Az újságcikk szerint – amelyet a Magyar Nemzet szemlézett – a legtöbb, 191 ezer menedékkérelmet Németországban nyújtottak be, majd sorrendben következik Franciaország (116 ezer), Spanyolország (111 ezer) és Ausztria (107 ezer), ám a lakosságszámhoz viszonyítva utóbbi viseli a legnagyobb migrációs terhet.

A 2015-ös migrációs válságot éli át újra Európa

A nyugat-balkáni útvonalon megnőtt aktivitást már Svájcban, Ausztriában és Németországban is észlelik, Ausztria viszont abban a tekintetben is az élbolyba tartozik, hogy Írország és Észtország után ott növekedett a legnagyobb arányban a benyújtott menedékkérelmek száma, 202 százalékkal az előző évhez viszonyítva. 

Az uniós tagállamok közül Magyarországon (43), Szlovákiában (382) és Lettországban (548) folyamodott a legkevesebb bevándorló menekültstátusért.

A Die Welt azonban hangsúlyozza, hogy ezek a statisztikák nem tartalmazzák a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat.

Karl Nehammer osztrák kancellár az elmúlt hetekben azt mondta, hogy Ausztriában idén százezer illegális bevándorló kért menedékjogot, akik közül 75 ezret egyetlen uniós országban sem regisztráltak.

A megnövekedett migrációs nyomás miatt Bécs nem támogatta Románia és Bulgária schengeni tagságát. Az európai uniós tagállamok belügyminiszterei december 8-án ezért csak Horvátország csatlakozását hagyták jóvá a schengeni övezethez.