A kereslet visszaesésének már meg is vannak első áldozatai, a német Repower vezetői a kínai turbinagyártás befejezését fontolgatják a belső-mongóliai üzem többségi tulajdonosi részének értékesítésével. Ezzel együtt bizonyos alkatrészeket továbbra is a távol-keleti országban tervez előállítani a német cég. A gyár irányítását a The Financial Times szerint a Repower helyi partnere, az állami tulajdonban működő Nort Heavy Industry veszi át.

Előzés után vészfék

Az utóbbi években a turbinaárak jelentősen mérséklődtek, miután a kínai gyártókapacitás túlszárnyalta a keresletet. Kína az elmúlt öt évben káprázatos előretörést produkált a szélenergia-felhasználás terén is, gyakorlatilag nulláról indulva tavaly már a világon a legnagyobb kapacitást installálta. Idén viszont már arra számítanak, hogy a tavalyi csúcshoz képest mintegy ötödével visszaeshetnek az új telepítések - elsősorban a szigorúbb kormányzati szabályozás, illetve a villamosenergia-hálózat szűk keresztmetszetei miatt. Ráadásul a kínai piac fékezése egybe esik a globális szinten jelentkező túlkapacitással és az ingadozó kereslet okozta problémákkal. Az Egyesült Államokban - a világ Kína utáni legnagyobb piacán a szélturbinák számára - a vonatkozó adó-visszatérítés hamarosan várható kifutása miatt ugyancsak vérszegény a felhasználás növekedése.

Bár az idei első félévben globálisan 15 százalékkal több szélenergia-kapacitást állítottak üzembe, mint egy évvel korábban, ám a bázis egyrészt igen gyenge volt a válság miatt, másrészt Kína mindössze 2,6 százalékos bővülést tudott fölmutatni - ami az év végére a várakozások szerint hanyatlásba is fordulhat. Idén az európai kereslet egészséges élénkülést mutatott, azonban a megszorító intézkedések kikezdhetik ezt. Az iparág számára az egyik reménysugárt Németország jelenti, amely a várakozások szerint részben szélenergiával pótolná a fukusimai nukleáris válság után leállított atomerőművi kapacitásokat.

Kína 2010-ben vette át a vezetést a telepített szélenergia-kapacitások terén az USA-tól. Az ázsiai országban tavaly 16,5 gigawattal 42,3 gigawattra bővült a kapacitás. Közben az amerikai lendület a Reuters beszámolója szerint a 2009-es ütem felére gyengült. Az Európai Unióban összességében 9,3 gigawatt új szélenergia-kapacitást helyeztek üzembe tavaly, a teljes kapacitás így 84,1 gigawattra bővült. Globálisan 22,5 százalékkal, 35,5 gigawattal 194,4 gigawattra bővült a teljesítmény - vagyis a világon 2010-ben épített szélerőmű-teljesítmény felét Kínában helyezték üzembe.

Rossz minőség, áramszünetek

A korábbi gyors növekedést alapvetően a jelentős állami támogatás biztosította, a könnyű finanszírozási feltételek az új szélfarmok valóságos burjánzását okozta: 2007-től 2010-ig minden egyes évben megduplázódott a szélenergia kapacitás. A gyors bővülésnek azonban a kínai kormány szerint negatív hatásai is vannak, ilyen például a gyenge minőségű termékek megjelenése.

Iparági vezetők szerint a gyengülő kereslet miatt számos kínai gyártó is kiszorulhat a piacról. Az országban több mint 60 turbinagyártó működik, mind viszonylag fiatal szereplő, ám vélemények szerint akár a többségüket is térdre kényszerítheti a piaci körülmények romlása. A negatív trend kialakulásának egyik oka a szűkülő hitelpiaci lehetőségekben keresendő, ami a szélpark-építők számára alaposan megnehezíti a finanszírozáshoz jutást. Peking fokozatosan szigorított monetáris politikáján idén az infláció elleni küzdelem jegyében. Másrészt a döntéshozók új szabályozással igyekeznek föllépni az alacsony minőségű turbinák ellen, miután idén már több nagy, szélturbinák által okozott áramszünet okozott problémát.