Az Orbán-kormány fontos győzelem előtt áll

A bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó összhangban van az uniós joggal- állapította meg Juliane Kokott, az Európai Bíróság német főtanácsnoka a Tesco-Global Áruházak Zrt. által indított ügyben.
Domokos László, 2019. július 4. csütörtök, 11:00
Fotó: Reuters

A ma ismertetett indítványában Juliane Kokott főtanácsnok a magyarországi távközlési különadónak az uniós joggal való összhangjával kapcsolatban - 2019. június 13-án a Vodafone-ügyben ismertetett indítványában foglalt indokokkal lényegében összecsengő indokok alapján - annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó összhangban van az uniós joggal.

Régi  történet

Még a gazdasági válságra válaszul Magyarország ágazati különadókat vezetett be. A bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett különadó kapcsán az Európai Bíróság a Hervis-ügyben 2014. februárban kimondta, hogy valamely, a vállalatcsoportba tartozó, más tagállamokban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolt vállalkozásokat hátrányosan érintő adó a társaságok székhelyén alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

A 2012 végéig élt kereskedelmi különadó 500 millió forint nettó árbevételig nulla százalék volt, majd az adómérték három fokozatban 0,1-ről 0,4 százalékra nőtt, végül a 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétel után 2,5 százalék volt.

Az EB a magyar bíróságok feladatává tette annak megállapítását, hogy e hátrányos megkülönböztetés a magyar különadónál ténylegesen fennállt-e, különös tekintettel arra, hogy a magyar jogszabály szerint a vállalatcsoportba tartozó, kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok kötelesek az árbevételüket egy erősen progresszív adómérték alkalmazását megelőzően összeadni, majd az így kapott adóösszeget egymás között, a valós árbevételük arányában elosztani. A magyar piacon különösen a Spar, a Hervis és a Match működött vállalatcsoportba tartozó, kapcsolt vállalkozások formájában.

E vizsgálat során a magyar bíróságoknak figyelemmel kellett venniük azt is, hogy a vállalatcsoportba nem tartozó jogi személyek közül a főleg magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező és egységes cégjelzés alatt, franchise rendszerben - boltonként jellemzően külön gazdasági társaságként - működő vállalkozásoknál (többek közt a CBA, a Coop) az adóalap az egyes franchise jogosult adóalanyok elkülönülten vett árbevételére korlátozódik, amely árbevételeket nem kell összeadni az adóalap megállapítása céljából, ami által az így működő cégek a gyakorlatban elkerülik a progresszíven megemelt felső adókulcsok alkalmazását.

A mostani ügyet a külföldi tulajdonban álló és Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet nem vállalatcsoportba tartozó, kapcsolt vállalkozások formájában, hanem egy belföldi székhelyű gazdasági társaság az országban szétszórt telephelyei útján folytató Tesco azért kezdeményezte, mert egyrészt működési formájára nem terjed ki a Hervis-ügyben hozott ítélet hatálya, másrészt úgy véli, hogy a hátrányos megkülönböztetés a franchise rendszerben működő magyar cégekhez képest vele szemben is fennáll, mivel köteles a telephelyei által termelt bevételek összeadására és az erősen progresszív adómérték alkalmazására (a magyar piacon a Lidl és a Penny Market is hasonló helyzetben voltak).

A brit cég a 2010-2012-as üzleti évei vonatkozásában vitatja a rá kivetett különadónak az uniós joggal való összhangját, amellyel kapcsolatban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lényegében azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a Hervis-ügyben nem vizsgált elemeknél a különadó összeegyeztethető-e az uniós alapszabadságokkal, az uniós jognak a gazdasági szereplők közötti hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, valamint az egyszerre több fajta forgalmi típusú adó kivetését tiltó uniós héa (áfa) irányelvvel.

Fontos hozzátenni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. A feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az Európai Bíróság bírái elé, akik most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a magyarországi távközlési különadónak az uniós joggal való összhangjával kapcsolatban is indított egy ügyet az Európai Bíróság előtt (ez a Vodafone Magyarország ügy), amely ügyben június 13-án ismertették a főtanácsnoki indítványt. Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a magyarországi távközlési különadó összhangban van az uniós joggal.

Így érvelt most a főtanácsnok

A kisker különadóhoz kapcsolódó progresszív adókulcs jellegéből adódóan a nagyobb árbevételű vállalkozások magasabb átlagos adókulcs alá tartoznak, mint a kisebb árbevételű vállalkozások, ami által a vállalkozások e két csoportja eltérő bánásmód alá esik. Kokott főtanácsnok szerint ugyanakkor mindez nem jár a külföldi vállalkozások nyílt vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetésével, mivel a különadó kivetési szabályai nem tesznek különbséget a vállalkozás székhelye vagy származása szerint. A különadó nem korlátozza közvetetten sem a vállalkozások letelepedése szabadságát.

Véleménye szerint a Tesco számára nem volt akadálya annak, hogy szervezeti felépítését a megváltozott adózási körülményekhez igazítsa, vagy pedig a telephelyeit franchise modellben működtesse, továbbá nyitva állt előtte a több ellenőrzött jogi személyen keresztül működő szervezet létrehozásának lehetősége is. Így pedig kivonhatta volna magát az összeszámítási szabály alkalmazása alól, csökkentetve adóját.

Arra az esetre, ha az Európai Bíróság mégis arra a következtetésre jutna, hogy a kiskereskedelmi különadó közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg, a főtanácsnok úgy véli, hogy a jóléti állam elvével összefüggésben értelmezett pénzügyi teljesítőképesség szerinti adóztatás mint igazoló ok igazolhatja azt.

A különadó az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokba nem ütközik. Végül Kokott megállapítja, hogy a különadó mint árbevétel-alapú közvetlen adó nem forgalmiadó-jellegű, így nem ütközik a héa-irányelvbe sem.

HOZZÁSZÓLÁSOK