguk, akkor majd megteszi helyettük valaki más.

Valószínűleg azonban a Facebook sem várta a Libra júniusi bejelentésekor, hogy annak hírére egyre több kormány akarja majd létrehozni saját elektronikus pénzét. A francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire mindenesetre azt szeretné elérni, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jövő hónapban tartandó éves közgyűlésén kezdjenek nyílt párbeszédbe a résztvevők az állami kibocsátású digitális pénz, az e-készpénz szükségességéről. Le Maire egyébként egyike a Libra legnyíltabb ellenzőinek. Korábban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi feltételek mellett ő mindenáron ellene van a Libra Európai Unión belüli engedélyezésének, s eközben a digitális fizetőeszközöket egy unión belüli keretrendszerben szabályozná.

Mark Carney, a Bank of England kormányzója augusztusban egy beszédében jelezte, szerinte jobb lenne, ha az amerikai dollár szerepét a nemzetközi fizetési rendszerekben egy olyan mesterséges deviza vehetné át, amely a jegybankok által kibocsátott digitális devizákból lenne összeállítva, semmint egy magánkézben lévő társaság által kibocsátott deviza.

A brit lap szerint a jelek arra utalnak, hogy a Libra bejelentése sokkolta a döntéshozókat és a szabályozó hatóságokat egyaránt. A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoport azonnal felállított egy munkacsoportot, hogy vizsgálja meg a Librát és a hozzá hasonló, úgynevezett "stablecoin"-okat. Ezek olyan digitális devizák, amelyek értékét a bitcoinnal szemben egy mögöttes termékkosár, vagy befektetési egységkosár garantálja. A csoport vezetésével  Benoit Coeuré-t, az ECB kormányzótanácsának tagját bízták meg. A lap szerint a kezdeményezés egy hosszú és gyümölcsöző megbeszélést eredményezett a G7 pénzügyminiszterei között a témában, ahol állítólag egyetértettek abban, hogy foglalkozni kell a kérdéssel és állami szinten kell arra megoldást találni.

Most a politika ébred

Coeuré egyébként ebben a hónapban az egyik beszédében azt mondta, a Libra és a hozzá hasonló magánkezdeményezések hatalmas kihívást jelentenek nem csak biztonsági és adatvédelmi oldalról, de a pénzügyi stabilitás és a jegybankok monetáris politikájának megvalósíthatósága szempontjából is. Szerinte a Libra bejelentése ébresztőt fújt a jegybankok számára. A legfontosabb üzenet az, hogy a fogyasztók nagyon hiányolnak egy olyan digitális devizát, amellyel a jelenleginél sokkal egyszerűbb és olcsóbb lehet a több devizát igénylő és ezért költséges tranzakciók lebonyolítása, a Libra pont ezt ígéri.

Most egyébként nem is a jegybankok azok, akik felébredtek, hiszen ők már évek óta foglalkoznak a digitális fizetőeszközök okozta kihívásokkal, hanem inkább a politikusok. Svédországban például már fut az e-korona nevű digitális pénzzel egy kísérleti projekt. Azért éppen Svédországban, mivel itt a világon az egyik legkisebb arányú jelenleg is a készpénz használata a fizetési tranzakciók során.

Persze nem minden jegybank olyan kísérletező kedvű, mint a svéd, az eurózónában például nagyon tartanak attól, hogy a pénzügyi rendszert komolyabban veszélyeztetné egy, a Librához hasonló digitális deviza bevezetése. Az FT által megkérdezett szakértők szerint ugyanis egy ilyen bevezetése csökkentené a bankokba vetett bizalmat, a közvetlen hozzáférés a jegybanki számlákhoz (amelyet ezek szerint egy ilyen rendszer feltételez) növelné pánikhelyzetben egy-egy bank megrohanásának valószínűségét (azaz, amikor a megrettent betétesek egyszerre akarják kivenni pénzüket a bankból).

A többség óvatos

Japánban is óvatosak a jegybankárok, Masayoshi Amamiya, a Bank of Japan helyettes kormányzója nyáron mondta azt, hogy ők nem terveznek egyelőre digitális pénzt kibocsátani, de komolyan tanulmányozzák a kérdést. Ez a hozzáállás egyébként még mindig a leginkább jellemző a jegybankokra, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) januári tanulmánya szerint az általuk vizsgált 63 jegybank 70 százaléka mondta azt, hogy elméletben tanulmányozzák, hogy működne egy digitális pénz bevezetése a saját országukban. Ezek fele már megvalósíthatósági vizsgálatokat is folytatott, s egy kisebb hányaduk már próba projekteket is elkezdett előkészíteni.

A kérdés vizsgálata azonban nem teljesen marad meg az elméletek szintjén, legalábbis a BIS felmérése szerint. Bár elég kevés jegybank mondta azt, hogy nagyon, vagy eléggé valószínű, hogy a következő hat évben digitális pénzt fognak bevezetni, a megkérdezettek egyharmada lehetségesnek tartotta azt.

Uruguayban például  már amellett döntöttek, hogy kísérleti projekt keretében kibocsátanak egy úgynevezett e-pesót, a Kínai Népi Bank pedig júliusban azt mondta, hogy gyakorlatilag készen állnak egy saját digitális pénz kibocsátására.

A tény, hogy most már a politikusok is nagyobb érdeklődést tanúsítanak a téma iránt, felgyorsíthatja a folyamatot. Különösen akkor, ha egy fejlett ország jegybankjának kísérlete - mint amilyen most a svéd Riksbanknál fut - sikerrel jár.

De mit érez a fogyasztó?

Azt, hogy egy digitális pénz bevezetése mennyire hoz érezhető változást a fogyasztók életébe, sok mindentől függ. Nagy valószínűséggel egy digitális pénzzel való fizetés sem különbözik majd sokban attól, hogy az emberek többsége az elektronikus fizetési megbízásait és átutalásait intézi. A lap szerint az ügyhöz leginkább közelálló jegybankárok, mint például Coeuré is, a magánszektor szerepét hangsúlyozzák az elektronikus fizetési szolgáltatások fejlesztésében. A most körvonalazódó megoldások közül a legvalószínűbb az, hogy jöhet majd valamiféle, a magánszektor által kínált elektronikus pénztárca, amelyet azonban olyan tokenekkel lehet majd feltölteni, amely mögött jegybanki tartalékok állnak.

A Bank of England mostani vizsgálatai is ilyen rendszer felé mutatnak, ahol a fintech cégek valamilyen formában hozzáférhetnek a jegybanki tartalékokhoz. A fogyasztók ebben az esetben a digitális pénz nyújtotta lehetőségekben nem érzékelnének igazán nagy újdonságot azokhoz a szolgáltatásokhoz képest, amelyeket már ma is nyújt például a PayPal. A különbség mindössze az, hogy ebben a rendszerben a felhasználó számára a pénz értékének és a tranzakciók elszámolásának biztonságát is annak kibocsátója, a jegybank garantálná.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2019.09.30 16:53

Helyes. Végre megtöri valami/valaki a hegemóniát. A fogyasztók, az ügyfelek járnak majd jól.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html