Kell-e félnünk a robotoktól?

Mit képes ma egy robot? Valóban elveszik a munkát? És mi közük van az önvezető autókhoz? Többek közt erről is szó volt a Napi.hu médiatámogatásával megvalósult SMART 2018 konferencián.
Dzindzisz Sztefan, 2018. április 4. szerda, 13:58

Azért van szükség a robotokra, mert az ipar is pénzből él, így próbálnak minél több terméket minél kevesebb költségből előállítani, ennek pedig része az automatizálás - mondta Németh Attila, a Robotcenter-Ronix képviseletében. A cég robotjai anyagmozgatásnál segítik az ügyfeleiket, például ha a gyártósornál hiányzik egy anyag, akkor csak be kell ütni a parancsot és a "létesítményen belüli önvezető jármű" szállítja a terméket.

Mire tanítható ma be egy robot? - tette fel a kérdés a moderátor Molnár József a PC Worldtől. "Mindig annyira intelligensek, mint napjaink emberei. Betanítani pedig nagyjából mindenre be lehet őket" - mondta Németh Attila, a Robotcenter-Ronix képviseletében.

Egyre több "jogkört" kaphatnak

"Igazából arról van szó, hogy megkérdezzük, hogy mit tud, akkor a válasz az adott feladattól függ. A feladatot vagy úgy kell elvégeznie, hogy tudja, mit a környezet körülötte, vagy pedig változik az és arra kell reagálnia. Ez utóbbi esetben kognitív képességeket kell adni neki, és itt jön be a képbe a mesterséges intelligencia. Jelenleg inkább megmondjuk a robotnak, mit és hogyan csináljon. Ez az önvezető autóknál már kevésbé lehetséges, hiszen ekkor a robotnak alkalmazkodnia kell, döntést kell hoznia, olyat, amilyet eddig még nem hozott. Ezért az AI és a gépi tanulást be kell vonni a folyamatba. Átvenni nem fogja az uralmat, de sokkal nagyobb önállósága lesz" - mondta Takács Árpád, az önvezető autózással foglalkozó Almotive-től.

Egy ipari robot vagy önvezető autó nem hibázhat, hiszen annak nagyon komoly következményei lesznek - vetette fel Molnár. "Az önvezető autó is hibázik, csak utána a másodperc törtrésze alatt egyből korrigálja is. Legközelebb pedig tudni fogja, hogy mit csinált rosszul. De egyelőre továbbra is az embernek kell gondolnia arra, hogy milyen problémákkal találkozhat a robot és arra hogyan reagáljon" - mondta Németh.

"Amennyiben a robot egy térben mozog az emberrel, úgy megvan a veszélye annak, hogy emberéletet is kiolthat. Ezért meg kell próbálni minél kisebb szintre vinni a veszélyforrás mértékét, például szimulációkkal. Látni kell, melyek azok a helyzetek, amikor a robot nem tud úgy funkcionálni, ahogy kellene neki. Az elmúlt 60-70 évben mindig úgy volt, hogy elkezdtek használni valamit a céget és amikor ezt sokan átvették, megszülettek a standardok." - jelentette ki Takács.

Éppen a hiányzó embereket váltják ki

A robotok iránti igény megvan a magyar vállalatoknál - mondta Németh, aki állítása szerint megdöbbent azon, hogy a partnereiknél nem félnek a robotoktól, miszerint az elveszi a dolgozók munkáját, inkább a munkaerőpiacról hiányzó munkások helyett hozzák a robotok. "Százból 75 esetben így van."

A robotigény rohamosan fejlődik Magyarországon, ezen belül 90 százalékban ipari robotokról, 10 százalékban pedig úgynevezett együttműködő, kiszolgáló robotokról van szó - jelentette ki Perity Gábor, a Kuka Robotics Hungária Ipari Kft. értékesítési vezetője. Utóbbira tipikus példa a sebészrobotika, amiből már több ezret értékesítettek világszerte. Az USA-ban az emberek többsége már inkább kifizeti a 15 ezer dollár pluszt azért, hogy robot műtse, mert úgy csökkenteni lehet a komplikációkat. Éppen ezért a következő években az együttműködő robotok aránya akár 20-30 százalékra is felszökhet.

Abban minden megszólaló egyetértett, hogy a lakosság oktatásának fejlesztése elkerülhetetlen, hiszen akkor fogjuk biztonságosan alkalmazni az egyre inkább hétköznapi életünkbe is bekapcsolódó robotokat, ha a felhasználó ismerni fogja a robotot.

HOZZÁSZÓLÁSOK