Az internetes újságírásra, amelyet valaha a jövő útjának tartottak, ugyanaz a sors vár, mint a lassan, de biztosan kihaló hagyományos újságkészítésre. A modern újságcsinálás azzal a problémával néz szembe, hogy míg a nyomtatott sajtótermékek még dollárokat kaptak a hirdetőktől, addig az internetes médiának csak centek, a mobilnak pedig legfeljebb fityingek jutnak - írja Megan McArdle szakszerző tárcájában a Bloombergen.

A média közgazdasági nézőpontból kétoldalú piacon próbál megélni. A kiadók el akarják adni a híreket és a szórakoztató tartalmakat olvasóiknak, miközben az utóbbiakat, mint potenciális vásárlókat el akarják adni a hirdetőknek. A speciális kiadványok és az előfizetés soha nem fedezte költségeiket, éppen hogy csak elég volt a nyomtatással és a terjesztéssel kapcsolatos kiadásokra. Az újságírók bérét a hirdetésekből kellett előteremteni.

Rosszul alakult

Az internet megjelenése drasztikusan csökkentette a terjesztési költségeket, ám a hírek előállításának ára nem változott. Az információk összegereblyézése, rendezése és megírása meglepően idő- és pénzigényes tevékenység. Az olvasókat mindig meglepi, amikor egy szakmabeli elmondja nekik mennyi melóba telik fél újságoldalnyi komoly cikk tető alá hozása.

Miközben ez a költség nem csökken a hirdetési bevétlek esnek. Először is nem lehet annyit kérni az internetes reklámokért, mint a nyomtatott sajtóban megjelent társaikért. Egy évtizede mindenki azt gondolta, hogy az internetes újságok hirdetési bevétele meg fogja haladni a nyomtatott sajtóét. A reklámozó pontosabban meghatározhatja a célcsoportját, mérheti a kattintásokat - ezért ahogy az olvasók is hozzászoknak az újfajta reklámfogyasztáshoz, dőlni fog a pénz.

Ez a feltételezés nagy tévedésnek bizonyult. A online reklámpiac nem jobb, mint a nyomtatott termékeké, ráadásul megoszlik a sajtó és a keresők és a közösségi site-ok üzemeltetői, illetve az online kiskereskedők, használtcikk-közvetítők között.

Lesz még rosszabb

A hirdetések további zsugorodását vetíti előre az amerikai National Bureau of Economic Research nonprofit kutatóintézet friss felmérésének eredménye. A jelentés megállapítja, hogy jelenleg az internetes hirdetések, ezen belül a keresésekhez kapcsolt üzenetek jelentik a reklámpiac leggyorsabban növekvő szegmensét, ám kérdés, meddig marad ez így. A kutatás szerint a keresésekhez rendelt reklámokra olyanok kattintanak rá, akik eleve az azokban szereplő terméket keresik, azaz tehát ezek a hirdetések nemigen hoznak új vevőt. Ezért ezek haszna töredéke annak, amit általában gondolnak róluk.

Még kirívóbb a márkanevekre (brand) alapozó hirdetések esete, amelyeknek nincs mérhető rövid távú hatásuk. Ha a márkanév nem játszik szerepet, akkor legalább az új, ritkán vásárló vevőkre pozitív hatást gyakorolnak a hirdetések. A kattintók többsége azonban olyan, akit nem befolyásolnak a reklámok, következésképpen az ő esetükben tisztán ablakon kidobott pénz a hirdetés ára. Ennek alapján a feladó jobban teszi, ha nem is próbálkozik velük.

Nincs remény

Az újságírók elvileg értelmezhetik ezt jó hírként is, hiszen ha a kattintáshoz kapcsolódó hirdetések haszontalanok, akkor az ezekre fordított pénz átáramolhat hozzájuk. Másrészt lehet ez nagyon rossz hír is, hiszen ha még a Google hírhedt reklámozási technikája sem működik, akkor kár erőlködni, akár be is zárhatjuk a boltot, mielőtt csődbe megyünk. (Csak remélhetjük, hogy egyetlen tanulmányból nem lehet általános következtetéseket levonni.)

Ha a jelentés tanulságai fedik a valóságot, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy felesleges olyan hirdetéseket feladni, amelyek a keresőkön a vásárlás előtt álló fogyasztókat célozzák meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az online újságokban feladott hirdetéseknek hasznosabbak, ugyanis számos hátrányuk van.

Az első, amit már mindenki megtapasztalt: minél inkább fel akarja hívni magára a figyelmet egy reklám, annál jobban felbosszantja az internetezőt. Ezért aztán fele sem tréfa annak, hogy míg egy nyomtatott újságból senki sem fogja egyenként kivágni a hirdetéseket, addig sokan igénybe vesznek olyan programokat, amelyek blokkolják az internetes hirdetéseket.

Nem kellenek

A legnagyobb gond, amivel az online médiának szembe kell néznie azonban az, hogy a potenciális hirdetőknek, a vállalatoknak, intézményeknek, más szervezeteknek nem feltétlenül van szükségük közvetítőkre üzeneteik eljuttatásához. Semmiből sem áll saját weboldalaik felépítése, saját videóik elkészítése és kiadása a YouTube-ra.

Természetesen szeretnék elérni a sajtóorgánumok olvasóit, de nem mindenáron. Az online portálokon a nézelődők egy klikkeléssel eltüntethetik a hirdetéseiket vagy figyelmen kívül hagyhatják azokat, így feltehetik maguknak a kérdést: ezekre költsék-e reklámbüdzséjüket vagy saját webes jelenlétük erősítésére? Ha az utóbbi mellett döntenek, akkor az újságíró csak annyit tehet, hogy összeveti a valósággal azt, amit saját magukról állítanak.

Nekik összejött

A közösségi finanszírozás (crowdfunding) módszerével 15 ezer előfizetőt és összesen 900 ezer eurót gyűjtött határidőre egy német online újság, a Krautreporter.de. A szerkesztőség pénteki közleménye szerint az egyhónapos crowdfunding kampány vége előtt alig négy órával elérték a célt, a 15 ezer egyéves előfizetést, és így elindulhat "az újság, amelyet az olvasók alapítottak". Krautreporter ezzel szemben alapos oknyomozó cikkeket, riportokat, portrékat és az események, folyamatok hátterét megvilágító anyagokat, "jó újságírást" ígér - a függetlenség megőrzése céljából - reklám nélkül, hogy az olvasók "megértsék, mi történik a világon".

A támogatóknak regisztrálniuk kellett az oldalon, és a kampány idején a hitelkártyaadataikat kellett megadniuk. A szerkesztőség kötelezettséget vállalt arra, hogy az egy évre szóló 60 eurós előfizetési díjat csak akkor szedik be a megadott kártyaadatok alapján, ha sikerül elérni a 15 ezres előfizetői kört. A crowdfunding kampány vége előtt 3 órával már 16175-nél jártak. A 28 tagú szerkesztőség a napokban elkezdi a tartalomszolgáltatást.