A november elsejétől hatályba lépett új közbeszerzési törvény nemcsak a közszférára, hanem a magánszféra vállalkozásaira is közbeszerzési terhet ró a támogatásból megvalósuló beszerzések tekintetében, ennek egyik esete az, amennyiben a támogatási összeg eléri a 25 millió forintot. Mivel az új szabályozás a már korábban megkötött támogatási szerződések tekintetében is irányadó, ez akár fel is boríthatja az érintett projektek időtervét - hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás. A most induló projektekben pedig az esetleges nehézségek megelőzése miatt érdemes már a támogatási szerződés megkötése során előrelátóan tervezni a beszerzési folyamatot.

A november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény jelentősen szigorítja a magáncégek beszerzési kötelezettségét állami vagy uniós támogatásból megvalósuló beruházásaik tekintetében. Amennyiben egy közbeszerzésre nem köteles vállalkozás hazai vagy uniós támogatásban részesül és az adott beszerzéshez igénybe vett közvetlen támogatás mértéke meghaladja a 25 millió forintot, akkor a vállalkozás közbeszerzésre köteles szervezetté válik ezen építési beruházása, árubeszerzése vagy szolgáltatás-megrendelése tekintetében.

"Mivel a kötelezettség nemcsak a jövőbeni, hanem a már megkötött támogatási szerződések tekintetében is irányadó, ez felboríthatja az érintett projektek ütemezését" - hívja fel a figyelmet Szabó Levente, a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás alapító partnere. Mindebből az következik, hogy a támogatási szerződések beruházási és közbeszerzési tervei a törvény erejénél fogva újraírandóak lennének, mivel azok még a régi jogszabály szabályai alapján készültek. A kialakult anomáliát érzékelhette a kormány is, mert törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. Ezen javaslat szerint - többek között - a 2015. november 1-jét megelőzően megjelent felhívás alapján odaítélt uniós támogatás kedvezményezettjei e körben mentesülhetnek a közbeszerzési kötelezettség alól - ismertette a szakember.

"Mindazonáltal a törvényjavaslatot még nem fogadta el a Parlament és tudomásunk szerint az elfogadása esetén is csak 2015. december elején léphetne hatályba" - hangsúlyozza Dudás Gábor, a társulás közbeszerzési szakértője. Kiemeli: a közbeszerzés mellőzése a megkötött szerződés semmisségének megállapításához is vezethet, illetőleg ilyen esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság egyaránt jogosult lehet a jogsértésért felelős személlyel vagy szervezettel szemben bírság kiszabására. Sokkal nagyobb veszélyt jelenthet azonban az, hogy ha akár valamely szerződés semmissége, akár a nem megfelelő közbeszerzési tervezés miatt a projekt megvalósítása késedelmet szenved, mivel ez - az általában egyébként is feszített ütemezés miatt - a projekt meghiúsulását is eredményezheti.

Amennyiben pedig egy vállalkozás 2015. november 1-jét követő felhívás alapján odaítélt állami, önkormányzati vagy uniós támogatásból valósít meg építési beruházást, szolgáltatás vagy áru beszerzését, akkor az a folyamatban levő törvénymódosítás alapján is mindenképpen közbeszerzés-köteles lesz, amennyiben a közvetlen támogatás beszerzésenként meghaladja a 25 millió forintot. "Az érintett vállalkozásoknak ezért érdemes már a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a pályázat benyújtásakor is a korábbinál körültekintőbben eljárni és az adott projekten belül a szerződések és az arra allokált támogatások tervezésével közbeszerzési szempontból is előre gondolkodni" - javasolja Szabó Levente.

Az új, szigorúbb szabályozás a támogatásból megvalósuló építési beruházásokat fogja leginkább érzékenyen érinteni, mivel ezek esetében hamar elérhető az értékhatár - vélik a KLART Szabó Legal szakértői.